Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1890-06-29 / 3. szám
Melléklet az »Orvosi Hetilap« 26. számához. 3. SZ. Budapest, 1890. évi junius 29. SZEMÉSZET. Szerkeszti SCHULEK VILMOS egyet, tanár. Tartalom. Csapodi István dr. A masszálás a szemészetben. — Imre József dr. Közlemények a hódmezö-vásárlielyi városi kórház szemészeti osztályából. — Issehutz László dr. Spontan lenesefelszívódás. — Kocsis Elemér dr. Cataracta diabetica. — Könyvismertetés. — Szemelvények. A masszálás a szemészetijén. Csapodi István dr. szemorvostól. A Szemészet 1884. évfolyamában ugyanezen a czímen jelent meg tőlem egy kis dolgozat, melyben a masszálással való foglalkozásomról a budapesti kir. orvosegyesület színe előtt beszámoltam volt. Azóta az e téren szerzett tapasztalataim bővültek, a javallatok megállapításában nagyobb biztosságot szereztem, úgy hogy mikor Bollinger Gyula dr. egyetemi docens úr felszólított, vállalnám el Bie Massage czímü könyve szemészeti részének kidolgozását, tetemesen kibővíthetiem első közlésemet. Úgy tudom, a szemészeti irodalomban nincsen olyan dolgozat, mely a szemészeti masszálás egész rendszerét magában foglalná. Azért helyén valónak tartom, hogy a Bollinger dr. könyvében megjelent munkámmal a magyar orvosi közönség szilié elé is járuljak. Ezúttal megjegyzem, hogy tapasztalataimat évek során az egyetemi szemkórházban szereztem, a hol a masszálásnak minden irányban való tanulmányozását Schulde Vilmos professor úr reá in bízta volt. A tárgyalásban azt a rendszert követtem, hogy a masszálásnak a szem egyes részeire való alkalmazását megelőzi az illető rész anatómiai alkotásának rövid ismertetése. I. Neuralgia trigemini. E baj tulajdonképen az idegbajok során tárgyalható és a hemicrania kórképébe szokott beilleni. Azonban elég gyakran a szemorvoshoz fordul a beteg, neki kell az orvoslásához fognia. A nervus trigeminus egyik ága, a szemgödör feletti ág, a szemgödör felső szélének belső végében tér ki a homlokra, a másik ág, a szemgödör alatti ág, alul, a szemgödör alatti lyukon jut ki az arezra. Ez idegágak területén beálló fájás, neuralgia, szemfájással kapcsolatban kínozza a beteget, kivált a felső ágnak a homlokra kisugárzó fájása. Arról ismerhető meg, hogy a fájdalmasság legélénkebb az ideg kibúvása helyén. Hogy ha ez idegfájás határozottan intermittens alakú, chininnel gyógyítjuk. Azonban gyakran a helybeli orvosláshoz kell nyúlnunk. Narkotikus kenőcsöket szokás rendelni homlokkenőcs alakjában, de okszerűbb a masszálás. A bőrt bekenjük olajjal vagy vaselinnal s a fájós idegág mentén egyik és másik hüvelykujjunkkal előbb enyhe sirnogatást, azután mindinkább fokozódó gyúrást művelünk. Kezdetben e művelet nagyon fájdalmas, de 5—10 pereznyi gyúrogatás közben már csillapodik a fájás s masszálás után kellemes enyhülést érez a beteg. II. II. Neuralgia muscularis oculi. Schulek professor ezzel a névvel jelöli az olyan szemfájást, a mikor a szemen gyuladás jelei nem mutatkoznak, de a beteg igen jól megfigyeli, hogy szeme csak bizonyos irányban való mozgatáskor fáj. E fájás úgy tekinthető, mint a szemmozgató izmok tapadása helyének rheumás megbetegedése. A négy egyenes szemizom tapadása helye mintegy 5—8 milliméternyire vau a szaruhártya szélétől s jól hozzáférhető. Az izmok inát takaró Tenon-tok hézagai összenyilnak az episcleralis nyirok-hézaggal. Hogy kiderítsük, melyik izom fáj, felszólítjuk a beteget, hogy kövesse ujjúnkat tekintetével, míg fel, le, jobbra és balra visszük ujjúnkat, a mely irányban fájdalmas a szem mozgása, annak az iránynak a mozgató izmában van a baj. A ferde izmok tapadása helyéhez hozzá nem férhetünk. Masszáláskor olyan irányba nézetünk a beteggel, a hogyan a fájós izom tapadása helye legjobban hozzáférhető lesz, pl. ha a vizsgálat azt derítette ki, hogy a felső egyenes izomban van a fájás, egyenesen lefelé nézetünk. A fájós helyet az illető szemhéjra tett hüvelykünkkel, vagy mutatóujjunkkal a szemteke déllője irányában elölről hátra enyhén, majd fokozódó nyomással simogatjuk. Kenőcs nem kell hozzá. III. Az ínhártya bajai. Az ínhártya, sklera a szemtekének szívós burokja, melyet igen tömött kötőszöveti rostok alkotnak. Saját vérere és nyirokere nagyon kevés van. Azonban a kötőhártyát az ínhártyával összetartó laza szövetben endotheliummal bélelt hézagok vannak, melyek az ínhártyát körülömlő lymphának az útjai. Ebben az episkleralis szövetben a szaruhártya szomszédságában dús érhálózat is van, mely a ciliáiis verőerek vérét szállítja az örvényes vivő-erekbe. Ebben a laza szövetben székelő szemgyuladás az episkleritis. Ez a makacs baj abban nyilvánul, hogy az ínhártya ciliáris táján lencseszemnyi, sőt borsószemnyi sárgálló lapos csomók fejlődnek, melyeket az erősen vérrel telt duzzadt kötőhártya leplez, de előtűnnek sárgálló színükkel, ha a szemhéjjal végig simítjuk a helyüket s a kötőhártyából a vért kiszorítjuk. A csomók önként is, de kivált akkor fájdalmasak, ha érintjük őket. A fájdalmasság többnyire igen heves. Az episcleritis lefolyása igen hosszadalmas, hónapokig tartó. Az egyes csomók el-elmulnak, helyükön palasziu szürke foltot hagyva, de újabb meg újabb csomók keletkeznek az előbbiek határán, vagy távolabb levő helyeken, de mindig a ciliáris övben. Ezt az övét a kóros folyamat egészen körüljárhatja. Legjobb esetben palasziu szürke gyűrű jelöli állandó nyomként, hogy a szem episkleritist állott ki. Nagyobb baj, hogy könnyen idillt iritis csatlakozik hozzá, mely occlusio pupillae-t okozhat, vagy pedig a gyuladásban elváltozott ínhártyában tágulások támadnak. Masszálás. Mivel a gyuladásos csomók helyén a szem nagyon fáj, kezdetben a beteg ellenszegül a masszálásnak. Azonban már az első óvatos masszálás folytán csökken a fájdalmasság, később a fájdalmasság teljesen elmúlik, ekkor azután a masszálást a beteg igen jól tűri. Különben olyan esetek is vannak, melyekben a fájdalmasság elejétől fogva csekély. Masszálással nem háríthatjuk ugyan el új csomók keletkezését, de a kifejlődött csomókat gyorsabb eloszlásra bírhatjuk vele, gyorsítjuk tehát a betegség lefolyását, csökkentjük az iritis kifejlődésének veszedelmét. Ellenben a már meglevő nagyobb iritis miatt le kell a masszálásról mondanunk. Az is figyelmet érdemel, bogy masszálás folytán a szemteke feszülése csökken. Ez annyiban fontos, hogy a masszálásnak feszülés-csökkentő hatása ellene dolgozik az ínhártya kitágulásának, kivált ha atropin folytonos használata is fokozza a szem feszülését.
