Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1887-09-18 / 5. szám
— 95 — egy sötét alakot lát, mely felhőbe van burkolva. B. a gyutacsdarabot eltávolította akképen, hogy belűl-felűl a corneától 4 mm.-nyire egyenes lándzsával beszúrt, hosszúszárú csípővel az üvegtesten át benyúlt és a szemtükör vezetése alatt a gyutacsdarabot megfogta és kihúzta. Ezen darab trapezoid alakkal bírt 2’5 mm. hosszú és 1-5 mm. széles volt. A gyógyulás gyorsan haladt. A beteg eltávozásakor a műtét utáni 19-dik napon fényérzés és projectio jó volt, de a lencse már egészen elszürkült. A következő évben csak itt-ott fájt a szem, de nyugalom és atropinra csakhamar meggyógyúlt. A műtét után körülbelül egy év múlva a beteg újra bemutatta magát. Ekkor a cataracta teljesen kifejlődött, de fényérzés alig volt. (Centralbl. f. Augenheilkunde 1887. május) Neupauer dr. —- Duboisin-mérgezés egy esete. Ch. M. Chadvick-tó\. — Egy 75 éves betegnél ]/ioo gran duboisin sulf. becseppentésre csakhamar az atropinmérgezés minden tünete mutatkozott. Szédülés érzete, izgatottság, szárazság a szájban, keserű íz, hallucinatiók stb. A pulsus lassú volt. Morphium injectióra a beteg lecsendesűlt és elaludt. Felébredéskor csupán általános gyengeségről és fejének súlyos voltáról panaszkodott. (Centralbl. f. Augenheilkunde 1887. május.) Neupauer dr. — Traumás eredetű sclerális staphylomák gyógyítása. Dr. Landesberg New-York. — Egy 23 éves parasztleány bal szemét ásóval megütötte, minek folytán látása romlani kezdett és a teke felső-belső részén lassanként eg^scleralis staphyloma állott elő. A staphyloma hossza 8 mm., szélessége pedig 6 mm. volt. Fala kékesvörös színt játszott, némileg áttetsző volt. A tensio csökkent; az irisben felül széles coloboma. A retina savósan be volt szűrődve. V = 10 lábról olvasott ujjakat. A gyógyítás a kisérletezések egész sorából állott, miknek elsejét nyomó kötés és nyugalom két hét hosszáig képezte. Eredmény azonban nem volt. Szerző ezután punctiohoz folyamodott, utána nyomó kötést alkalmazván, de daczára, hogy öt hét leforgása alat 16-szor pungált, az eredmény még sem volt kielégítő. Végtére a következő műtétet csinálta: A vízszintes déllőben, oly közel a limbushoz, a milyen közel csak lehetett, a staphyloma alapján egy az élével felfelé irányított Graefe-késsel beszúrt a temporalis oldalon, s a kést egyenesen előre taszítva, a nasalis oldalon kiszúrt. Ezután igen óvatos fűrészelő mozgásokkal a staphyloma csúcsa felé vágott, de a tetőn egy hidat hagyott. Ezen művelet alatt a csarnokvíz lassan elfolyt és a staphyloma összeesett. A további eljárás atropin-becseppegtetés és nyomó kötés alkalmazásából állott, míg a seb elhegedt. Ezen eljárást ismételte 3—4 napi időközben 17-szer, de minden következő metszés az előbbi mögött és azzal parallel történt. Az eljárás eredménye az volt, hogy a staphyloma laposan elhegedt, a tensio normális lett és a retina feltisztúlt, úgy hogy a v = 10/,0 lett és jól olvasta a Jg. Nr. 3. Minthogy ezen operatio átlagos gyógyulási tartama 8 hét, azért a szerző hasonló 10 esetben, a gyógyulási idő megrövidítését czélozván, a műtétet akként módosította, hogy az incisio után a sebszélekből és pedig mindkettőből, majd csak az egyikből egy ékalakú (1—2 mm. széles) darabot vágott ki. Az így operált esetek gyógyulási tartama csak 3—4 hét volt. (Knapp Archiv. XVII. k. 2. füzet.) Issekutz dr. — Hályog- és utóhályog-operatiókról. Prof. Schweigger, Berlin. — A szerző saját tapasztalatait és eseteit közli, melyekből a legérdekesebbeket mutatjuk be. Az utóhályog elkerülése czéljából ajánlott eljárásokból a következőt próbálta meg: i. A legelőször Schmidt Adám, majd azután Rivaud Landraü, Hasner, utóbb ismét Rheindorf által ajánlott methodus szerint, t. i. hogy a lencse-kieresztés után a hátsó tokot horoggal hasítsuk meg és az üvegtestet előre bocsássuk, 68 hályogot operált. Ezekből teljes eredményű volt (S. = J/8 v. több) 40=58'8°lo, utóhályog maradt......................................22=32-4 ;> veszteség.......................................................6= 8-8 » Az utóhályogokből utólag még 10 teljes eredmény nyel operáltatott, miket szintén az első osztályúakhoz sorozva, a százalék 73'5 volt. — 96 — 2. Colsmann és Förster eljárása szerint, t. i. a lencsetokból csípővel húzott ki egy darabot, vagy mint Colsmann tette, kivágott, 77 beteget operált: teljes eredményű volt . . . 60=78-1 % utóhályog maradt .... 10= 12'9 » veszteség.................................7= 9-0 » Az utóhályogosokból utólag teljes eredménynyel 6 operáltatott. A végleges százalék tehát 85. Igen érdekes a szerző azon tapasztalata, hogy daczára annak, hogy a tok kihúzása alkalmával a hátsó tok is igen gyakran kijön, még sem gyakori az üvegtest-előreesés. 3. A cocain elterjedése után a szerző ismét a Graefe-féle cystotomhoz nyúlt és így 60 hályogot operált: teljes eredményű volt . . 45=75.0 °/0 utóhályog maradt .... 13=21-66 » veszteség...........................2= 3-33 » Utólag még négyet operált teljes eredménynyel, úgy hogy a végleges százalék 76’2. 4. Megkisérlette a peripherikus tokhasítást is, mit legelőbb Gayet használt és 1878-ban leirt. Az eljárás abban áll, hogy az iridektomia után, éles cystotommal a kivágott iris medialis széle alá megyünk és a tokot az aequatorral parallel az iris másik száráig behasítjuk. Ily módon összesen 87-et operált: teljes eredmény......................69=79'3°/„ utóhályogos...........................17=19-6 » veszteség.................................1= rí » Ezen eljárás és a Graefe-féle között lényeges külömbség nincs ugyan, de a szerző tapasztalatai szerint az utóbbi eljárás után sokkal gyakoribb az iritis előállása. A szerző ezután áttér a gyógyúlás mineműségének és a veszteségek okainak fejtegetésére, iparkodván állításait kórtörténetekkel tisztábbá tenni. A veszteségek legnagyobb részét infectio okozza, minek elkerülésére sublimatot használ. Minthogy a sublimatot 1 : 5000-hez tömörebb oldatban nem lehet használni, azért ezt a teljes desinfectio elérése czéljából a következőleg használja. Operatio előtti napon a beteget hányát fekteti, a szemet és az átmeneti redőt az említett oldattal jól kimossa, ezután az oldattal átitatott kötéssel bekötve tartja az operatióig. Az eszközöket szintén sublimáttal mossa meg. Az extractio nem teszi a szemet valamely betegség ellen kevésbbé fogékonynyá, minek bizonyítására több esetet hoz fel, hol a műtét után sokkal később choroiditis állott elő ; myopiás szemen ablatio; majd retina vérzés, heveny glaucoma stb. Végtére a szerző még a hályogérlelési eljárások mérlegelésével és a hályogok alakjaival foglalkozik, melyeket inkább lehet utóhályog nélkül extrahálni. Ezekből csak azt említem meg, hogy a praeparativ iridektomiát nagyon ritkán tartja szükségesnek, csakis luxált lencséknél és ha a zonula ellágyúlt vagy az üvegtest híg. Érlelő hatást nem tulajdonit neki. (Knapp Arch. XVII. k. 2. füzet.) Issekutz dr. — A xerosis conjunctivae emlősöknél és gyermekeknél. Dr. I. E. Weeks. — A szerző oltási és betegeken tett észlelés után, mit terjedelmesen ir le, a következő eredményt tünteti elő : A xerosis epithelialis conjunctivae csak vérszegény egyéneknél jön elő, kik hosszú időn át rosszul táplálkoztak, vagy kiknek életerejüket betegségek meggyöngítették. A tapasztalat és Jastrovitz, valamint Friedländer vizsgálatai tarthatatlanná teszik azon felvételt, mintha encephalitissel összefüggésben volna. A »bacillus duplex« a xerosisra nem jellegző, mert közönséges conjunctivalis váladékban is található. Gama Lobo, Förster, meg Gouvéa véleményei, hogy a betegség oka primaer, helyesnek látszik. A prognosis a beteg erőssége szerint változik. Fősúlyt a jó táplálkozásra kell fordítani. A helyi kezelés tekintetéből elég a szemet időnkint gyenge sublimátoldattal (1 : 10,000) mosogatni. (Knapp Arch. XVII. k. 2. füzet.) Issekutz dr. Budapest, 1887. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Dorottya-utcza 14. sz.)
