Szemészet, 1889 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1889-05-05 / 2. szám
14 SZEMÉSZET 1889. 2. sz. Bonders könyvét csakhamar lefordította Becker németre, Quaglino olaszra, Wecker francziára. De akármely irodalomban írt is akárki a szem fénytöréséről és alkalmazkodásáról, Bonders könyve szabta meg- a határokat, melyek között mozognia kellett. Graefe 1854-ben adta ki az Archiv für Ophthalmologie első kötetének első részét, a kötet második részét már Arlt-tal és Donders-szel együtt szerkesztették. E jeles folyóiratban is egymást érték Bonders nagybecsű közlései. Ezek közül említhetjük a szemfenéki artériák és vénák lüktetésének magyarázatát, a glankomával kapcsolatban a szem feszülésének megméréséről, a szem mozgásairól, a látás tüneményeinek projectiójáról, a világra hozott és szerzett assoeiatióról az aphakiás szemek látszólagos alkalmazkodásáról, a látótérről, a színekről írt czikkeit. A könyvének tárgyait szintén ismertette benne. Bonders nevéhez fűződik az optikai értékek átalakítása is. A métermérték általánossá válása követelő szükséggé tette, hogy az optikai mérések is e szerint történjenek. Az új optikai eszközök készítése ügyében keletkezett vitatkozás közben Bonders praktikus elméjében egy szerencsés rendszer érlelődött meg, mely a fénytörésre és alkalmazkodásra vonatkozó számításokat egészen megegyszerűsítette, a régi rendszer fogyatkozásait mellőzte s még a szemüveg-viselő közönség szubjektív fölfogásával is számolt. Ez a dioptriák rendszere, melyet 1875. szeptember 16-án terjesztett a heidelbergi gyűlés elé. E szerint az üvegek megjelölése a fénytörés erejére vonatkozik, melynek egysége az olyan konvex lencse, melynek 1000 milliméternyi = 1 méter a gyűjtő távola. Dioptriák értékében kell a szemüvegek erejét, a szemek fénytörésénék fokait, az alkalmazkodás értékét kifejezni, úgy hogy mindig egynemű értékekkel s egyszerű műveletekkel számolhatunk. A közel- és távolpont értékeit pedig 1000 mm.-nek a dioptriák számával való osztása útján könnyű szerrel megkaphatjuk. Bonders nevét viseli a szemmozgások egyik törvénye is, melyet az ő 1846-ban megjelent értekezéséből Helmholtz jelölt ki Donders-féle törvényül, t. i. hogy „ha megvan a néző vonalnak a fejhez való irányulása, ebhez a hengeredésnek is bizonyos változatlan értéke tartozik, mely független a figyelő önkényétől és attól az úttól, melyen a néző vonal az illető helyzetbe jutott.“ Örök nyugalomra szállott végre a szemorvosi tudomány törvényalkotója is. Hetvenegy esztendő súlyával vállain, ötödfél évtized munkásságának terhe alatt meghajolt ő is a leghatalmasabb törvény előtt. Mintha csak a szakadatlan munkásság tartotta volna meg az öreg testben ifjan a lelket, hogy Cicerónak az öreg korról írt dicséretét igazolja, oktató működésének végéig meg volt Donders-ben az élet rugalmassága. Mióta azonban a hollandi egyetemi szabályok szerint hetven éves korában nyugalmazták, megoldódtak a nagy szellem földi hüvelyének kapcsai. Elköltözött. De köztünk marad szellemed nagy férfiú. A te példád, a te műveid serkentenek munkára újabb és víjabb nemzedékeket, a míg csak s a hol csak a szemorvosi tudománynak bajnokai lesznek. Csapodi István dr. Trichiasis műtétek. Irta Hoor Károly csász. és kir. ezredorvos, a 17. sz. helyőrségi kórház szemészi osztályának főorvosa. Nincs szándékomban valamennyi ismert trichiasis műtétet és azok kiviteli módját felsorolni. Ezen műtétek közül soknak, ha talán van is történelmi becse, más érték alig tulajdonítható azoknak, miért is csak azon trichiasis műtétekről kívánok szólani, melyek még ma is általánosabb használatban vannak, s ezek között különösen azokról, melyeket végrehajthatni ismételten alkalmam volt. Saját — talán másokéval szemben — csekély tapasztalataimról szeretnék számot adni. Ezen tapasztalatok részint az egyes műtétek pillanatnyi, azután évek múlva észlelhető effectusára, részint az általam látott és alkalmazott apró, sokszor lényegteleneknek látszó módosításokra vonatkoznak, melye k azonban a műtét eredményét mégis képesek befolyásolni. Minden trichiasis műtét feladatát a trichiasis állandó megszüntetése képezi. Trichiasis alatt a pillaszőröknek azon rendellenes állását értjük, midőn ezek a szemteke felé irányulnak, ily módon a szaruhártyát a szemhéj mozgásánál súrolják és azon gyuladásos állapotot és kifekélyesedést hoznak létre, illetve tartanak fenn. Eltekintve a veleszületett vagy önként támadt trichiasistól, mely majdnem kivétel nélkül részleges, azaz csakis egyes pillaszőrőkre szorítkozik, a trichiasis okozója gyanánt leggyakrabban azon bántalmak szerepelnek, melyek a kötőhártya, a szemhéjporcz és szemhéjszélek elfajulását, heges zsugorodását eredményezik, ilyenek a trachoma, diphtheritis, idült blennorrhoea conjunctivae, blepharadenitis stb. A trichiasis megszüntetésére következő eljárások kerülhetnek szóba: a pillaszőrők kiszakítása csipeszszel vagyis az epilatio, a pillaszőr tüszőinek galvanocaustikus elroncsolása vagy az ú. n. radicalis-epilatio, továbbá a Flarer, Jaesche-Arlt és Hotz-féle műtét, azután a Jacobson-féle trichiasis műtét nyeles bőrlebeny-transplantatióval. Végül egy trichiasis műtétet fogok felemlíteni, melynél most nem rég volt alkalmam Czermák bécsi m.-tanárnak segédkezhetni. Az epilatio a pillaszörőknek csipeszszcl való egyszerű kiszakításában áll. A csipesz lapos, sima, nem fogas szárakkal bir. Az eljárás eredménye csak igen rövid ideig tart, mert 5—6 nap múlva az epilált pillaszőr ismét ki szokott nőni. Alkalmazni az epilatiót csakis akkor fogjuk, ha a trichiasis részleges és 3—4 pillaszőrre szorítkozik. Többször ismételt eljárás után esetleg a szőr nem fejlődik újból, ha t. i. a pillaszőrgyökér elsorvadt, tönkre jutott. Ha azonban ily módon czélt nem érünk, akkor ajánlatos lesz az epilatiót a pillaszőr-tüsző galvanocaustikus elroncsolásával felcserélni, a radicalis-epilatiót igénybe venni. Ezen eljárásnál a villanyos készülék kathode-ját egy finom hegyes, Leiter-féle nickel-ziuk, vagy platin-iridium tű képezi. A tűt a pillaszőr tüszőbe szúrjuk és az anode-nak a homlokra való helyezése által az áramot zárjuk. Az áram minden egyes pillaszőrre 20—30 másodperczig hasson. Az áram ereje 0'5—1 milliampére.1 A tulajdonképeni trichiasis műtéteknél eddig szokásos volt az operálandót narcotisálni. Ez azonban többnyire felesleges. Elegendő a szemhéj kötőszövetébe 3—5°/o cocain-oldatból 1/2 Pravaz-féle fecskendővel befecskendezni, a mi 10—-15 perczig tartó alászállított érzékenységet vagy teljes érzéketlenséget idéz elő. Ezen idő alatt még csekélyebb jártasság mellett is bármely trichiasis műtét könnyen hajtható végre. A Flarer-féle trichiasis műtéthez hajlított lándzsát, kis görbe ollót, csípőt és egy Knapp-féle blepbarostatot használok. Ezen blepharostat nemcsak teljesen pótolja a Jaeger-féle spatulát, a mennyiben épen úgy mint ez a szemtekét sérülés ellen megóvja és a szemhéjnak a segédkező által való megfeszítését engedi, de még azon előnynyel is bir, hogy a szemhéjat egész kerületében összeszorítván, a műtét alatti vérzést tetemesen csökkenti. Ha a blepharostat elég nagy, nem akadályozza sehogy sem a műtét kivitelét. A műtét kivitele a következő: a lándzsát a szemhéj felületével párhuzamosan irányítva, annak hegyével az iutermarginalis metszést ejtjük meg, azaz a lándzsa begyét a szemhéj szabad szélébe szúrjuk akként, hogy azt két lemezre választjuk szét; a felső lemez a felhámot, a bőr alatti kötőszövetet, az izomréteget és a pillaszőrtartó talajt, az alsó pedig a porczot és a szemhéji kötőhártyát foglalja magában. Azután jobbról balra vagy megfordítva haladva a lándzsával, a szemhéjat egész hosszában két lemezre praeperáljuk szét, a szabad szél-1 Milliampere = 1 ampére ezredrészével. Az ampére alapegység oly áramerőt képvisel, mely egy másodperczben 0172 cm3 durrléget produkál 0° C.-nál és 760 mm. légnyomás mellett; az általa ezen időben szétbontott víz súlya 92 mikrogramm (1 mikrogramm = 0 000001 gm.). A fejlesztett hydrogen súlya 104 mikrogramm, az oxygené 816 inikrogrammot tesz ki. Az áramerőt tudvalevőleg a galvanometer mutatja. Orvosi czélokra legjobb a milliampére szerint beosztott aperiodikus horizontal-galvanometer. A sok villanyos elem között legajánlatosabb a Siemens-Halske-féle elem mint a legállandóbb.
