Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1884-05-25 / 3. szám
SZEMESZET. Melléklet az „ORVOSI HETILAP“ 21-ik számához. Szerkeszti Schulek Vilmos tanár. 3. SZ. Vasárnap, május 25-ikén. 1884. Tartalom: Csapodi /. dr. A vakság kérdése. — tialis egy ritkább dr. Karafiáth M. V egyesek. jequirity-röl és hatása módjáról. (Vége.) — Feuer N. mtnr. A reductio bulbi tanához. — Schulek V. tnr. Egyszemi ■ Csapodi /. dr. A massage a szemészetben, — Klinikai közlemények. I. Creniceanu Gy. tr. Cataracta traumatica paresete. II. Kődarab a lencsében. Közli Ottava I. dr. III. Orbánczból keletkezett periorbititis egy újabb esete. Közli IV. Érdekes szemsérülés lövés következtében. Közli dr. Karafiáth M. — Szemelvények. — Apróbb közlemények. — A jequirity-ről és hatása módjáról. Csapodi István dr. szemklinikái gyakornoktól. (Fölolvasta a m. kir. orvosegyesület 1884. évi február 23-iki gyűlésén.) (Vége.) A kísérletezésre használt tengeri nyulakra a jequirity igen ártalmas hatású. Igen könnyen elpusztulnak, ha csak valamivel nagyobb fokú a szemükön előidézett gyuladás. Ezt némileg annak is lehet tulajdonítani, hogy a nyulak szokott mosdó műveletükkel a jequirityt lenyalják. A szemgyuladás is némileg eltér az ember szemén előidézettől. Nyulak szemén általában olyan bőven nem szoktak hártyák képződni, mint ember szemén, ellenben a szemhéjak beszűrődése nagyobbfokú, szinte megkeményednek tőle a szemhéjak, a szőr kihull belőlük, kisebb-nagyobb részük el is halhat ; a nyulak corneája igen könnyen elzavarodik, sőt nem is szokott ép maradni, sőt nagyfokú elváltozások, beszürődések, kifoszlások, a szemteke sorvadása is könnyen bekövetkeznek. Mi a ható rósz ? E fontos kérdésre az volna a legtermészetesebb felelet, hogy a magvak bizonyára valami ható anyagot tartalmaznak. E gyanút már annak is föl kellene kelteni, hogy a magvak porának és a belőlük készített áztatásnak bizonyos sajátszerű szaga van. Mégis az a szakember, kire a jequirity használásának elterjesztője a kérdés megfejtését bízta, azzal lepte meg Európa orvosait, hogy a piros babszemeknek azért kellett a széles óceánon átkelniök, hogy itt a mi levegőnkben már epedve várakozó bacillusok új életre kelve tőlük hatalmas gyulasztó erővel támadhassák meg a szem kötőhártyáját. Valóban annyira meghökkentő e magyarázat, hogy a sok kóros folyamatra nézve sok valószinűséggel bizonyított baktériumos theoria művelői is érezhetik ama régi mondás igazságát, hogy »ments meg uram a barátaimtól« ; mert ha már ennyire általánosítják a baktériumok hatásának körét, akkor még az eddigi erősségek is meg fognak inogni. Hisz tekintetbe kellene azt is venni, hogy még az oszló-gombák működéséből származó rohadás is azért ártalmas az emberi testre, mert termékei chemiai mérgekül hatnak. Ha tehát a jequirity-ben valami méreg hat, miért kelljen ennek létezését avval komplikálni, hogy közbenjárókéi bizonyos élő lényeket tekintsünk ? Mikor a jequirity-vel foglalkozni kezdtem és áztatásában baktériumokat találtam, a legelső, a mi figyelmemet megragadta, az volt, hogy az Abrus precatorius a hüvelyes növényekhez tartozik, tehát a rokon bab és borsó példájára sok fehérjét tartalmazhat s így a jequirity-babból készült folyadék bő fehérje tartalmánál fogva lehet igen alkalmas bakterium-tenyésztő, meg hogy e szerint valószínűen a közönséges bab és borsó áztatásában is hasonló oszló-gombákat fogok találni. Várakozásomban nem is csalódtam, borsó és bab vizében egészen hasonló alakú, hasonló nagyságú, hasonló mozgású bacillusokat találtam. Külömbség csak annyiban mutatkozott, hogy a bab és borsó igen hamar rohad, harmad-negyed napra már büdös. Ehhez, képest a gombák tenyészete is gyorsabb, a bacillus-párok | számosabbak, a fölszinen hamar alkotnak bő hártyát, gyakoriabbak a többtagú, sőt igen hosszú lánczok s általában sok mindenféle baktériummal vannak összevegyülve. A jequirity-éihez hasonló bacillusokat talált Hippel is a széna és borsó áztatásában, az anilinfestékek iránti maguktartására nézve is. És azt mondja, hogy »mindaddig, míg nem sikerül a jequirity-bacillusról alak és fejlődés tekintetében egészen jellemző sajátságokat megállapítani és olyan festőszert találni, mely azt másoktól határozottan megkülönböztetheti, nincs jogunkban, hogy specifikusnak tartsuk.« Sattler új fertőző bántalomnak nevezi a jequirity-s szemgyuladást, a nélkül hogy incubatióról szó lehetne. Igaz, a betegek nem panaszkodnak, hogy a szer beöntéskor csípné a szemüket; de csakhamar látni, kivált nyulak ép kötőhártyáján, hogy ez belövelkedik s aztán a gyuladás tünetei lassanként fokozódnak. Tehát az első érintkezéskor csak gyöngén izgató szer a kötőhártyával folytonosan érintkezvén, mindinkább fokozza az izgatást. Ilyen fokozatos izgatást létesített és a jequirity-éhez hasonló erős gyuladássá fokozta Hippel gyönge sublimat-oldattal. Általában hártyás kötőhártya-gyuladást sokféle szerrel elő lehet idézni. így dr. Ottava, ki a Pagenstecher-féle sárga kenőcs hatását tanulmányozta s róla a »Szemészet« idei első számában el is mondotta tapasztalatait, figyelmeztetett rá, hogy a sárga kénesö-oxyd, valamint a vaschlorid is igen erős, a szemteke sorvadását eredményező hártyás gyuladást támaszt, a mint erről nyulszemeken magam is meggyőződtem. Továbbá Baumert Gyula szigorló orvos, a ki nyulakon tett kísérletei vei igen nagy segítségemre volt, demonstrálta, hogy a j equiri tyhez teljesen hasonló hatású a ricinus-babból készített emulsió, míg a ricinus-olajból készített emulsió teljesen hatástalan, a mint hogy tudva is van, hogy a sajtolás útján nyert ricinus-olaj nem tartalmazza azt a mérges anyagot, mely az emulsióban a beleket megtámadja. El Jurado euphorbia-félékből nyert készítmények, Badal kőrisbogár-emulsióval idézett elő hasonló gyuladást; ámbár Wecker ez utóbbiak tapasztalatát »durva tévedés«-nek nyilvánítja. E gyuladásoktól külömböző természetűnek sehogy sem lehet a jequirity-s gyuladást tartani, legkevésbbé fertőzéses bántalomnak. Lehet-e fertőző bántalomról szó, mikor, a mint Sattler is elismeri, a gyuladásos váladékkal és hártyákkal más szembe gyuladást átoltani nem lehet ? Ezt ugyan Sattler úgy magyarázza, hogy a bacillusok a gyuladást előidézvén nyugalomra térnek, spórás állapotba jutnak s így elvesztik újabb gyuladás, fertőzés előidézésére való képességüket; csakhogy más helyen meg ugyancsak Sattler szerint a bacillusok fejlődését akadályozó sublimáttal kevert folyadék azért marad hatásos, mert mikroskóppal fölfedezhető számos spórát tartalmaz, melyek olyan kedvező talajon, mint a szem kötőhártyáján, bacillusokká fejlődhetnek. A jequirity alkalmazásában szándékosan eltértem az eredeti utasítástól, nem 24 órai áztatással készült, bakteriumtartalmú folyadékot használtam. Mégis erős hatást bírtam előidézni. Sőt legerősebb, szinte ijesztő hatású volt a gyuladás, a mikor az áztatást egészen mellőzve, száraz jequirity-port hintettem a kötőhártyára, a föntebb ismertetett (4.) kórtörténet szerint. A kísérletet nyúl szemén ismételtem. Az eredmény itt is heves gyuladás lett, melynek teljes kifejlődése előtt elpusztúlt a nyúl. Ehhez a bizonyítékhoz sorolhatjuk magának Sattlernak azt a tapasztalatát, hogy lehetőleg óvatos elzárással sikerül a folyadékot hetek hosszán bacillustól mentesen eltartani, s a készítmény mégis hatásos marad. Ezt ugyan S. úgy magyarázza, hogy a jequirity vei áztatott kötőhártyán a levegő-3
