Szemészet, 1889 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1889-05-05 / 2. szám
1889. 2. sz. SZEMÉSZET 15 tői 4—5 mm.-nyi magasságig. A metszésnél arra kell ügyelnünk, hogy ez szorosan a külső szemzugig haladjon, másrészt pedig egészen a könypontig terjedjen, a nélkül azonban, hogy ezt megsértené. Ezután a lándzsa szélével, ezt a szemhéj felületére merőlegesen irányítva, a szabad széltől 4—5 mm.-nyi távolságban és vele párhuzamosan haladó metszést csinálunk, mely a porczig terjed. Ezen metszéssel az egész felső lemezt leválasztottuk, úgy hogy ez már csak a szemzugokban függ össze az alatta fekvő porczczal; az összefüggést úgy szüntetjük azután meg, hogy a lemezt csípővel felemeljük és ollóval alapjáról leválasztjuk. Most egy körülbelül 4 mm. magas porczrészlet fekszik csupaszon, a melyen egyes fekete pontok, pillaszőrtüszők, láthatók; ezeket a lándzsa élével lekaparjuk. Ezután jodoform- vagy bór-vaselinnel bekent tiszta vászondarabot teszünk a csukott szemre, erre zsírtalanított kötőgyapotot, és az egészet egy pólyával rögzítjük. A műtét után 1—2 napig a szemhéjak dagadtak szoktak lenni, a mi csakhamar elmúlik és 6—8 nap múlva gyógyulás áll be. A műtét mindenesetre képes a bajt alaposan megszüntetni, a mennyiben a teljesen eltávolított pillaszőrök többet ki nem nőnek. Sokszor a szemzúgokban jelentkeznek ugyan még egyes szőrök; ezeket azután epilálni fogjuk mindaddig, míg újból kinövésük egészen el nem marad. A Flarer-féle trichiasis műtétre ellenvetésünk nem lehet, bár nem tagadható, hogy a pillaszőr nélküli — madarotikus — szem, kosmetikus szempontból nem kifogástalan, s hogy azonkívül a pillaszőrök eltávolításával megfosztjuk a szemet természetes védeszközétől. De vigasztalódhatunk azzal, hogy a trichiastikus pillák sem tartoznak a szem kosmetikus előnyei közé és a helyett, hogy megvédenék a szemet por, szemét stb. belmllása ellen, azt ellenkezőleg folyton ingerük és létében veszélyeztetik, ila azonban a trichiasis még kezdetleges, a pillaszőrök teljes számban megvannak és azok túlságosan még nincsenek össze-vissza töpörödve, akkor mindenesetre ajánlanám a Flarer-féle trichiasis műtétet nem alkalmazni. A Jaesclie-Arlt-féle trichiasis műtéthez ugyanazon eszközök szükségesek mint az előbbi műtéthez, azonfelül szükséges még tű, tűtartó és finom selyem (nem a tinóm kötőhártyai selyem). A műtét következően hajtatik végre: Épen oly módon és épen oly kiterjedésben mint a Flarer-féle trichiasis műtétnél először az intermarginalis metszést, utána pedig a bőrmetszést végezzük. Ez utóbbival párhuzamosan és tőle ismét 4 mm.-nyi távolságban, tehát a szemhéj szabad szélétől körülbelül 8 mm.-nyíre egy második metszést csinálunk. E két metszés által körülírt bőrhidat csipeszszel felemeljük és szikével vagy pedig a lándzsa élével lefejtjük. Az ily módon nyert folytonossághiány a bőrre és a bőr alatti kötőszövetre szorítkozik, az izomréteg maga érintetlen marad. Ezután a két sebszélet 5—6 varrattal egyesítjük. Ily módon az intermarginalis, nemkülönben az első bőrmetszés által felszabadított lemezt a pillaszőrökkel együtt felfelé húzzuk, úgy hogy az a kivágott bőrrészlet helyére jut, a hová odanő; a porcz 4—5 mm.-nyi kiterjedésben meztelenül áll. Be végzett műtét után tehát a pillaszőrök alapjukkal körülbelül 4 mm.-nyi távolban vannak a szemhéj szabad szélétől; a két sebszél egyesítési helyén képződő heg feladata, azokat a szemtekétől elfordított, tehát rendes helyzetben megtartani. A műtétnek még pillanatnyi eredménye is rendkívül csekély szokott lenni, a mennyiben a külső szemzúgban 2—3 mm.-nyi kiterjedésben a pillaszőröket tartó lemez már harmadnegyed napra a műtét után, ismét lefelé, eredeti helyére jut. Ezt a szemhéj szélnek ívszerű alakja hozza magával; bármily magasságig praeparáljuk is fel az intermarginalis metszéssel a két réteget, sohasem sikerül a felső lemezt a szemzúgok és különösen a külső szemzúg felé elég magasra felhúzni; ha a közepi rész 4—5 mm. magasságra van felhúzva, a canthus externusba eső részlet alig 3 mm.-nyi magasra lesz emelve. A műtétnek tartós eredménye nincs. Tizenegy eset között tíznél, egy esztendő lefolyása alatt recidiva állott be, a mi az engedékeny, nyulékony szemhéjbőrnél máskép nem is várható. Jobb eredményt érünk el akkor, ha a kivágott bőrhidat, miután a pillaszőrtartó lemezt felfelé húztuk és a sebszéleket már egyesítettük, a lemeztelenített porezra tesszük és felső szélével (a kivágott bőrhidat t. i.) 4—5 varrattal a felfelé húzott lemez alsó széléhez erősítjük. E transplantált 4 mm. széles lebeny odanő a porezhoz és megakadályozza azt, hogy a pillaszőrtartó lemez ismét lecsússzék. A külső szemzúgban azonban ezen módosítás daczára sem szokott elmaradni a recidiva, a már fent említett okokból. A Hotz-féle trichiasis és entropium műtét nélkülözi az intermarginalis metszést, a melylyel majdnem minden trichiasis műtétnél találkozunk. E műtéthez a blepharostaton kiviil domború élű szikére, tűre, tűtartóra és kis ollóra, azonkívül apró, hegyes kampókra van szükségünk. A műtétet akként hajtjuk végre, hogy a szabad széltől körülbelül 8 mm.-nyi távolságban a felső szemhéjon, 5—6 mm.-nyiben az alsón, tehát a porcz magasságának megfelelőleg, egy a szabad széllel párhuzamosan haladó bőrmetszést végzünk a szemhéj egész hosszában. Ha a sebszéleket kissé széthúzzuk, közöttük a szemhéj porcz alsó (az alsó szemhéjon), illetve felső széle (a felső szemhéjon) látható. Most a szikével kissé aláaknázzuk a sebszéleket, különösen a szabad szél felé esőt, a hegyes kampókkal 3—4 mm.-nyíre széthúzzuk és ezen a területen a bőr alatti kötőszövetet, úgyszintén a szemhéj zárizmát is, olló segítségével kivágjuk, úgy hogy a folytonossághiányban a lemeztelenített porcz fekszik előttünk. Azután a két sebszélt varratokkal ismét egyesítjük, de úgy, hogy minden egyes varratba a porcz szélét is befoglaljuk. A fonal vezetése az alsó szemhéjon pl. így történik: a tű a felső sebszélen kividről befelé, a porcz szélén szintén kividről befelé, és az alsó sebszélen belülről kifelé halad; más szavakkal: a két sebszél a porezhoz oda erősíttetik. Ilyen varrat 5—6 csinálandó. A műtét azt akarja elérni, hogy a képződő heg a szemhéj szabad szélét kifelé húzza a trichiastikus pillaszőrökkel együtt. A műtét után közvetlen rendes állás, néha csekélyebb fokú entropium is következik be. A műtét ilyetén való kivitele mellett recidivák még aránylag gyakoribbak, bár sokkal gyérebbek mint a Jaesclie-Arlt-féle műtétnél; 8 eset közül 3 recidivát láttam két esztendő lefolyása alatt. Ha az említett műtétnél az alább leírandó módosítást használjuk, mint azt ismételten láttam és magam is csináltam, akkor az eredmény teljesen kielégítő, 5 eset között recidivát nem láttam, több mint két év lefolyása után. A módosítás ugyanis abban áll, hogy a bőrmetszés és a sebszélek aláaknázása, nemkülönben az izom kivágása után, mind az alsó, mind pedig a felső sebszélből, annak egész hosszából egy körülbelül 3 mm. széles bőrcsíkot még kivágunk, továbbá abban, hogy 5—6 varrat helyett 10—12-öt, a mennyire csak lehet sűrűn, egymás mellett alkalmazunk. Mennyivel több a szúrt csatorna, annyival több a zsugorodó heg, mely megakadályozza a szemhéj szélnek és pillaszőröknek befelé, a szemteke felé való fordulását. A Jacobson-féle trichiasis műtétet, mely nyeles lebenyt ültet át a lemeztelenített porezra, eddigelé sem kivinni nem láttam, sem nem volt alkalmam azt csinálhatni. Egy Jacobson által operált egyént azonban nem régen láttam, körülbelül 10 hónappal a műtét után és az eredmény akkor teljesen kielégítő volt, s nincs is okom tartósságát kérdésbe vonni. A műtét kiviteli módját Jacobson következőkép közli: 1 A bal felső szemhéjon: A műtő az asztalon fekvő beteg bal oldalán, a segéd a beteg feje mögött áll. Jobb kezével a segéd a Jaeger-féle spatulát tolja a szemhéj alá, míg bal kezében költöző gyapot-tampont tart, a melylyel, miután 35—40° C. meleg sublimat- vagy borsavas-oldatba mártotta, a transplantálandó lebenyt irrigálja, mely eljárás a lebeny elhalását megakadályozni czélozza. A műtő az intermarginalis metszést csinálja és miután a két lemezt 6—8 mm. magasságig felpraeparálta, az átültetésre szolgáló lebeny képezéséhez fog és pedig úgy, hogy a metszés az intermarginalis metszés lialántéki végén, azaz a canthus externusban kezdődik, merőlegesen a halántékon 30 mm.-nyire felfelé, azután 6—8 mm.-nyíre balra (a beteg-tői 1 J. Jacobson: Beiträge zur Pathologie des Auges. 100. 1.
