Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1890-04-26 / 2. szám

1890. 2. sz.

SZEMÉSZ ET

19

betegségek után észlelt eseteket, Mauthner egyszerű angina tonsillaris után, sőt Schmidt fogfájás után látott alkalmazkodási bénulást. Donders egy torokdiphtheritis-epidemia alatt feltűnően sok alkalmazkodási bénulásost vizsgált, kiknél az anamnesis szerint a diphtheritisnek kellett a bajt okoznia; s bár Donders az oki összefüggést meg nem fejthette, de figyelmeztet arra, hogy minden alkalmazkodási bénulásnál az esetleg megelőző torokbaj után is tanácsos kérdezősködni.

Ez évi februárban egy 9 éves kis leánykát hozott az anyja az egyetemi szemklinika ambulantiájára azzal a panasz - szal, bogy most egy hét utáu, a mint betegségéből a torokdiphtheritisből felkelt, olvasgatni akart, nem tudott egyetlen betűt sem kivenni, a sorok teljesen elmosódtak szemei előtt. A szemek vizsgálásánál a pupillák kissé tágasak, a mi gyermeknél nem feltűnő, s fényre kellően reagálnak. Az alkalmazkodási impulsusra azonban alig észlelhető valami kis mozdulás. A látás vizsgálásalcor mindkét szemen a visus 5/i 0-ről 5/5-re javult convex 1'5 dioptriás üveggel. Mindkét szemen a közelpont convex 4'5 dioptriás üveggel 30í) milliméterben van, s így tehát az alkalmazkodás csaknem teljesen hiányzik. A leánykának jó táplálkozás mellett 1%‘OS pilocarpin-oldatot rendeltünk naponta kétszeri csepegtetésre. Négy bét alatt aztán fokozatos javulás mellett helyreállt a teljes alkalmazkodási képesség s a látás vizsgálásánál 0'5 dioptra hypermetropia manifestát találtunk.

Elég ritkán jő észlelés alá torokdiphtheritis után fellépett alkalmazkodási bénulás, s épen diphtheriiis-epidemia mellett történhetett, hogy Donders figyelmét felköltötte, s ő megállapította, hogy a garat, gége izmainak bántalma mellett az alkalmazkodási izom is szenved valami elváltozást. A gyógyulás rendesen bekövetkezik 4—5 heti pihenés után, az alkalmazkodásnak esetleg fokozatos gyakorlása mellett.

KÖNYVISMERTETÉS.

„Die Massage.“ Für Aerzte und Studirende. Von Br. Julius Bollinger. Stuttgart. Verlag von Ferdinand Enke. 1890.

Dollinger Gyula m. tanárnak a fenti czímet viselő 251. oldalra terjedő munkája felöleli az orvosi tudomány minden ágát, hol a massage napjainkban használatban van. Az egyes speciális szakokat külön szerzők dolgozták ki. A minket érdeklő szemészeti rész Gsapodi István dr. tollából került ki. Ezen szakasz 15 oldalra terjed, melyben a szerző természetes sorrendben iparkodik tárgyalni azon szembajokat, a melyekben a massage-t ajánlották, egyszersmind kiviteli utasításokkal is lát el.

Gsapodi dr. hivatott volt ezen részt megírni, mert már évek óta előszeretettel viseltetik a szemészetben alkalmazható massage iránt és mint egyetemi tanársegédnek is igen bő alkalma volt idevágó tapasztalatokat szerezni. Ezen tapasztalatait szépen értékesíti is munkájában, de kiterjeszkedik az irodalomban előforduló ajánlatokra is, melyek vagy csak ajánlatok maradtak, vagy kisebb-nagyobb mérvben sikereseknek állíttatnak.

Örömmel fogadjuk tehát a tapasztalatokon alapuló munkát, annál is inkább, mert a szemészetben használható másságéról elszórtan ha találhatunk is egyet mást az irodalomban, de ily egészet képező munka hiányában voltunk

Nem mulaszthatjuk el azonban abbeli óhajunknak kifejezést adni, hogy ha az egész mű uemis, de legalább a minket illető ezen szemészeti rész magyar nyelven is napvilágot lásson, hogy így a magának hova-tovább nagyobb tért hódító másságéról a magyar orvosi publikum saját nyelvén vehessen tudomást. —tz.

SZEMELVÉNYEK.

— Conjunctiva - plastica, mint a trachoma radikális gyógymódja van leírva a Centralblatt 1890. februári számában. Noiszewszki K. dr. közli a saját eljárása szerint az egész operatiót.

A trachoma azon alakját, hol a subconjunctivalis mirigyek, a pillaporcz be vannak vonva a bántalomba, sőt a levator beszűrődése folytán ptosis is van jelen, a conjunctiva igen sok condylomát mutatóan van degenerálva, trachoma induratum eondylomatosumnak nevezi, s ennél az alaknál végzi a conjunctiva plastikát úgy, hogy eltávolítja Graefe-késsel a mirigyek és a subconjunctivalis kötőszövet degeneratióját egész a porczig, s megfelelő nyálkahártyadarabot vág az ajakról, s azt négy varrással erősíti a porczhoz. A pillaszélhez közel eső két varrást az egész pilla vastagságán viszi át, a belső két sarkot tartó varrást csak a porczba ölti bele. Az így véghez vitt operatió jó eredményt ad pannus carnosusnál. Indikált súlyos, sokáig tartó s más kezelésnek ellentálló trachománál. Négy ízben végezte a műtétet, melyek közül két esetben pannus carnosus volt, s ezeknél a látás a tárgylátás hiányáról ujjak olvasására javult. Kocsis E. dr.

— Tumor cavernosus orbitae újabb esetét írja le Ahrens dr. a Kiin. Monatsbl. novemberi számában, melynek érdekessége az eddig leírtaktól eltérő helyzetében és operálási módjában volt. H. Z. 54 éves férfi 4 év előtt egy daganatot vett észre a jobb szem belső zúgja alatt, mely fájdalmat nem okozott. A jobb szem alsó szemhéjának belső fele kifordult, úgy hogy a könypontok nem érnek be a könytóba. A bulbus és az orbita alsó belső széle között mogyorónyi, ruganyos, valamit visszanyombató és eltolható, sima felületű daganat érezhető. A tumor felett a bőr könnyen felemelhető, s a könytömlővel sem függ össze. A bulbus nem protrudált, s teljesen jól mozgatható minden irányban. Kettős képek nincsenek, a visus jó. Tükörrel sincs semmi elváltozás. A diagnosis az orbitában levő, az izomtölcséren kívül fekvő, tumorra tétetett. Zehender professor exstirpálta, úgy hogy az alsó szemhéji conjunctiván, a kifordult részén, hosszú metszést tett, s azon kibújt gömbalakban a daganat, melyet kevés vérzéssel egészben sikerült kihozni. A seb per primam gyógyult, s a szem teljes működésének legkisebb megzavarása nélkül távozott a patiens.

A betokolt tumor 2 cm. hosszú s 11 mm. vastag, elastikus, edények makroskoposan nem láthatók rajta. A tumor átmetszési felülete typikus cavernosus szerkezetet mutat. Mikroscoppal vizsgálva, az sok puha kötőszövetből állott, mely többszörösen villaszerűén elágazódva űröket zárt be, mely űrökben zsírszövet volt. A burokban sok véredény látható jó tág caliberrel, a tumorba befelé ható véredény nem volt található.

Az eddig leírt tumor cavernosusok exophthalmust okoztak, a szemmozgást gátolták, kettős képeket s rossz visust okoztak, az izom-tölcséren belül voltak, s a szem feláldozásával gyógyultak. Ezen esetben ez mind hiányzott, s igaz, nem volt meg a Graefe által diagnostikus értékűnek tartott azon tünet sem, hogy a tumor cavernosus nyomásra eltűnik, hogy aztáu újra megjelenjen. Kocsis E. dr.

— Látóideg colobomát ír le egyoldali microphthalmus congenitusnál Blessig E. dr. a Kiin. Monatsblätter novemberi számában. A szt.-pétervári szemkórházba egy 4 éves gyermeket vittek könnyű phlyctaenás kötőhártyagyuladással a jobb szemen, a kinek bal szeme születése óta kisebb mint a jobb. A jobb szem teljesen normalis. A bal a mellett, hogy kisebb, mélyebben fekszik, rendes alakú, normálisán formált. A corneája tiszta, csarnoka mélyes, irise ép, semmi nyoma benne valami résképződésnek. A pupilla kerek, jól reagál. Nystagmus és strabismus van jelen; 4 méterről olvas ujjakat. Tükörrel tiszta törőközegek mellett jókora hypermetropia észlelhető. A szemfenék képe azonban igen feltűnő. A látóideg belépésének helyét egy nagy fénylő fehér, kékesbe játszó fallal biró, éles szélű tölcsér veszi körül. A tölcsér nyílása nem egészen kerek, legnagyobb átmérője 3—4-szer nagyobb mint a jobb pupilláé. Fordított képben a convex üveg mozgatásakor fellépő parallactikus eltérés mutatja a tölcsér jelentékeny mélységét. A tölcsér fala meglehetősen meredek; a retinalis edények közepes caliberűek, s mint a glaukomás excavatiónál, a szélen élesen megtörnek, s a tölcsér mélyében sehol sem láthatók. Látható ugyan a tölcsér fenekén egy kígyózó edény, de az nem mutat semmi összefüggést a retina edényeivel. A tölcsér széle pigment szegélylyel van körülvéve, mely a nasalis oldalon ki-