Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1890-06-29 / 3. szám
1890. 3. sz. SZEMESZ ET 25 kenőcs nélkül. A vérzés napján ne kezdjük azonnal a masszálást, helyesebb, ha egy napig várunk. A xerosis partialis conjunctivae a szemtekei kötőhártya sajátszerű elváltozása, mely abban nyilvánul, hogy a szemrésben levő kötőhártyán stearin fényű száraz terület fejlődik. Ha e három szögletfi helyet a szemhéjjal dörzsölgetjtik, apró pikkelyek hátuknak le róla. Masszálástól ideig való javulást lehet látni, vájjon teljes gyógyulást várhatunk-e tőle, erre nézve tapasztalataim nincsenek. Pagenstecher' azt írja, hogy masszálással teljesen meggyógyított olyan conjunctivitis bnlbaris-1, mely a szemrésben levő kötőhártya külső felében szokott fejlődni s abban nyilvánul, hogy háromszögletű területen kissé duzzadt, piszkos szürkés színű lesz a tágultan erezett kötőhártya. Hurutos, vérmes kötőhártyájú szemben este felé az ú. n. asthenopia conjunctivalis szokott beállani. Az ember nehézséget érez szemében, szemhéjai elnehezednek, mintha ideje előtt elálmosodnék, reggelre kelve pedig nehezen nyitja szemét, a világosság bántja. A szemfájós ember maga is tapasztalni szokta, hogy ha szemét dörzsöli, könnyebbséget érez. Az orvosnak csak az a dolga, hogy megmagyarázza, hogy kiki ujjai végével óvatosan dörzsölgesse szemét, de a keze tiszta legyen, ne tapadjon rajta talán kankós váladék. (Folytatása következik.) Közlemények a hódmező-vásárhelyi városi kórház szemészeti osztályából. Imre József dr.-tól. I. Az osztály betegforgalma az 1889. évben. Kórházi osztályom forgalma az elmúlt évben, mint eddig mindig, ismét gyarapodott. Az év folyamában felvett új betegek száma volt 174, mivel azonban ezek közül 16-ot két Ízben is vettem fel, a bejegyzett betegek száma 190-et tesz; a múlt évről maradt 5 egyént is beszámítva, a kezeltek összege 195-re megy. Az egyének számát véve, a 174-ből gyógyult 102, javult 70, változatlanul távozott 2; a folyó évre maradt, de idáig már eltávozott 10 beteg szintén be van már számítva. Kórházunk összes ápoltjainak száma a múlt évben 500-ra menvén, a szemészeti osztály forgalma az egész kórházénak majdnem pontosan 2/5 részét teszi. A felvett 174 új betegnél következő szembajok fordultak elő: I. Kötőhártya. Conj. catarrhalis 2, C. lymphatica 13, C. blennorrhoica és gonorrhoica 9, C. follicularis 2, C. tracliomatosa 53, Lupus conjunctivae 1, Sarcoma conj. 1, Pterygium 4. Összesen: 85. II. Szaruhártya. Keratitis parenchymatosa 2, Ulcus corn. 7, Abscessus corneae 3, Leucoma corn. 4, Staphyloma 1. Összesen: 17. III. Lencse. Cataracta senilis 35, C._ traumatica 1, C. congenita 1, C. mollis 1, C. secundaria 2. Összesen: 40. IV. Szivárványhártya. Iritis chronica 1, Irido-cyclitis 3, Prolapsus.iridis 1, Seclusio pupillae 2, Irido-chorioditis syphilitica 1. Összesen : 8. V. A szemfenék bajai. Retinitis nephritica 1, Neuritis 1, Neuroretinitis 1, Retinitis diffusa 1, Chorioretinitis 1, Chorioiditis disseminata 1, Atropia n. opt. 3. Összesen: 9. VI. Glaucoma. Gl. secundarium 1, Gl. haemorrhagicum 1, Gl. absolutum 2. Összesen: 4. VII. A szem mellékszervei. Blepharitis ulcerosa 1, Blepharophimosis 1, Trichiasis és distichiasis 3,.. Ectropium cicatr. 1, Epithelioma palp. 1, Dacryocystitis 2. Összesen: 10. VIII. Phthisis bulbi dolorosa — 1. Az osztály betegein 18s9-ben 74 műtétéit végeztem; közönséges hályogkivétel volt 41, extractio lineáris spl. 1; discissio cat. secundar. 9; discissio capsulae 1 ; iridectomia optikai czélra 7 ; ugyanaz glaucoma ellen 2 ; sclerotomia 1 ; enucleatio bulbi 1; oper. ectropii 2 ; kanthoplastika 2; trichiasis 1 1 Arch. f. Augenheilk. 1881, 280, 1. műtété 1 ; álképlet kiirtása 2; chalazeon kivágása 1 ; pterygium műtété 3; összesen = 74. Látni való, hogy több olyan egyén volt, kinél két műtételt is kellett végeznem, de kik csak egyszer vannak a betegségek iménti jegyzékében felszámítva. Az elmúlt évben nemcsak számban, de változatosságban és érdekességben is gyarapodott a betegforgalom. Jóllehet a vidéki vagyonosabb emberek gondolkozás-módja, valamint a mi kórházunk felszerelésének igen érezhető (bár a gyógyítás eredményét alig érintő) hiányosságai következtében főképen a szegény néposztály szolgáltatja osztályom lakosait, mégis felismerhető már, hogy a helybeli és környékbeli szembetegek szívesebben és hamarabb keresik szembajok miatt a segedelmet, mint előbb. Alig van többé szükség hosszasabb rábeszélésre, hogy egy nagyobb szarufekély vagy egy kezdődő kötőhártyái blennorrhoea miatt a szegény sorsú beteg felvétette magát a kórházba, sőt — a mi a népet ismerő orvos szemében legtöbbet bizonyít, — nem külső s nem fájdalmas, de látásbeli zavarokat okozó szembajok (retinitis, stb.) miatt is „engedi már magát gyógyíttatni“ az értelmesebb szegény ember. A környék vagyonosabbjai és urai, igen természetesen, annál kevésbbé adják rá a fejőket s némi tapasztalásaik lévén (és csalódásaik) kikiáltott vidéki portentumok felől, azt hiszem, az én osztályomat is csak valami kisebb kaliberű „csoda-doktor“ műhelyének tekintik és kerülik. De rajok úgy sem gondolok, csak azokra, kiknek valóságos meghódítására vau szükség az általános egészségügy javíthatása végett. És én azt hiszem, hogy szűkebi) körű hasznán kívül osztályom e magasabb érdeknek is tesz hasznos szolgálatot. Múlt évi kórházi munkámnak e számbeli kimutatása után, úgy gondolom, nem lesz érdektelen e munka minőségére s az észlelt betegségek némely érdekesebbjeire röviden kiterjeszkednem. 1. A genyedö kötőhártyagyuladás (blennorrhoea conj.) gyógyítása. Ez a szembetegség régtől fogva kiváló figyelemben részesül s meg is érdemli ezt, mert a legfélelmesebb és elég gyakori esetek közzé tartozik. Legtöbb eset (ez évben a kórházban kezelt 9 eset közül 5) kimutathatólag kankós eredetű; az értelmetlen és a ragadós bajok közül bámulatosan hitetlen betegek saját húgycsövük váladékát igen sokszor oltják át szemükre és a régibb években rendes dolog volt, máig is meg történik, hogy akkor látom először a beteget, mikor 1—2 heti szenvedés és kuruzslás után egészen vagy részben elpusztult a cornea, vagy lefolyván a hevesebb gyuladás, az elmúlni nem akaró genyedség- kényszeríti jelentkezésre az illetőt. Mint minden olyan baj, mely nagy veszedelmei mellett is gyógyítható, ez is méltán felháborítja pusztításai által az orvost és kötelezi, hogy lehetőleg gyors és biztos eredmények felmutatása által térítse észre, szoktassa gyógyításra a közönség tudatlan részét. E szempontból örömmel jelenthetem, hogy kórházi osztályomon az évek óta folyvást egyformán végzett eljárással mindig sikerült urává lenni a genyedző gyuladásuak, oly értelemben, hogy olyan szaru még egy sem pusztult el, mely ép volt, mikor a blennorrhoea gyógyításához kezdettem; a legtöbb esetben a kezelés első napjától kezdve megszűnt a szaru fekélyeinek terjedése is, ha már ilyenek voltak. Megvallom, úgy gondolom, hogy ennél többet kívánnunk nem lehet. Az acut blennorrhoea gyógyítása egyszerűen a lehető leggondosabb tisztításból és desinficiálásból áll, a mint azt máshol is, így pl. mint Ottava kartárs úr egy czikke bizonyítja, a budapesti szemészeti klinikán is, gyakorolják. Mintegy 12 éve már, hogy a hő váladékkal járó szemgyuladások gyógyításában a desinficiáló szerek hasznát fejtegettem e lapokon, a mikor még az egész szemészség adstringentekkel gyógyította a hurutokat és genyedzéseket egyaránt; akkori nézeteim vezetnek most is ebbeli eljárásomban, csakhogy az a vérmes reménységem, hogy még a lapis-oldatot is el lehet hagyni, nem teljesült és rövid idő múlva épen olyan nélkülözhetetlennek tartottam ezt, mint azelőtt. A lapis-oldat használatára nézve nincs is semmi mondanivalóm; naponta egyszer alkalmazom, 2%-os erősségben, mihelyt a kötőhártya állapota megengedi, ha rajta álhártya nincs, mindjárt az első napon. De az eljárás lényegesebb részének azt tartom, a mit az ápolónő végez: a folytonos tisztogatást. Ki nem elégítő eredményt nem ritkán látok T
