Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1887-06-05 / 3. szám
képest jól szétnyíljanak, másrészt pedig, hogy üvegtest előesésének veszélye idején pillanat alatt a műszer el legyen távolítható. A műszer1) mint kétkarú emeltyű működik (1. az ábrát természeti nagyságban), melynek hosszabb szárait a szemrés tágítására szükséges és alkalmas ablakos kanalak képezik mint a Snowdennél. A rövidebb, a rögzítő ponton kívül eső, szárak pedig mint a tűfogoknál egymás felé nézőleg kiszélesedett tömöttebb vaskosabb részükkel a markolatot képezik. Egy aczél rúgó úgy van a markolat szárai közé elhelyezve, hogy ezeknek egymástól távolállását, tehát a hoszúablakos karoknak összeállását hozza létre s a műszer nem működtetésénél ez a helyzete. így történik a szemhéjak közé bevezetése. Ha már most a szemhéjak széttágítását akarjuk, a műszer markolatát képező szárakat egymáshoz közelítjük kéznyomásunkkal s egy fürészszerű lépcsőzetes aczéltollacska járván a markolat két szárán át, a tágítás egy bizonyos határán a markolat két szára majdnem úgy kapcsolódik be mint a pincehaemostatique. A műtét alatt, az üvegtest előesésének mozzana tában, a segédnek e bekapcsoló tollacskára csak egy kis nyomást kell gyakorolni s a műszert a szemtől kissé eltartani, s azon pillanatban az ablakos tartó szárak s velők a szemhéjak is csukódnak. így az üvegtest nagyobb .mérvű előesése meg van gátolva. Maga a műszer mindkét szemrésbe alkalmazható. Megszerezhető eredetileg Holzhauer W. műszerésznél Marburgban. A műszert, hozzá reményeket kötve, meghozattam s ez valóban a hályogműtétnek felülirott kellemetlen esélyein segít is. Kívánni valóm csak az maradt, hogy a műszer markolatja kissé hosszabb legyen, mert biztosabban áll a segéd kezében; a szemhéjak széttartására szolgáló ablakos kanál-szárak anyaga pedig csak egy kicsit rugalmasabb legyen. Harmadszor a rövid markolatszárak között elhelyezett lépcsős aczél toll fürészszerű fogazata sűrűbb legyen, hogy a tágítás nagysága finomobban meg legyen határozható. így hiszem, hogy Schmidt-Rimpler tanár műszere a szemészet armatúrájában egyelőre helyét jól fogja betölteni. SZEMELVÉNYEK. — Vakon született nő gyógyulása. Dór tanártól. — C. R. kisasszony, született 1864. november 14-én. Születése után néhány napra mindkét szemét genyes gyuladás fogta el, mitől megvakult, minden gondozás daczára. Két éves korában Sichel és Desmarres, kiknek bemutatták, a gyógyítást lehetetlennek mondották. 1873 — 1886-ig a Saint-Paul-i nővérek vakok intézetében tanították s jelenleg egy templom orgonistája. Jobb szem zsugorodott, nyomásra nem fájdalmas. Bal cornea középső és alsó részét terjedelmes leucoma ad haerens foglalja el, a felső belső tiszta corneaharmadon át redőkbe szedett, a centrális leucomához húzódó, kék iris látható. Fényérzés, projectio jó. A tárgy árnyékát, mely szeme és a világosság közé jut, észreveszi, nagy tárgynak, ha nap világítja, színét felismeri, sőt a sétatéren a fák számát megolvassa : a tárgyak alakját fel nem ismeri. Három hónap alatt tapogatódzás által a Braille-féle betűket megtanulta tapogatni. Később a rendes alphabetet s a számokat is megtanulta. November 4. Iridektomia optica belül. Lencse a középen homályos, szélen egészen tiszta. November 5. Két ujjat 2 fehér pálczikának néz, megérintve ujjaknak ismeri fel. November 6. Ujjakat felismeri anélkül, hogy érintené. Félig nyitott kéz neki fehér és szürke pálczikából áll, melyek nagyságát s színét állapítja meg, ') Eredeti leírása a »Centralblatt für Chirurgie und orthopädische Mechanik«, H. Heinecke kiadása alatt Berlinben, az 1886-ki i-sö számban jelent meg. a kulcs áll egy gyűrűből, pálczikából s egy négyszögből. Érintéskor felismeri azokat. November 9-től érintés nélkül felismeri a poharat, esernyőt, könyvet, mértéket, tolltartót. November 12. Orrcsiptetőt, gyertyát, gyufaskatulyát. November 13. Ollót, kalapot, ibolyacsokrot, 3 m.-ről olvas ujjakat. Eltávozik. Deczember 15-én egymaga jő nagy örömmel: »Olvastam a hirdetéseket, olvastam ezt: »Chocolat Menier«. A pupillák igen szépek. Papilla nehezen látható, nystagmus, lencsebeli és üvegtesti homályok miatt. Snellen-táblázat valamennyi számait elolvassa, a Pflueger-félének Nr. 3 66-át közel, körülbelől 10 cm.-re tartva. V. = 15/aoo, üveg nem javít. (Revue gén. d’ophth. 1886. Nr. 11.) Juba dr. — Az atropinnak a szemre való physiologicus hatásáról. Dr. H. Höltzke Berlinben. — Höltzke bebizonyítottnak állítja, hogy az atropin csupán az oculomotorius végágainak bénítása által hat, a simpathicus ágainak ingerlése nélkül. Ezt bizonyítja: i. Ha a nyaki sympathicust átvágjuk, az atropinnal kitágított pupilla szűkűl. Ha most a sympathicus környi részét villámárammal izgatjuk, a pupilla erősebben kitágul mint volt az atropinizált pupilla. A kitágulás foka ép oly nagy lesz akkor is, ha előtte atropint nem használtunk. 2. Ha a pupilla bőven alkalmazott, atropinra már erősen kitágult, akkor cocaint cseppentve a szembe, a pupilla még tovább fog tágulni ad maximum. A cocainnak pedig a sympathicust izgató hatása van (Weber, Höltzke). Már pedig ha az atropin izgatta volna a sympathicust, a cocainnak hatástalannak kellene lenni. De mivel a pupilla tágulása beáll, a sympathicus nem lehetett izgatva (Zehender, Monatsblätter, 1887. márczius). Neupauer dr. — Adat a szaruhártya kórboncztanához. Dr. E. Bocktól. —• Bock a szaruhártya felhámjának hólyagszerű leválását találta egy iridocyclititis által tönkrement és enucleált szemen. A górcsövi vizsgálat kimutatta, hogy a cornea szöveti elemei, kivált annak elülső rétegeiben erősen szaporodtak, maga a felhám leválása pedig gömbölyded sejtek felhalmozódása által jött létre Ezen gömbölyded sejtek részint a Bowman-hártya felett, részint alatta voltak és vagy a bulbaris conj unctivából jutottak oda a cornea conjunctivalis lemezének mentén, vagy pedig a cornea szövetéből a Bowman-hártyán át az idegek mentén. (Zehender’s kiin. Monatsblätter f. Augenhlk. 1886. November.) Neupauer dr. — Keratometer. Prieshley-Schmith-\.ő\.— Ezen a cornea átmérőjének mérésére szolgáló eszköz áll: két 13-5 ctm. gyútávóllal biró planconvex lencséből, melyek sík lapjukkal egymásra téve, egy egyszerű keretben vannak foglalva. A két lencse közt a középen van egy 12 mm. hoszú milliméterekre osztott papirszelet. A lencsét a vizsgálandó cornea előtt 1—-2 ctm.-nyíre tartjuk, vizsgáló szemünktől 27 ctm.-nyi távolságban. Akkor a szemünkbe jutott fénysugarak a lencse mögött párhuzamosak lesznek, úgy hogy a cornea átmérője ép oly nagy lesz, mint a papirszelet neki megfelelő része. (Centralblatt f. Augenheilkunde 1887. februárius.) Neupauer dr. — A württembergi Schloss Stetten gyógyintézet epilepsiában szenvedő betegeinek szemei. Schleich G.-től. — Schleich 12 7 epilepsiás beteg közűi 8-nál a papilla külső felének- 9-nél az egész papilla elhalványodását találta. 52 betegnél oly csekély elváltozások voltak, hogy ezek legkisebb működési zavart sem okoztak. Ezen esetek egy negyedrészénél erősebb vivőeres pangás az érhártyában és csak egy esetben voltak az ütőerek szűkebbek. Elég gyakori volt továbbá a papilla széleinek elmosódott volta és a szomszédos retina borússága. A színérzés és látótér még közvetlen az epilepticus roham után sem mutatott eltérést. (Centralblatt f. Augenheilkunde 1887. februárius.) Neupauer dr. — A villámos világításról. Andrews /. A. (New-York). — A villámos világítás napról napra nagyobb tért hódít; időszerű megismerkednünk ezen fénynek a szemre való hatásáról. Andrewsnak bő alkalma volt e tekintetben megfigyeléseket tenni; az eredmény röviden a következő : A különféle világítókban — gáz, lámpavilág — a sárga fénysugarak praedominálnak, a villámos fényben pedig az ibolyaszínű fénysugarak. Chardonnet legújabb vizsgálatai szerint a violett
