Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1887-04-03 / 2. szám
--------------------------------------■--------— : . I — 39 — körül kisfokú ciliáris injectio látszik. Különben a glaucoma chronicum tünetei voltak jelen. Az iris mindkét szemén atrophiás volt, egyenletesen tágult pupillákkal. A lencsék sárgásszürke színűek és hályogosak voltak; mindkét szem kőkemény volt. Fényérzés nem volt. Az ily korban oly ritkán látható glaucomát esetünkben az uvealis tractus megbetegedése okozta. 7. Cataracta punctatát találtunk 15 éves leány jobb szemén. Mindkét szem myopiás volt. A jobb szem lencséjében számos szürke pont volt, oly kicsi, hogy csak focalis világítással lehetett látni. III. Cataracta argentea. Közli Groisz Bét.a dr., egyetemi szemkórházi gyakornok. Túlért hályogokban a regressiv metamorphosis eredményeként majdnem kivétel nélkül találhatni cholestearint is, de oly nagy mennyiségben, hogy a hályognak azt a sajátságos kinézést adja, a melyet mint cataracta argenteát ismer az irodalom, meglehetős ritkán fordul elő; azért nem tartjuk érdektelennek a budapesti szemészeti klinikán észlelt pár esetet ismertetni, annál is inkább, mert azok másodika a rendestől annyiban elütő, hogy a cataracta argentea az esetek nagyobb részében fiatalkori hályogok és erős lobfolyamatok (iritis, cyklitis stb.) behatása alatt keletkezett hályogok, különösen a cataracta accretákban lefolyó másodlagos átalakulások következménye szokott lenni, míg ebben az esetben egy túlért aggkori hályog és az annak műtevése után fejlődött cataracta secundaria mutatja ezt az alakot. 1. K. E. 19 éves kereskedő leánya 1886. márczius hó 3i-én vétetett föl az egyetemi szemészeti klinikára. Öt évvel azelőtt egy kézzel mért lapos ütés érte a jobb szemét, a melynek következtében látása gyorsan fogyott. Bal szemére mindig gyöngén látott. Fölvételkor a jobb cornea körül keskeny ciliaris injectio volt. A cornea ép. A csarnok mély, alsó felét fehéres-sárgás színű, csillogó tömeg tölti ki, mely focális világításnál számtalan apró tűalakú cholestearin-jegeczből áll. Az iris színe kissé fakó, rajzolata elmosódott, szövetébe számos finom, erősen fénylő tűszerű jegecz van beékelve. A pupilla szabálytalan alakú, renyhén reagál, területében a sárgásszinü, teljesen elzavarodott és apró cholestearin-jegeczek halmazából álló lencse látható, melyhez a pupilla széle, köröskörül számos helyen hozzánőtt. A jobb szemen nincsen tárgylátás, fénysejtés nehány méterről. Április 3-án Schulek tanár úr a jobb corneát pungálta, a beszúrást alant eszközölte, a csarnokban levő cholestearin-tömeg úgyszólva teljesen kiürült. A corneális seb hamar behegedt, de a szem folyton izgatott volt, úgy hogy a betegnek a szem enucleatióját ajánlottuk, de ő nem állott reá. Elbocsátáskor április 13-án, a cornea körül széles ciliaris injectio volt, a tekei conjunctiva is ágazatosan belövelt, a corneában alúl kis, vonalas, harántirányú homályosodás van. A csarnok mély, az iris felületébe néhány fénylő jegecz van beékelve. A pupilla kráterszerűleg hátrahúzódott, mely kráternek az alapját cholestearin jegeczhalmaz képezi. Rendeltünk szigorú szemdiaetát, naponta háromszor fél százalékos atropinoldat becsepegtetését és bórvizes borogatást, belsőleg pedig jodkaliumot. Midőn a nyáron alkalmunk volt a beteget láthatni, jobb szeme már enucleálva volt, a műtétet Bécsben hajtották végre. 2. Sz. S. 64 éves földmüvesnének jobb szemén aggkori, túlért hályog volt, mely 1882. április 13-én a budapesti szemészeti klinikán operáltatott. A lencse teljesen el volt zavarodva, kéregállománya rendetlen kúszálódást és zsugorodást mutatott, a mellső toknak széli részén tömör fehér lerakodások voltak láthatók, ezekbe pedig mintegy belefoglalva egy kerek cholestearin visszfényű tömeg, mely miatt a mag nem volt kivehető. A műtét simán folyt le, nemkülönben az utókezelés, úgy hogy a beteg május i-jén teljesen hófehér tekével, szabadszáru colobomával, melynek területében finom pőkhálószerü utóhályog volt és -j- 10 Dv = 6/ia-al bocsáttatott el a kórházból. Időközben a másik szemén is megérvén a hályog, 1887. márczius 7-én megint fölvettük a klinikára és ekkor a jobb szemén a következő statust találtuk : — 40 — A jobb szem corneájának felső részénél, a sclerában 10 mm. hosszúságú lineáris heg van, melynek megfelelően az irisben szabadszáru coloboma van. A csarnok mély. A pupilla és coloboma területében igen finom, pókhálóhoz hasonló, kékesszínű átlátszó hártya van, mely felül a ciliáris részhez van tapadva; a szemnek fel- és aláfelé mozgatásánál ez a nyelvalakú hártya, mely az üvegtestben libeg, az iris hátsó lapjához fekszik és ekkor láthatni, hogy a háló mellső felülete nagyon apró, fénylő, cholestearin jegeczekkel van teljesen borítva, melyek a megvilágításnál hol ezüstös, hol aranyos színben ragyognak. 8-án az utóhályog discindáltatott. KÖNYVISMERTETÉS. nEin Beitrag zur pathologischen Anatomie des Auges bei Nierenleiden.« Dr. Carl, Herzog in Bayern. 1887. Az egyes vese-megbetegedések különféle stádiumaiban eszközölt kórboncztani vizsgálatai a szemnek vannak hivatva a két szerv egyidejű megbetegedése'közötti valódi összefüggést felderíteni. Szerzőnek 12—13 bulbus állott rendelkezésére, melyek közül nehány 1—2 órára a halál után enucleáltatott. Vizsgálatainál nagy súlyt fektet a mikrotom alkalmazására, mi által nem csupán a szerencsésen sikerült metszetek utáni eredményre szorítkozni kénytelen, mint az eddig ide vágó vizsgálatoknál ez történt, de hatalmában áll az egész bulbust és a változásokat legközelebbi összefüggésükben átvizsgálni. A vizsgálatok ki vannak terjesztve nemcsak a retinára és n. opticusra, hanem a szem többi részeire, az uvealis tractusra is. A mikroskópiai lelet felsorolásánál mindig azon sorrendet tartja meg, hogy előbb a látó-ideg, retina, chorioidea ereinek változatait vázolja és csak azután tér át az említettek esetleges egyéb változásainak leírásához. Ezen sorrend megtartására azon tapasztalat késztette, mely szerint mindig az erek elváltozásai voltak előtérben, mi azon gondolatot támasztotta, hogy a többi szöveti elváltozások egyenes következményei az említett érbeli megbetegedéseknek. Fel vannak még sorolva a munkában röviden az idevágó eddigi észleletek, vonatkozással a szem egyes alkotó részeire. A pontosan vizsgált esetek közül csak ötnek van előadva a vizsgálati eredménye, mivel a többiek csak az ezen öt esetnél elősoroltakat erősítik meg, de újat nem mutatnak. Minden egyes esetben igen tüzetesen van felsorolva a kórelőzmény, jelen állapot, a szemfenéki lelet, mely utóbbi igen meggyőzően és világosan van keresztűlvive. Fel vannak még -sorolva az általános tünetek, a kórlefolyás és a tüzetes vizelet-vizsgálások eredményei. A bulbusok a kellő előkészítés után szabatosan vannak górcsövileg feldolgozva, hogy a kitűzött czél az oly régen tudvalevő, de még kellőleg nem ismert összefüggés megfejtése a két szerv egyidejű megbetegedése közt, a megoldáshoz közelebb vezettessék. A mikroskopi vizsgálatok a vese-baj különféle stádiumaira vonatkoznak és egyes esetekben is súly van fektetve arra, hogy a baj culminatiója és progressiv haladása kideríttessék. A mikroskopi leletek a műhöz csatolt igen szép ábrákkal vannak megvilágosítva. A műben foglalt és előadott vizsgálatok eredményét a következőkben lehet röviden összefoglalni. A vese-betegség által feltételézett szembaj első stádiumaként arteritises változást lehet tekinteni, mely kisebb-nagyobb mértékben kifejlődik a szemnek minden véreret tartalmazó részében. A fő változás azonban mindig a chorioideában és a retinában fészkel, de úgy, hogy az előbbeniben mindig jobban van kifejlődve, mint a papilla nervi optici és a retinában. Gyuladásos és degenerativ jellegű változásokat nemcsak az erekben, hanem az említett hártyákban találhatni szétterjedőleg, mely utóbbi azonban inkább a papillán és retinában van meg. Ennek oka talán a szem hátsó részének physiologikus táplálkozási és keringési viszonyaiban található meg. Ide befolyó két tényező a chorioideában mintegy elzárt hajszálér-rendszer és még azon tény, hogy a retinalis erek végerek. Ezekből lehetne megfejteni, hogy a retinában és a chorioideában a regressiv változások létrejövésére sajátszerű feltétel van, és miért majdnem immun a szem többi része (iris, cornea) vese-bajnál. Ez magyarázza meg, hogy miért betegszik meg főkép a chorioidea és a retina vesebajnál, de mindazon betegségeknél is, melyek helytelen vérelontódás vagy általános
