Szemészet, 1888 (25. évfolyam, 1-6. szám)
1888-05-20 / 3. szám
SZEMESZET. Melléklet az „ORVOSI HETILAP“ 21-ik számához. Szerkeszti Schulek Vilmos tanár. 3. sz. Vasárnap, május 20-án. 1888. Tartalom: Imre J. dr. Közlemények a h. ni.-vásárhelyi városi kórház szemészeti osztályáról. I. A szemészeti osztály eddigi működése. — Dr. Bogdán A. Látható canalis Cloqueti esete (i ábrával). — Issekutz L. dr. A látóideg megbetegedésének néhány ritkább esete. (Vége.) — Neupauer G. dr. Az erythrophlaein a szemészetben. — Szemelvények. — Vegyesek. Közlemények a h.-m.-vásárhelyi városi kórház szemészeti osztályáról. Imre József dr.-tól. I. A szemészeti osztály eddigi működése. Három évvel ezelőtt, 1885. február havában, elfogadta a városi közgyűlés egy tekintélyes városi képviselőnek azt az indítványát, hogy a kórházban állítsanak fel külön osztályt szembetegek számára és bízzák reám az oda felvettek kezelését. A javaslat közvetlen oka az az eset volt, hogy a város két szembeteget Budapestre küldött gyógyítás végett s ez meglehetős sokba került, a baj hosszas volta miatt. Bármely okból és alakban kínáltak is meg e szemészeti működésre kedvező alkalommal, örömmel fogadtam a felszólítást s teljesítettem, mert általa régi vágyam valósúlt meg, s oly teret nyertem szűkebb értelemben vett szakom gyakorlására, mely nélkül ellenni addig is igen nehezemre esett. Mindig éreztem, hogy a magánorvos, bármennyi buzgóság és önzetlenség legyen is benne, nem terjesztheti ki működését eléggé épen azon részére a lakosságnak, melynek legnagyobb szüksége volna arra, hogy egy feltűnő sikerek által hódító speciálitás megnyerje az orvos iránti bizalomnak : a szegény néposztályra. Egy időben magán szemkórházat akartam állítani s pár éven át helyiséget tartottam szegény szembetegek részére; de meggyőződtem róla, hogy ez a mód, kivált érzékenyebb, és fejletlen »üzleti szellemmel« bíró orvosra nézve igen terhes. Azt reméltem, hogy még a mi kórházunkban is, mely borzadás tárgya volt a nép előtt,'mely a nagy terjedelmű város szélén fekszik, tehát igen sok terhet okoz, lehet szemészeti forgalmat csinálni, kivált a helybeli szegény emberek közt. Reménységem teljesedett is és — mindig a mi viszonyainkhoz mérten — megelégedéssel gondolok az eltelt 3 évre, mely alatt sok fáradsággal s egyedül kielégített vágyam által jutalmazva, úgy gondolom sikerűit egy elég hasznot tevő szemgyógyító intézet alapját megvetnem. Csalódtam abban, hogy a helybeliek keresik fel leginkább ezen osztályt; abban is, hogy majd a vidék orvosai támogatnak, mert ez utóbbi dolgot, úgy látszik, még ezután kell kiérdemelnem, bár nem egy vidéki collegám eddig is tudomást vett ezen osztály létezéséről s egyik-másik betegét ide küldte. Az Alföldön kevés kórház van s modern kórház, melynek több osztálya volna, speciális készültségű orvosok vezetése alatt, mely tehát egész terjedelmében, minden ágában bemutatná az orvosi tudományt a maga sikereiben és dicsőséges haladásában, nincsen és nem is lehetett eddig. Pedig nézetem szerint egészségügyünk javúlásának egyik fő feltétele a jó kórházak. Az orvosban való hit népünkben ma még hiányzik, s hogy a megelőzhető bajok elmaradjanak, a meggyógyíthatókban az emberek el ne haljanak, ez a nagy törekvés az orvosi szó hitele által érhet czélt. A kórházak, a legfeltűnőbb eredmények gyakori produkálásával megtehetik azt, mit törvény és hatóság soha meg nem tehet: bizalmat kelthetnek az orvos iránt. Ezért gondolom igen fontosnak, hogy a sebészet és szemészet a legfeltűnőbb eredmények eszközei, lehetőleg sok kórházban, külön osztályokban, külön szakemberek által, gyakoroltassanak; ezért örülök rajta, hogy egy kis vidéki kórházban, a magam csekély működésével, már eddig is sikerűit egy parányival hozzájárulni a kórházak iránti ellenszenv enyhítéséhez s olcsó vagy épen ingyenes alkalmat nyújtani a környék szegény szembetegeinek a meggyógyúlásra. Néhány operált hályogos többet tesz egy kórház forgalmának emelkedésére, mint akárhány idült belbeteg, a mint ezt a mi kórházunk beteg-létszámának folytonos gyarapodása is mutatja. Az alább következő számok mutatják, hány beteg, minő bajokkal, fordúlt meg a szóban levő kórházi osztályon, s hány műtételt végeztem rajtok. Megjegyzem, hogy a beteg-szám az egyének számát jelenti, vagyis a több Ízben felvett, ismételten kezelt egyéneket is csak egyszer számítottam; a múlt évben pl. 137 felvétel történt, de csak 125 egyén fordúlt meg az osztályon. Ezért jóval nagyobb a trachömások száma a kórházi évi kimutatásban, hol minden felvételt külön kell elszámolni. A felvett betegek száma betegségek szerint. Conjunctivitis catarrhalis . . IO 00 *-• co M 1886. 2 1887 4 » follicularis . . . 2 3 — » phlyctaenulosa . . — — 4 » blennorhoica . . 2 4 5 » granulosa . . I 2 IO 49 Keratitis parenchymatosa . I — — Abscessus corneae...................... . — — I Ulcera corneae...................... . I 6 — Ulcus serpens corn...................... . — I — Cicatrix et leucoma corn. . . I 2 10 Staphyloma corn, totale . . — — 2 Kerato-iritis chronica.... . — — I Iritis ................................................................. I 2 Irido-cyclitis purulenta . — I — Occlusio pupillae................................. 2 2 I Corpus alienum iridis . I — — Ruptura sclerae . . . . . I — — Irido-choroiditis chronica . ---— I Glaucoma chronie, inflammat . . ---— 2 » secundarium . . ---— I Choroiditis disseminata . I — — Cataracta senilis...................... 9 14 30 » infantilis .... I I 2 » accreta...................... . — — 1 » secundaria .... . --— 4 Neuritis optici............................ . — I I Atrophia n. optici...................... . 2 — I Amblyopia potatorum . — — I Paralyt. n. abducent, bilateralis . — — I Symblepharon totale 0. utr. . — — I Trichiasis................................. 2 — Ectropium cicatr......................... . I — — Lipoma subpalpebrale . — I — Összesen . . 40 31 125 3
