Szemészet, 1889 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1889-08-25 / 4. szám
46 SZEMÉSZET 1889. 4. sz. var uralkodik. A franczia s a külföldi szemorvosok egyaránt bizonytalanságban vannak. Leber szerint a retina repedése a kiindulás, Nordenson szerint pedig az üvegtest visszahúzódása az egyedüli ok. Boucheron a tractus uvealist okozza, Abadie pedig a retina rugalmasságának is szerepet tulajdonít, mert, ha e tulajdonsága nincs meg, úgy nem tudja a myopiás szem tágulását követni, hanem leválik. Előadó véleménye is nagyban egyezik ez utóbbi kettőével. Ranvier, Cornil, Poncet vizsgálataira támaszkodva két feltételt állít fel, hogy a retina leválhasson, egyrészt a corpus ciliare fokozott valadékképzésót, másrészt az üvegtest elhígulását s visszahúzódását. A retina repedése csak esetleges s nem lényeges tünet. 649 eset közül csak 131-szer látta. A gyógykezelésről csak nem rég értekezett a berlini orvos-egyesületben Schüler, ki tinctura jodinak az üvegtestbe való fecskendését indítványozta. Maga Schüler elismeri, hogy Galezowski volt az első, ki tinctura jodi-t fecskendett be, csak hogy míg ez utóbbi a retina alá, addig Schüler a corpus vitreumba juttatja a folyadékot. A jövő fogja eldönteni, melyik a hatásosabb eljárás. Ez úttal a gyógykezelés két útjáról akar megemlékezni, t. i. a therapeutikus és sebészi eljárásról. A mi az elsőt illeti, az csak a baj kezdetén vehető igénybe s minthogy a myopiás szemeken előforduló leválás gyuladásos eredetű, a gyógykezelésnek antiphlogistikusnak és elvonónak kell lenni. Kiváló eredményt látott emplastrum thapsiae-nak kéthetenként a halántékra való alkalmazásától. Ehhez csatlakozott cserin és duboisin cseppek felváltva történő használata s higanyos bedörzsölés. Egy ízben ily eljárás azt eredményezte, hogy hirtelen megvakult szem annyira visszanyerte látóképességét, hogy a myopia corrigálásával távolra 1/s-at látott, közelben pedig a kettős számú olvasmányt is olvashatta. A sebészi eljárások közül a következőket alkalmazta : 1. iridectomia, ez eredménytelen maradt; 2. fecskendő segítségével a retina leválás alól előbb kiüríti a savót s azután néhány csepp tinctura jodit juttat be; 3. a subretinalis folyadék egyszerű kiszivattyúzása is jó eredményt adhat; 4. a levált retinának a scleralis falhoz való vonása. Előbbi eljárásnak ugyanis az a hátránya, hogy a kiürült folyadék újra meggyűlik, ezért catgut-varrást helyez el, melynek csak külső részletét vágja el 10 nap múlva. Egy ízben haemorrliagiát okozott, de két más esetben sikeres volt. Meyer hangsúlyozza, hogy elővigyázattal kell fogadni a retinale-válások gyógyulását, mert megeshetik, hogy az csak ideiglenes javulás. A gyógyeljárások oly kedvezőtlen eredményt adnak, hogy maga Galezowski is csak 7-szer ért el sikert 800 eset közül. Már pedig ilyen százalék minden kezelés nélkül is előfordul. Pár hét előtt is látott egy beteget, ki kezelés nélkül gyógyult. A sebészi kezelések egész sorát gyakorolták már s lassanként mind abba hagyták. Ezért korai volna a közölt esetekből már kedvező következtetéseket vonni. Abadie egy Ízben kedvező eredményt látott Schüler eljárásától. Gillet de Grandmont bár elismeri, hogy a látóhártya leválásának sok oka lehet, mégis a kiindulást az üvegtestbe helyezi. Ezt látszik bizonyítani a következő észlelés is. 30 éves ember retinitis haemorrhagicával jelentkezett klinikáján. Alkati baj nem volt konstatálható. Ergotinin befecskendéseket rendelt, de a beteg más kórházat keresett fel. 8 hó múlva teljesen megvakulva jött vissza. Tükörrel retina - leválás és üvegtesti exsudatumok mutatkoztak. Minthogy a punctio alig ürített ki pár csepp folyadékot, arra a gondolatra jött, hogy plastikus, talán syphilitikus exsudatum emelte le a retinát. S csakugyan higanykezelés meglepő szép eredményt adott. Darier a higanyos lanolinnak cornealis infiltratumok ellen való használatáról értekezik. Ö e czélra egyenlő mennyiségű higanyt és lanolint kevertet össze s az így nyert kenőcsöt naponta kétszer a felső szemhéj segélyével a corneán eldörzsöli. Keratitis diffusa, dendritica, parenchymatosa eseteiben jó eredményt ért el. Meglepő sikerrel alkalmazta catarrhus vernalis ellen is. Hatását úgy magyarázza, hogy a massage mechanikusan, a higany pedig antiseptikusan és felszivólag hat. Ezért minden keratitis ellen, melyet nem kisérnek heves izgalmi tünetek, melegen ajánlja eljárását. Trousseau az orr részéről reflex úton kiváltott szembajokról szól. Az angolok terelték e térre figyelmünket. A mint az asthma, a szamárköhögés viszonyban lehetnek az orral, épen úgy blepharospasmust, mydriasist, asthenopiát, neuralgiát is okozhatnak az olajáratokban székelő polypusok vagy fekélyedések, melyek kiirtásával vagy égetésével a baj gyógyul. (Recueil d’ophthalmologie avril et mai 1889.) Gross Emil dr. Tályogalakú keratitis interstitialis. Oaudron-tól. - 1886 tavaszán beteges, syphilis hereditariában szenvedő 7 éves gyermeket mutatott be Meyer hallgatóinak. A betegnek mindkét szemén keratitis parenchymatosája volt, de a szokott képtől elütően a corneák sárgás reflexet mutattak, úgy hogy kiterjedt tályog benyomását nyerte az ember. A következő napok gondos észlelései kiderítették, hogy az egész cornea 2 mm.-uyi szegély kivételével infiltrált, legintensivebben középütt, hol vastagságában is nyert, s legkevésbé a szélen. Az epithelium sértetlen maradt. Kevés pericornealis injectio volt jelen, a fájdalmak pedig teljesen hiányoztak. A baj rohamosan, pár nap alatt fejlődött ki. Az aetiologia igen világosan kitűnt. Az anya férjétől inticiálva 2 halott gyermeket szült. A harmadik — a beteg — pemphigussal jött a világra. Gyógykezelésül higanyos bedörzsöléseket, belsőleg jodot, helybelileg pedig meleg borogatást s atropint alkalmaztak. A sárga színezés lassanként eltűnt s egy hó múlva kékes-szürke színű volt a cornea. Szünet után sublimat-injectiókra tértek át s a szervezetet minden lehető módon erősítették. Localisau pedig izgatókat, ú. m. sárga kenőcsöt, higanyos lanolint stb. használtak. Még három más ilyen alakú s lefolyása keratitist volt alkalma észlelni. Úgy látszik mindannyiszor a syphilis volt az aetiologikus momentum. A sárga színezést a hirtelen felszaporult lymphoid sejtek okozhatják. A prognosis kedvezőtlen, mert gyors kifejlés után, igen lassú a javulás s végül mindannyiszor vaskos homályok maradnak vissza (Revue générale d’ophthalmologie. Avril 1889.) Gross Emil dr. — A degeneratio pigmentosa retinae egy érdekes esetét írja le Hirschberg. —• A 21 éves beteg a degeneratio pigmentosa retinae jól kifejezett subjectiv tüneteit adja elő. A szemfenék kerületi részein jól látható az ismeretes csillag alakú festenyrögök által képezett öv; a szemfenék többi részein azonban számtalan apró fehér foltocskák vannak, melyek mindegyikén 1—3 festenyrögcse látható. A macula lutea körül levő foltocskák különösen igen finomak, sőt alig láthatók. (Ceutralbl. f. Augenheilkunde 1889. febr. füz;) Neupauer dr. VEG-YESEK. — Andrews egy 45 éves betegnél az iris pupillaris szélén volt csomó miatt iridektomiát végzett. A csomó górcsövi vizsgálata órsósejtekből álló sarcomát mutatott. Műtét után nagy gyuladás állott elő, melyet a szerző belső sarcomától eredőnek gondolt s a szemet enucleálta. Kitűnt, hogy a szem teljesen ép volt s a gyuladás csak infectióból eredhetett. — Grünhut két esetében az alsó könycsövecsekben concrementumok voltak, melyek streptothrix fonalakból állottak. — Harlan idegen test által okozott szarubártyafekély számos eseteiben eseriut használt s a gyógyulás állítólag gyorsan következett be. Az eserin a szerző nézete szerint kétszeresen bír jó hatással: részben csökkenti a fénykerülést a pupilla szűkítése által, részben pedig csökkenti a belszemnyomást s így a fekély áttörése is kevésbbé fenyeget. — Künn esetében két testvérnek cartaracta corticalisa volt. Az egyik testvér 7, a másik 5 éves volt. A betegek anyja, valamint nagyanyja hasonlóképen corticalis coturactával bírt. Az anya a rhachitisnek kifejezett tüneteit mutatja. ' —pr. Budapest, 1889. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Dorottya-utcza 14. sz.)
