Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1887-07-17 / 4. szám

— 73 —

Otthfmi szorgalmi idő hetenkint:

Osztály

Tanulás

írás, rajz

S.

IA.

8—8»',

2—2l/2

10—10 s/4

B.

15

5‘/s

20»/»

C.

—

—

14

IIA.

io1/.;-- i3»/s

4

141/»—177*

B.

—

15—20

III.

—

—

25

IV.

16—18

2—3

18—21

V.

18—20

4—4V2

22—■241/2

VI.

—

—

20

VII.

—

—

20

VIII.

—

—

15

Az adatok az egyes osztályokban változók, a tanárok szigora szerint. A III. osztály, melynek a rövidlátása általában feltűnt, itt is excellál heti 25 órával.

Ezen otthoni szorgalmi időt sokkal nehezebb munkának kell tekinteni mint az iskolai szorgalmi időt. A fele az órának felelésre fordíttatik, másik felében a tanár ad elő, tehát csak az iskolai gyakorlatok, a rajzolás, a fordítás auctorokból követelnek szemmunkát. Ekkép azon 30 óra iskolai szorgalmi idő igen kevés szemmunkára reducálódik.

Az »otthoni befolyása véleményem szerint sokkal nagyobb, mint az iskoláé. Mily szemet örököl szüleitől ? mily hygienikus viszonyok között él ? milyen a szobák világossága a hol a növendék dolgozik ?

Mily nehéz ezen irányokban kutatni, csak annak lehet fogalma, ki a tárgygyal foglalkozott. A nagy tömeg a rövid és rosszlátás között különbséget nem tud tenni. Kisebb fokú rövidlátás a mindennapi életben fel sem tűnik. Már Cohn nagyobb világosságot szeretett volna, onnét a kivánsága, hogy a hatóságok a szemek állapotáról matrikulát vezessenek. Ez ép oly lehetetlen egyelőre, mint az, hogy az orvos, ki az iskolanövendékek refrakczióját vizsgálja, egyszersmind a szülőket is vizsgálja. Mily óriási munka lenne pl. 477 reáliskolásnak apját, anyját, és ha élnek, nagyapját, nagyanyját megvizsgálni ? Mennyi ellenszenvvel találkoznék a ki ilyenre vállalkozni merne ? A növendékek kikérdezése állal igen sovány adatokhoz lehet jutni, s azokra is hosszú kérdezgetés után. A kérdések rendesen a következők voltak: Atyja anyja rövid- vagy messze- vagy jóllátó ? Ha ezt nem értette: Látja-e a toronyórát ? Miként olvas ? Hord-e szemüveget ? Mindkét szülő állítólag rövidlátó volt 26 esetben, ezeknek volt 13 rövidlátó fiúk =50%. A IV. alsóbb osztályban 20 szülőtől volt 8 myopiás növendék = 4O°/0 ; a felsőbbb négy osztályban 6 szülőtől öt myopiás növendék =83°/0. Ez utóbbiak kimondása mindenesetre több értékkel bír mint az alsóbb osztályosoké.

Az apa 43 esetben volt myopiás, fiú 11 esetben, körülbelül 2 5 °/o. Az alsó négy osztályban 3 7 apának 8 myopiás fia van, 2162 °/0 i a felsőbb négy osztályban 6 apának 3 myopiás fiú felelt meg ==■ 50°/o- Anya 38 esetben volt rövidlátó, növendék g =23'68 °/„, felsőbb osztályokban 8 myopiás anyának 1 myopiás növendék felelt meg = 11 ■ 11 °/0, alsóbb osztályokban 30 anyának 8 fiú = 26,66°'0. Egészben véve 33 növendéknél a szülők (állítólagos) rövidlátását ki lehet mutatni s pedig vak szülő 13 esetben = 40%, apa 11 esetben = 33'33°/o, anya 9 esetben = 26.66 °/0.

A rövidlátók 149 esete közül tehát 33 esetben öröklést lehet kimutatni = 2 2-i5°/o. Ha a szülők mindannyian nem is rövidlátók, de legalább is rosszullátók. A felsőbb négy osztályban 42 myopiás növendék közül 9 = 2i,42°/„ a myopiát örökölte, az alsó négy osztályon 107 eset közül 24 = 22^52 °/u.

Persze, hogy a valóságban a viszonyok adatainknak megfelelnek-e, arra biztosítékot nem nyújthatok.

Nem érdektelenek a cornealis elváltozások (macula, nubecula, leucoma stb.). Mivel ezek túlnyomó számban, legalább a nagy városban, keratitis phlyctaenulosából származnak, világot vetnek a számok a hygienikus viszonyokra, melyek között a növendékek élnek. 25 eset közül az első osztályban 13 volt, azaz 5 2 °/0, ha pedig az osztály növendékszámához viszonyítjuk, 778 °/o -ot nyerünk, azaz közel minden 12-ik növendék szeme afficiálva van.

— 74 —

Jogosult volt tehát a növendékek élet- s lakásviszonyairól közelebbi adatokat szerezni. Szándékomban volt minden egyes rövid- és rosszullátó növendék lakásáról személyesen meggyőződni, azok hygienikus voltáról tudomást szerezni. Sajnálatomra az orvosi zárszigorlatok közbejövetele eme szándékomban megakadályozott s így csak a lakások fekvése szerint vagyok képes egyéni meggyőződésen alapuló ítéletet hozni. Azt hiszem, senki sem fog meglepőt találni, ha ezek alapján állítom : 1. a rövidlátók szüleinek legnagyobb része szegény; legtöbb az I. osztályban, innét fokozatosan fogy; 2. a szülők lakásai leginkább udvarra vannak egészségtelen utczákban, földszinten. Positiv adatok e tekintetben sokkal többet érnének, bár a kapocs a rövidlátás s az otthon között így is észrevehető.

Ha meggondoljuk, hogy az ahygienikus lakások nem igen világosak szoktak lenni, az otthoni pensum nyomó és rontó hatása mindenki előtt kétségtelen, s ami a nappali világosságról áll, áll a mesterséges világításról is. A ki a jó lakás előnyeit nem képes felfogni, még kevésbbé törődik azzal, hogy a lámpa elegendő világosságot nyújtson tanuló fiának.

A nagyszámú rövidlátó a szegényebb sorsú között következőkben leli magyarázatát: 1. Szülőjének hibás a szeme akár keratitis phlyctaenosa, akár más sértő behatás folytán s az ily szülők magzatainak szemei kevésbbé ellentállók, rövidlátásra hajlandók.

2. Nem ritkán ezen gyermekek maguk is phlyctaenába esnek.

3. Rossz viszonyok között dolgoznak.

És ha most vesszük tekintetbe a táblázatoknál hangsúlyozott görbéket, a melyek a III. osztálynál találkoznak s pedig úgy, hogy az első görbe sülyedő szára összeesik a második görbének emelkedő szárával; ha tekintetbe vesszük, hogy az osztályok látogatottságának rohamos fogyása csak a szegényebb sorsúak kimaradásának tulajdonítandó, ezzel együtt esik a rövidlátók száma is, közel a gondolat, hogy —- legalább az alsóbb osztályokra nézve — mi nálunk nem a műveltség, nem a haladás okozza a rövidlátást, hanem ellenkezőleg a műveltségben való visszamaradás; fontos e következtetés, mely mutatja, hogy nem a felsőbb körök szemeit fenyegeti a veszély, hanem a nagy népéit, minden ország alapelemét. Fontos azért is, mert utasít, hogy a rövidlátás terjedésének hol kell útját állani.

Önként fejlődött panophthalmitis.

Közli Issekutz LÁszr.ó dr.

A milyen számosak a különféle behatások, sérülések, infectiók, metastasisok után előálló panophthalmitisek, ép oly ritkák azon esetek, midőn a szem összes szöveteire kiterjedő genyes gyuladás okát kimutatni nem lehet, — mintegy, ha ugyan ezen kifejezéssel szabad élni, primär áll elő. Ezen ritkább esetek közzé sorolható még a gyuladásnak oly módon előállása is, mely a szakmunkákban is élénk figyelemre van méltatva, és a mely egy cornealis fekély átszakadásakor a genyes folyamatnak beterjedése folytán jön létre.

Hányszor van meg ezen alkalom, hogy a legszembeötlőbb példát említsem, a heveny blennorrhoeanál, hol a cornea átszakadása a közönséges dolgok közzé tartozik, és mégis mily elvétve lehet látni panophthalmitist, jóllehet itt még a bő, majdnem tisztíthatlan váladék a lehetőséget elősegíti.

Egy majdnem kifürkészhetlen ok folytán keletkezett panophthalmitist volt alkalmam észlelhetni, melynek tudományos érdekességét növelte azon szánalmat gerjesztő tény, hogy egy keze munkája után élő fiatal nő előtt zárta el örökre a világosságot, miután bal szemére már évekkel ezelőtt megvakult.

K. Pálné 28 éves nő előadja, hogy 16 éves korában bal szeme, előtte teljesen ismeretlen okból kivörösödött, fájdalmassá vált, kissé kidagadt. Harmadnapra jobb szeme is megbetegedett, hasonló tünetek közt. A betegség körülbelül fél évig tartott, mi után bal szeme világát elvesztette, de jobb szeme ép maradt. Jelen baja márczius 29-ikén kezdődött, midőn is jobb szeme hamar kidagadt, kivörösödött, és látása hirtelen leromlott. Erős jobboldali fejfájásai is voltak. Junius 2-ikán jelentkezett a m. kir. egyetemi szemklinikán, midőn a jobb szemhéjjak mérsékelten duza-.~ *v-r