Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1887-09-18 / 5. szám

wm■■■■-1' -' ^ r m

— 93 —

másikat eltakarjuk, az elsőnek kifáradása nem csökkenti a másodiknak érzékenységét;

3. egy hosszabb ideig középszerű világításnak kitett szem érzékenysége nagyobb akkor, ha a másik szem ugyanezen idő alatt nyitva volt, mintha utóbbi el lett volna takarva. Az ellenőrző kísérletek szerint az onnan van, hogy ha a második szem is nyitva maradt, az első szemnek pupillája szűkül, kevesebb fény jut a retinára s ez a retinát kevésbbé tompítja el. (Centralbl. f. Augenheilkunde 1887. ápril.) Neupauer dr.

— A szemsérülés egy esete a rectus inferior teljes átszállításával. V. de Britto-tó\. — Szerző leír egy szemsérülési esetet, melynél a jobb musc. rectus inferior vasdrót által ketté szakíttatott. Néhány nap múlva a sérülés helyén egy halavány világosvörös daganat fejlődött, melyet szerző a corpus papillare sarjadzásának nézett és kiirtott. Erre a rectus inferiort előre varrta. Minthogy azonban a sérülés által keletkezett 15 °-nyi függőleges diplopia az elővarrás által csak 5 °-kal csökkent, szerző az ép szem rectus inf.-t hátrahelyezte, úgy hogy a kettős látás teljesen eltűnt. (Centralbl. für Augenheilkunde 1887. ápril.)

Neupauer dr.

— A croupos szemlobról, a scrofulosisról általában

és a látószerv scrofulosisáról. Dr. Zieminski-t6\. — Zieminski a croupos conjunctivitisnek egy év alatt előfordúlt 70 esetét állította össze. Ezen 70 szembeteg közül 67 scrofulás egyén volt. A croupos conjuntivitis kivált a száraz meleg évszakban járvány alakjában szokott fellépni. Szerző egy alkalommal megfigyelte, hogy mind a kórházban levő scrofulás szembajokhoz hirtelen croup is szövődött. Felnőttnél csupán egyszer fordúlt elő. Blennorhoea neonatorum vagy granulosához sohasem szövődött. A többi nyákhártyák mindig szabadok vpltak a crouptól. A croupos conjunctivitis szerző nézete szerint a scrofulás conj. oly alakja, melynek váladéka külső, nevezetesen légköri behatás által megváltozott. Tünetei nem hevesek, fekélyek a szarúhártyán ritkák. Szerző ajánl kenőcsöt (01. cadini 1, vaselin 10, vagy jodoformkenőcs 1:10) Galezowski szerint ecsetelni a szembe. (Centralbl. für Augenheilkunde 1887. ápril.) Neupauer dr.

— Hyoscin hatása a szemre, kísérleti és kórházi tapasztalatok alapján, Dr. Walter-tó\. — Walter a sósavas hyoscin hatásáról a következőket írja : A pupillára és az alkalmazkodásra az atropinhoz hasonlóan hat, de hatása gyorsabban áll elő. A látatágulat tartama rövidebb, az alkalmazkodási bénulás körülbelül oly tartós mint az atropinnál. Hatásra nézve az atropin X : 100 oldata megfelel a hyoscin 1 : 1000 oldatának. A szembeli nyomásra nincsen befolyással, még chronicus glaucománál sem, de acut glaucoma ellenjavalatot képez a hyoscinra. Chronicus glaucoma egyes eseteiben hyoscinra a látás javult, a látótér tágult. A hyoscin általános hatásának tünetei nem oly veszélyesek mint az atropiné.

Míg az atropin minimális adagja, mely két óra múlva látatágulást okoz 0 0005 rng-> addig a hyoscin minimális adagja a milligrammnak 5 milliónyi részlete. A szemészeti gyakorlatban legjobbnak bizonyult az 1 : 1000 — 1 : 400 oldat; előbbiből 10 —15, utóbbiból 4—-6 cseppet cseppentve rövid időközökben. (Centralblatt für Augenheilkunde, 1887. április.) Neupauer dr.

— Chorioiditis disseminata. Hutchinson /.-tói. — Szerző meg van győződve arról, hogy a chorioiditis dissem. eseteinek legnagyobb része syphilisen alapul, de kiemeli, hogy vannak oly esetek is, melyek a Luéssel egyáltalában nem függnek össze. H. ezen irányban vizsgálódva azt találta, hogy:

1. Szemsérülés is okozhat chorioiditishez hasonló elváltozást, de ez természetesen csak egy szemre terjed ki.

2. Chorioiditis dissem. mindkét szemen Luestől függetlenül felléphet több családtagnál és akkor az idegrendszer zavaraival áll összefüggésben.

3. Fiatal eléggé ép egyéneknél a chorioiditis dissem.-nak oly alakja fordul elő, mely iritissel jár, recidivákra igen hajlandó és talán leginkább a recidiváló cyclitisekhez volna sorolható.

4. Hasonlókép fiatal egyéneknél fordul elő a chorioiditis egy vérzéses alakja, mely teljesen hasonló a syphiliticus chorioid.hoz, de mégis független a syphilistől.

— 94 —

5. Végre vannak oly esetek, melyek a felsorolt csoportok egyikébe sem sorolhatók, syphiliticus chorioid.-hoz hasonlók, de még sem alapulnak Luésen.

A 3-ik csoportnál nagy szerepet játszik a scrofulosis és a csúz. A 4 ik csoportba sorolt esetek gyakran constipatióval függnek össze és csakis a férfinemnél fordulnak elő. Nőnemnél azért nem fordulnak elő, mert ott a menstruatio kiegyenlíti a vérpangást. (Centralblatt für Augenheilkunde 1887, május.)

Neupauer dr.

— Egy ablatio retinaehez hasonló körülírt ideghártyavizenyő. Dr. Knies-tö\. —A 70 éves myopiás családból származó beteg egy reggel észrevette, hogy a jobb szemén hirtelen valami sötétség keletkezett, úgy hogy majdnem teljesen vak volt. A megejtett vizsgálat szerint a bal szemen 2 dioptria myopia, visus 5/5 volt jelen. Azonkívül cataracta incipiens és ép szemfenék. A jobb szemen 70 cm.-ről olvasott ujjakat, de csakis a látótér külső oldalán. A lencsében kezdődő hályog, az üvegtest ép. A látóidegfő halavány, külső oldalán 1/2 papillányi conus. A papilla belső részén átlátszó retinaleválás, mely kifelé élesen határolódik, belül a papillán kezdődik. A papilla edényei meredeken emelkedn ek reá. A szemfenék fénytörése 10 dioptria myopia, az ablati óé 4 dioptria myopia. Körülbelül 11/2 hónap múlva az ablation ak semmi nyoma sem volt. A következő év leforgása alatt a jobb szemen teljes atrophia nervi optici, a bal szemen pedig határozott neuroretinitis albuminurica fejlődött. A beteg iszákos volt és véredényeiben atheromatosus elfajulás volt jelen. A beteg egy apoplecticus roham alkalmával meghalt.

Szerző a jobb szem leirt szemfenéki képét először ablatiónak gondolta, de tekintve, hogy az átlátszó duzzanat már a papillán kezdődött, továbbá, hogy látás csakis a duzzadt retinának megfelelőleg volt jelen, ezt retina-vizenyőnek vette. Ennek okául pedig egy vérzést a látóidegben vett fel, mely valószínűleg a lamina cribrosa és a látóideg-edényeknek az idegbe való belépése közt keletkezett. (Kiin. Monatsbl. 1887. márczius.) Neupauer dr.

—- 35 évvel a sérülés után előállott rokonszenvi szemlob egy esete. Cornwall F. — Az egyik szem 35 évvel azelőtt megsérült, minélfogva ez zsugorodott és a felső szemhéjjal összenőtt. Most az eddig ép szemen neuritis optica és hyalitis fejlődött; a visus 20/i0o-ra szállt le. A zsugorodott szem kivétetvén, a másik szem visusa 20/40 -re javúlt, majd teljesen helyreállt. Az enucleált szemen a látóideg körül csontkérget találtak, egy helyen hegyes exostosissal, mely hegyét az idegfelé irányozta. (Centralbl. f. Augenheilkunde 1887. ápril.) Neupauer dr.

— Adat a hályogműtét utókezeléséhez. R. C. Randolphtól. — Szerző a Chisolm tnr. bal timori szemkórházában dívó utókezelést Írja le. Eszerint a beteget az operatio után azonnal székbe ültetik; az ép szem mindig nyitva marad. Az operált szemre csupán halenyv-tapaszt ragasztanak, mely mindkét szemhéjat befödi és a belső zúgnál a váladék elfolyására csekély rést hagy. A tapaszt az 5-dik, újabban már a 3-dik napon leveszik. Ezen kezelés mellett a beteg állítólag már a 14-dik napon pápaszem nélkül napvilágos helyen jár. Az eredmény még jobb, mint volt a régi eljárás mellett. Ezen eljárás tehát lényegében Michel eljárásához hasonlít, ki a védőkötés helyett először használta a tapaszt. (Centralbl. f. Augenheilkunde 1887. május.)

Neupauer dr.

— Egy gyutacsdarab kivétele a szemből. E. Bournonvilletől. — Egy 57 éves szíjgyártó jobb szeme puskalövés alkalmával megsérült. Az előállott heves fájdalmak rövid idő múlva csökkentek, úgy hogy a beteg a sérülés után csak 4 hétre fordúlt orvoshoz. A vizsgálat szerint ä jobb szem corneáján alul-kívül a cornea sugarának közepén egy 3 mm. hosszú függőleges heg, ennek megfelelőleg az irisben körülbelül 2 mm.-nyi lik és a pupilla ezen szélének a középfelé való kiöblösödése volt jelen. A lencse alsókülső részletén körülírt zavarodás volt; üvegtest tiszta volt, de ha a beteg jobb szemével le- és kifelé tekintett, akkor egy aranyfényű csillogó test tűnt elő, mely egyenes képben elmosódottan, fordított képben tisztán volt látható. A szemfenék külső fele az idegen test körül erősen borús volt, míg a többi része teljesen épnek mutatkozott. A ciliaris táj nyomásra nem fáj, tensio normalis volt. Látás: ujjolvasás 2 m.-ről, a látótér külső oldalán, míg belül

T