Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1887-01-30 / 1. szám
MSB — 23 — üvegtest általános vérzéseinél, nagyon kiterjedt retinaleválásoknál, hydrophtalmiánál, chorioiditis glaucomatosa simplex-nél, a szem hátsó segmen tjébe hatolt idegen testeknél, és a sclera aequatorialis részének körülírt tumorjainál végezte az ophthalmotomia posteriort, eddigelé ugyan csak 16 esetben, de csak egyetlen egy veszteséggel, a midőn is a sclerálseben át egy, az üvegtestben székelő cysticercust akart eltávolítani és a mely esetben panophtalmitis és atrophia bulbi követte a műtétet. A többi 15 esetben a műtét nyomában a legkissebb gyuladás sem támadt, a 3—4 első nap a szem kissé fájdalmas volt és belövelt, de mihelyest a varrat fölszivódott, a beavatkozásnak úgyszólva nyoma sem volt. Az előrebocsátottak kapcsán közli nehány esetét: I. Az első eset egy idegen testnek az eltávolítása volt egy mechanikusnál, a kinek vésés közben vas-szilánk szökött a bal szemébe. Az idegen test a corneán, lencsén és üvegtesten áthatolt és a szemfenéknek hátsó részében, a retinában akadt meg, szemtükörrel jól volt látható. Két nap múlva Galezowski a leírt módon végrehajtotta az ophtalmotomia posteriort • és a seben át egy magnetisált sondát bevezetve, sikerűit az idegen testet kihúznia. A műtét teljesen sikerűit, a szem meg volt mentve, a látás visszatért. A trauma következtéiében, az idegen test áthatolása miatt keletkezett cataractát, hat hónap múlva extrahálta és azóta a beteg kitünően lát. II. M. S. 20 éves, 1885. április 25-ikén hirtelen elvesztette a látását a jobb. szemén. Szeptember végén fölkereste Galezovvskit, a ki a retinának széles leválását constatálta alant. A látótérnek csak belső oldalán (mintegy 1/s részében az egész látótérnek) van látás. Tárgylátás nincsen, csak fényérzés. Az ophtalmotomiát október elsején végezte, sok serum folyt ki. Ekkor catgut-tal ellátott tűvel a seben át behatolt és a retinát átszúrva a sebbe varrta A szem műtét után 12 napon át belövelt volt, a szemfenék zavaros. Október 20-ikán a beteg elbocsáttatott. Midőn április 13-ikán magát bemutatta, a retina teljesen vissza volt feküdve; a szemfenékben a heg táján disseminált, apró foltok láthatók. A látótér teljes, leszámítva a hegnek megfelelő helyét, hol egy széles scotoma van; a beteg könnyen olvas ujjakat és szemével jól tájékozza magát. III. K. kisasszony, 17 éves, nagyon anaemicus, szívdobogásban és 6 hó óta amenorrhoé-ában szenved. 1885. április 8-ikán látása zavaros lett és nehány óra alatt jobb szemén a látás teljesen elveszett. Az augusztus xo-iki vizsgálatnál az egész üvegtestre kiterjedt vérzés találtatott. A szemfeneket nem lehetett megvilágítani ; alig volt fényérzése. Miután a legerélyesebb levezető kezelésnek daczára november 23-ikáig semmi javulás sem mutatkozott, ophtalmotomia végeztetett. Sok véres savó ürült ki, a seb catgutvarrattal egyesíttetett Műtét után semmi izgalom, a beteg 5 nap múlva elhagyta a kórházat. Január 18-ikán jelentette, hogy sokkal jobban lát. Az üvegtestben nehány homály, a papilla borús. A peripherián egy libegő, fehéres színű hártya látszik, mely levált retinához hasonlít, ennek megfelelőleg a látótér is szűkült, de csak kis terjedelemben. A beteg 35 cm.-ről ujjakat olvas. Valamint ennél az esetnél, úgy más vérzéseknél és retinaleválásoknál is tapasztalta Galezowski, hogy a közegek feltisztulása a műtéfi beavatkozás után rendesen három hónapra kezdődik. IV. 1885. szeptember hónapjában egy 33 éves nő consultálta Galezowskit, kinek a jobb szemén már több év óta melanosarcomotosus daganata volt az aequatoriális tájon. A kicsiny borsónagyságú barnás színű daganat a sclerában fejlődött és a conjunctiva alatt terjedt egészen a felső egyenes izom tapadása helyéig. Szemtükörrel a daganatnak correspondeáló helyen a chorioideában barna folt volt látható : kétségtelenül a tumor ezen a helyen áttört a tekén. Február i-jén ophtalmotomiát végzett Galezowski, de ez egyszer nem Graefe-késsel, hanem thermocauter-rel, mellyel óvatosan áthatolt a teke minden rétegén, és az egész daganatot elróncsolta. Közvetlen a műtét után üvegtest totóit ki, de nem nagy mennyiségben. Nyomókötés és teljes nyugalom daczára a seb csak lassan hegedt, úgy hogy teljes három hónap kellett az elzáródásához. A beteget szeptember 3-ikámvolt alkalma megint vizsgálhatni, a szem teljesen gyógyúlt, a beteg az olvasópróbák i-es számát olvassa. — 24 — Végül buphtalmusoknál is végezte Galezowski ezen ismertetett műtétét, mindig kitűnő eredménynyel. Egy hét éves gyermeknél veleszületett buphtalmussal, kinél már phlegmonosus gyuladási tünetek mutatkoztak, n tány órával a műtét után a fájdalmak megszűntek és 15 nap alatt a szem rendes formáját visszanyerte. Egy másik esetnél, a buphtalmicus szemen glaucomás tünetek mutatkoztak, a corneának jellegzetes zavarodásával; kevéssel a műtevés után a cornea megint átlátszóvá lett és a mellső csarnok szűkebb. Eredményeiből Galezowski azt következteti, hogy 1. az ophtalmotomia vagy sclerotomia posterior a szemre semmi veszéllyel sem jár, föltéve hogy a ciliáris táj, a macula és az opticus érintetlenek maradnak. 2. A sebet a szerint, a mekkora a terjedelme vagy magára hagyja hegedni, vagy catgut-varratot alkalmaz. 3. Ezen műtét előnyösen alkalmazható, mélyen székelő idegen testek kivonására, nagy kiterjedésű retinaleválásoknál, buphtalmusoknál és a glaucoma bizonyos nemeinél. (Recueil d’ophtalmologie, 3. série, 8. année Nr. 10.) Dr. Groisz. —- Egy agytumor. Hirschberg tnr.-iól Berlinben — P. D. 2 i éves előadja, hogy születése után arczán két nagy fekete anyafolt volt. Ezt operálták, de későbben több anyafolt keletkezett, nemcsak arczán hanem egész testén, melyek később feketévé váltak és beszőrösődtek. 1885. november havában először bal lába bénult meg, mihez később kettőslátás csatlakozott. Bénulás volt a jobb oldali abducensben, és azonkívül mindkét papillán pangási papillitis volt észlelhető. A diagnosis agytumorra tétetett, melyet mintegy megerősítőleg később agyi tünetek is állottak elő. .Életének vége felé látását teljesen elvesztette, azonkívül megsüketült és megnémult. 1886. júl. 18-án meghalt. A bonczolás kimutatta, hogy az agyféltekék a homloki részen feketés-barnásan pigmentesek voltak, és a jobb féltekében az agy állományában egy tojásnyi melano sarcoma fészkelt. A látóideghüvely ampullaszerűleg ki volt tágulva, és a foramen opticumnál a belső hüvely egy pár milliméternyi terjedelemben fekete-barnásan színezett volt. (Centralb. für Augenh. auguszt. fűz.) — Az üvegtestbe elmozdult lencse operatiója kettőstűvel. C. R. Agnew-tól. —• Az üvegtestbe dislocált lencséknél a következő eljárást ajánlja. Két %" hosszú hályogtűt egy keresztlapon egymástól körülbelül J/8"-re parallel állít. Ezen egész eszközt azután egy tűtartóba fogja. A tűket a halántéki oldalon, jól hátul, a bulbusba szúrja, egész annak közepéig, azután a tűtartó nyelét lesülyeszti, minek folytán a lencse felemelődik. Ezután a tűket tovább előre nyomva a bulbus ellentétes helyén kiszúrja. A tűtartót ezután eltávolítja. Most Graefe-késsel ától a cornean sebet készít és az előre nyomott, lencsét gyorsan kanállal eltávolítja. A tűket ezután eltávolítja. Ezen műtétnek czélja az, hogy az ily dislocált lencséket fixirozza és sok üvegtest ki ne folyjon. A szerző által megkísértett esetben ezen eljárás igen jónak bizonyúlt. (Centr. f. Augenh. auguszt. fűz.) VEGYESE K. — Az egyetemi szemklinika rendeléseinél az 1886. polgári év alatt 4629 ambulans beteg fordult meg, kikből a korosztályra 596 vétetett fel. Az utóbbiak ápolási díj fejében 2609 frtot fizettek. Műtét összesen 762 volt, és pedig Graefe-féle hályogkivonás közönséges hályognál 204, bonyolultnál 27, egyéb hályogműtét 68, iridectomia 195, iridotomia és sphincterotomia 9, cornea punctio és keratotomia 41, sclerotomia és scleralpunctio 11, staphylotomia és prolapsus iridis excisio 7, cauterisatio corneae 4, corpus alienum extractiója 2, enucleatio és exenteratio 26, tenotomia és antepositio musc. 48, operatio trichiaseos 26, exstirpatio chalazii totalis 29, operat, palp. 40, ablatio pterygii 8, reductio sacci lacrymalis 2, excisio conjunctivae et peritomia 9, resectio nervi facialis partim 1. — W. O. Macher egy nyolcz éves leánykánál látott totalis retinaleválást; minthogy a gyermeket ütés vagy egyéb ablatiót okozó behátás nem érte, a bajt a születésnél alkalmazott fogóműtét traumás behatására visszavezetni hajlandó. (Centralblatt f. Augenheilk. augusztusi füzet.) Budapest, 1887. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Dorottya-utcza 14. sz.)
