Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1885-02-08 / 1. szám
19 20 gyarázza: a szemtekék minden mozgásuknál két-két impulsusnak vannak alávetve, az egyik hasonoldali forgást eredményez, ez a lateralis, a másik a két látótengelyt és alkalmazkodási készüléket egy ugyanazon pontra állítja be s ez az accommodativ impulsus; kancsalitásnál csak az egyik fejti ki erélyesen hatását, a másik ellenben csak hiányosan. Myopiát pedig huzamos ideig tartó és erős összetérités csak akkor okozhat, ha ez mindkét impulsusnak egyidejű erélyes behatása alatt áll be, mert csak ezen esetben fokozódik a tekére ható külső nyomás, vagyis annak feszülése. (Knapp Archiv f. Augenheilkunde XIV. B. 3. H.) Dr. Karafiáth. — A galvanocaustikának a szembetegségek, különösen a szaruhártya roncsoló folyamatainak therapiajában való alkalmazásáról szóló közlésének resuméját maga Nieden tr. (Bochumban) következőleg adja elő : 1. A galvanocaustica indicatiója mindenütt megvan, hol cornealis bántalmak keletkezésüket mycoticus fertőzésnek köszönhetik. 2. A g. ily esetekben a fekély alapjának és szélének legjobb fertőztelenítője, és lendületet ád a reparativ szövetképződésre. 3. Utóbbi rövid időre az égetés után a cornea szövetének finomabb elmosódásában, a csarnokvíz feltisztulása, a pupilla tágulása és a hypopyon felszivódása által nyilvánul. 4. Ezen oknál fogva helyettesíti legtöbbször a keratotomiát, annál inkább mert szükség esetében a mellső csarnokot az égető kacscsal meg is lehet nyitni. Az égetés azonnal és közvetlenül a folyamat rósz jellegének nyilvánulása után eszközölhető. 5. A behatás nem igen fájdalmas, segédkezés nem szükséges, ambulans kezelés is engedhető meg. 6. Eredményképen majdnem rendesen a ciliaris neurosis gyors megszűnését említik, a gyógyulás sokkal gyorsabb, a visszamaradó zavarodás sokkal kisebb terjedelmű és kevésbbé sűrű mint más gyógyítási módok mellett. 7. A galvanocausticus kacs használata és alkalmazása igen egyszerű és könnyen megtanulható. N. használja Sattler-nek kis galvanocausticus készülékét, melyen némi módosítást eszközölt. Az eszközt egy erős Grenet-féle elemmel szokta összekötni. (Knapp Archiv f. Augenheilkunde XIV. B. 3. H. Dr. Karafiáth. — Hályogüvegek hordása következtében beálló általános rosszúllét. Baas-tói Wormsban. — B. többször tapasztalta, hogy oly egyének, kiknek egyoldali hályogműtét után egy pápaszemben távol- és közelbenézésre szolgáló erős convex üvegeket rendeltek, a pápaszem feltevése után főfájást, szédülést, hányási ingert kaptak, s járásukban bizonytalanságot éreztek, úgy hogy közelükben levő tárgyakba kellett kapaszkodniok, hogy el ne essenek. Ezen egyéneknél a nem operált szemen még némi látás megmaradt volt, s az eléje került convex üvegnek a másik szem természetes fénytörési állapotától való felette nagy eltérése okozta az említett tüneteket. Ajánlja hogy hasonló esetekben külön pápaszemben rendeljünk közeibe és távolba nézésre szolgáló üveget, a nemoperált szem elé kerülő keretbe pedig vastag sik üveget foglaltassunk. (Klinische Monatsblätter XXII. októberi füzet.) Dr. Karafiáth. — Az ideges látókészülék egy különös elfáradási tünetéről és ennek a vöröslátáshoz való viszonyáról. Hilberttől. — Közlő maga tapasztalta, hogy éjjelezés után, különösen fehér tárgyak megtekintésénél, a látótér rhythmice elborúl, majd ismét világosabb lesz. Utóbbi a systolevel, az elborulás a diastolevel esik össze. Hasonlít a tünemény azon észrevételhez, melyet teszünk, ha nappal égi háború alkalmával a villám által a világításban okozott csekély különbséget észreveszszük. — Olvasásnál egy újabb tüneményt észlelt H.: az egyes betűk nem egy síkban, hanem némelyek e lapnak síkja felett, mások alatta látszottak lenni; ezen viszony folyton ingadozik és az utczakövezet megtekintésénél is áll elő az egyes kőkoczkák között. Ha a megelőző éjjeli munka igen megerőltető volt, egy harmadik tünemény is csatlakozik az előbbiekhez: az egyes kövek közötti hézagok pirosaknak tűnnek fel, mintha carminporral volnának behintve. Ezen tünemény nem függ a világításnak sem fokától, sem minőségétől, sem irányától, de H. csak a szabadban és csak a leírt módon észlelte. Mind ezen különös észrevételek a déli étkezés után eltűnnek. — H. visusa rendes, belső egyenes izmai rendesen működnek, szemfeneke teljesen ép, fénytörése középfokú myopiás. H. a leírt tüneteket a látás központi szerveinek ingerültségéből magyarázza, sőt a vöröslátást illetőleg kész azt minden esetben az összes szervezet elfáradásából, erős lelki izgalmak vagy testi megerőltetésből kimagyarázni. (Klin. Monatsbl. XXII. novemberi füzet.) Dr. Karafiáth. — Néhány rendellenes kifejlődésü papillát ír le Dr. Stood W. — Az egyik egy öreg nő jobb szemén fordult elő. A papilla területén, közel ennek temporalis széléhez, egy hosszovalis fehéres foltocska volt, mely nem volt más, mint egy excavatio, melynek szélén az oda haladó két kis edényke majdnem függélyesen bukott le, s az excavatio fenekén csak concav 6 Dioptr. üveggel volt az ismét tisztán szemlélhető. A látótérben a vakfolt és a rögzítő pont közt egy paracentralis scotoma volt jelen. E vak folt okát úgy magyarázza az észlelő, hogy az e területre jövő látóidegrostok estek az excavatió keretébe, ott pedig a fokozott nyomás által tönkre tétettek. A másik egy fiatal férfi. Mindkét szemén majdnem egyformán kifejlődött rendetlenség van. A papillán az edények bejöveteli helyétől a külső szélig terjedő mély physiologiás excavatio van. Az excavatio szélei rendkívül meredekek, alapja —3 D-ás üveggel szemlélhető tisztán. Az excavatio által az idegrostok a papilla szabadon maradt félholdalakú területébe lettek összehalmozva, illetőleg oda kiszorítva. Az excavatio legtemporalisabb szélén, tehát a papilla külső szélén, úgyanoly hosszovalis fehér folt van mint az első esetnél. E folt itt is egy excavatio, mely a leirt physiologiás excavatiot e területen oly mélyre növeli, hogy az alapja e területnek csak —9 D-ás üveggel szemlélhető. A látótérben egyik szemen sincs semmi rendellenesség. (Zehender Kiin. Monatsbl. Augusztus. 1884). Dr. Zehery.- Mikrokephalia és mikrophthalmia egy érdekes esetét írja le Dr. Pflüger E:Bernben. — Ez egy leány, kinek anyja s családjának több más tagja rendellenes koponya- és szemalkotással bírnak. A leány fejének méretei nagyobb fokú mikrokephaliát (mely közel áll alakjára nézve a trigonokephaliához) mutatnak. A szemek rendellenesen kicsinyek. A corneák harántul megnyúllottak. A törő közegek és az iris normalis alkotásuak. A papillák harántul elhúzódtak, sőt a jobb oldal majdnem szív alakú is e mellett. A papillától kifelé mindkét szemben coloboma chorioidea van, mely nem terjed el a ciliaris tájékig. A coloboma szárai a jobb szemben ferdén, azaz divergálva futók, míg baloldalt majdnem párirányosan haladnak. Az egész szemfenékben lefolyt chorioretinitis képe van. Szabálytalan alakú atrophiás helyek a chorioideában, atrophia a retinán és a papillán mutatkozik. Az opticus edényeinek lefutása is sajátságos, azok ugyanis belépésükkor nem fel- és lefelé, hanem mind kifelé haladnak s csak ezután hajolnak vissza saját rendeltetési helyökre. A észlelő azt hiszi, hogy itt az embryonalis életben chorio-retino-scleritis folyt le s a létre jött heges vongálás nem engedte a szemhasadék tökéletes záródását bekövetkezni. A mikrophthalmusnak tisszefüggését a mikrokephaliával pedig úgy magyarázza, hogy a fejlődés bizonyos idejében. közös megbetegedés támad az agy, annak burkai, és az evvel összefüggő szemtekei képletekben; hogy azonban a megbetegedés tulajdonképen micsoda, mi okból ered, azt közelebbről meghatározni ez időszerint még nem volt lehetséges. (Knapp. Archiv. XIV. k. 1 f. 1884.) Dr. Zehery. — Villámsujtás által okozott szembetegségnek egy új esete. Közli Dr. Lakner K. Grázból. — A közölt kortörténetnek lényege a kővetkező: Zopko János, 23 éves közlegény 11 társával egy őrházban villámtól sujtatott, eszméletét veszítette és midőn megint magához tért egyik szemén sem látott. Ezen vakság körülbelül egy hétig tartott, azután látása lassanként megint visszatért és két hét alatt elérte azt a fokot, a melyen azóta 6 hónapja állandó. A jobb szemen előbb tért vissza a látás mint a balon. Az egyetlen subjectiv tünet egy időnként érezhető sajgás a szemben. Látás a jobb szemen °/g0, a bal szemen s/60 1 a refractio szemtükörrel mérve -f- i’O D Az objectiv lelet: a kötőhártyákon kismérvű hurút, mindkét láta, de a jobb nagyobb mérvben excentrikus, nem kerek és gyengén reagál, atropinra csak keveset tágulnak, synechiák nincsenek, tensio rendes.
