Szemészet, 1889 (26. évfolyam, 1-6. szám)

1889-02-24 / 1. szám

. ,-i---------8 SZEMÉSZE T 1889. 1. ».

látható. Ezen kötőszövet mélyebb részében van egy közel 1 mm. átmérőjű, a könnymirigy szerkezetéhez teljesen hasonló szerkezettel biró mirigy, melynek kivezető csöve 1—2 hajlás után a conjunctiva felületére nyílik. E mirigy körül van véve rostos kötőszövettel, melyben tág edények vannak. Ugyancsak ezen conjunctivalis kötőszövetben látható egy nagy tömlős mirigy, mely rövid és széles kivezető csővel nyílik a felületre. Az első valószínűleg a könymirigynek egy külön álló apró része, mely a felső átmeneti redőben lehetett, majd a kötőhártyával együtt a növekvő daganatra került; a második pedig valószínűleg egy megnagyobbodott Krause-féle acinosus mirigy. Maga a daganat egy helyenként igen vastag kötőszövetes burokkal bir, mely sok kötőszöveti rostból és ezek között kevés kötőszöveti sejtekből áll. Ezen burokból számos sövény indul a daganat belsejébe, melyek egymással összekapaszkodva, durva reezét alkotnak; a recze kisebb-nagyobb üregeit nagy zsírsejthalmazok töltik ki. A reezét alkotó sövényekben kötőszöveti rostokon kívül számos hosszú ovalis magvakkal biró, egymással párhuzamosan haladó sejtnyalábok, majd azok haráumetszetei láthatók. Ezen sejtek alakja, elrendeződése és festhetősége mutatja, hogy izomsejtekkel van dolgunk. Utóbbiaknak előfordulása a subconjunctivalis lipomákban, úgy látszik, ritkább szokott lenni.

III. Fibroma conjunctivae.

H. Antal, 39 éves portás, jobb szemén a szaruhártya belső-felső széle mellett egy 7 mm. átmérővel biró 2 mm. vastag, kerek, élesen határolt, halványvörös daganat ült, mely sima felsziuű, kemény tapintató és teljesen fájdalmatlan volt. E daganat a kötőhártyával erősen összefüggött, de a sclera felett is csak nehezen volt mozgatható. Az eltávolított daganat átmetszve élénk fehér tömött rostos szerkezetet mutatott. Górcső alatt látható, hogy a daganat fedve van többrétegű felhámmal, mely felső rétegében lapos, protoplasma szegény, alsó rétegében hengerded, protoplasma dús, nagy maggal biró hámsejtekből áll. A daganat kerületi szélein a hám erős vastagodással megy át a conjunctiva hámjába. Maga a daganat szövete csupa igen tömött kötőszöveti rostkötegekből áll, melyek részint a daganat felületével párhuzamosan, részint különböző irányban haladnak. A daganat alapja felé a rostkötegek összefüggése valamivel lazábbá válik; míg a hám alatti rostkötegek között igen kevés gömbölyded vagy csillagalakú kötőszöveti sejt volt látható, addig a daganat alapja felé e sejtek nagyobb számban voltak. Yéredény igen kevés volt a daganatban. IV.

IV. Polypus conjunctivae.

A kötőhártya polypusait illetőleg a szemészek eddig a többi orvosok azon szokását követték, hogy minden nyákhártyán előforduló, jóindulatú, nyéllé], biró gömbölyded képletet polypus névvel jelöltek, a nélkül, hogy szöveti szerkezetét tekintetbe vették volna. Már Billroth, utána Eppinger a tulajdonképeni nyákhártya-polypust elkülöníteni igyekeztek a polypoid, vagyis polypus alakkal, de nem az illető nyákhártya szerkezetével biró képlettől. Legújabban Elschnig a Knapp „Archiv für Augenheilkunde“ XIX. kötet 1-ső füzetében foglalkozik ezen tárgygyal. 0 szerinte a kötőliárty ának • valódi vagyis kötőhártya szerkezettel biró polypusa a 1 egritkábban szokott előfordulni; az eddig „polypus“ név alatt leírt képletek pedig vagy fibromák, vagy sarcomák, vagy egyéb új képletek voltak.

Az alábbiakban a kötőbártyának egy polypusszerü képletét akarom röviden leírni, melynek szerkezete a kötőbártya szerkezetéhez teljesen hasonlít, úgy hogy talán valódi polypusnak beválnék; mindazonáltal nem akarom eldönteni, vájjon ezen képlet nyákhártyapolypus-e vagy csak polypushoz hasonló fibroma ? Az eset a következő :

L. Ignácz, 18 éves béres, bal szemén a szemteke külső oldalán borsónyi, gömbölyded, rózsaszínű, lágy, sima felsziuű daganat ült, mely vékony nyéllel a szemtekei kötőhártyához van rögzítve. Ezen daganat magától keletkezett; sérülés nem

érte a szemet. A képletet lemetszettük, mire mérsékelt vérzés állott elő, mely egyszerű hidegvíz-borogatásra megszűnt. A lemetszett daganat gombához volt hasonló, a felső felülete domború, a nyéllel összefüggő alsó felület pedig gyengén homorú volt. A górcsövi vizsgálat azt mutatta, hogy a daganat fedve volt vastag, számos rétegből álló felhámmal, melyben főleg három réteget lehetett megkülönböztetni. A legfelső több sejtsorból álló réteg alig festődő, protoplasma-szegény, kis maggal biró, erősen lelapult hámsejtekből állott; a második réteg ismét több sorban álló, protoplasmadús, nagy maggal biró, lapos hámsejtekből állott, végre a harmadik rétegben több sorban álló koczka vagy hengerhez hasonló, nagy gömbölyű maggal birp hámsejtek voltak. Ez utóbbi hámsejtréteg kisebb-nagyobb csapszerfl nyujtványokat bocsát a hám alatti kötőszövetbe, miáltal a hám nyujtványai között különböző nagyságú papillák keletkeznek, melyekben laza kötőszövet és számos hajszáledények foglalnak helyet. A daganat nyele kevés finom hullámzatos rostos szövetből áll, mely számos véredényt tartalmaz. E rostos szövet a daganat kerületi részeire halad, hol közel a hám alatt laza sejtdús kötőszövetbe megy át. Az egész daganat főtömege laza kötőszövetből áll, melyben számos gömbölyded, majd csillagos kötőszöveti sejtek vannak. Ezen kötőszövetben számos, részben igen nagy űrök vannak, melyek falai vékonyak, endothel-sejtekkel fedvék. Némelyikben nyirksejtek láthatók, körülvéve tinóm szemcsés anyaggal. Ezen űrök kétségkívül tágult nyirkedények. Ezek mellett találunk sok tágult véredényeket is, melyek itt-ott még vérrel telvék. A laza kötőszövet egyes körülírt helyein, többnyire közel a hám alatt, kis fokú beszürődés látható. Jelen esetünkben tehát egy, felső rétegben lapos, alsó rétegben hengerded felhámmal biró lágy edénydús kötőszöveti daganattal van dolgunk, mely szerkezetére nézve csak a felhám vastagodása és a vér- és nyirkedények erős tágulása által különbözik a kötőhártya szerkezetétől. Az edények ezen kitágulása valószínűleg a daganatnak vongálódása, majd a szemhéjak nyomása által okozott keringési zavarból magyarázható, honnan a felhámnak vastagodása, valamint a hám alatti kötőszövetnek helyenkénti beszűrődése is származtatható.

V. A szemsérülés egy érdekes esete.

A szembajoknak egy nagy és igen érdekes csoportját képezik a szemsérülések. Ha sok szemsérülési esetet figyelünk meg, akkor érdekesebbnél érdekesebbeket fogunk találni, részint a sérülés módjára, részint az okozott szembaj lefolyására és még inkább végződésére nézve. Ezen érdekesebb esetek legnagyobb része a szemteke-sérülésre vonatkozik, míg a szemhéjak sérülései mint egyszerű metszési vagy szakítási sebek rendesen különösséget nem mutatnak. Az alábbiakban a szem oly sérülését akarom leírni, melyben a felső szemhéj a sérülés következtében sajátszerű eetropiumot mutatott, mely teljesen egy szemhéji repedésen át előesett és túltengett kötőhártyához hasonlított. Maga az ectropium minősége, valamint keletkezésének sajátszerű módja azt hiszem, elég érdekessé teszik az esetet.

G. I. 12 éves fiú jobb szemét fél év előtt szamár rúgta meg; akkor a jobb felső szemhéjon seb keletkezett, melynek gyógyulása után a felső szemhéj közepén kis vörösség maradt vissza. Idővel ezen vörösség nagyobbodott, később a beteg orvosa le is vágott belőle egy darabot. Ennek daczára a „vadhús“ csakhamar ismét növekedni kezdett. A jobb szem látása különben mindig jó volt. Vizsgálatnál a következőket találtuk: A jobb szem alsó szemhéja és könyszerve ép. A felső szemhéj kis fokban felfelé húzódott, úgy hogy a szemrés még erőltetett zárásnál is csak alig záródik teljesen; a szemhéj activ mozgása csökkent, passive a szemrés tökéletesen nyitható. A szemhéj külső felületén a szemhéjszél felett vagy 3 mm.-m ire van egy körülbelül 2'5 cm. hosszú, legvastagabb (közepi) részén 1 cm. vastag, a szemhéj külső és középső harmadára kiterjedő vízszintesen fekvő daganat, mely ovalis alakú, élesen határolt, élénkpiros, sima felületű, lágy tapintatú. E daganat a szemhéj-porczczal szorosan összenőtt, felette nem