Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1884-05-25 / 3. szám

7i

72

anisometropiás. Minthogy pedig a különböző fénytörés hátráltatja a két szemmel látást, az egyik szem amblyopiájának s kancsalságnak válhat okává. A fénytörés javítására nézve azt ajánlja, hogy ha a két szem fénytörésének különbsége nem több i'5 dioptriánál, czélszerű ezt a különbséget kijavítani. Különben pedig úgy jár el, hogy először is arról győződik meg, együtt működik-e a látásban a két szem; ha együtt, akkor meghatározván külön-külön mindegyik szem fénytörését, az erősebb convex üveget teszi mindkét szem elé, ha mindkettő hypermetropiás, ellenben a gyöngébb concav üveget kétoldali myopia ^esetében. Ha az egyik szem myopiás, a másik hypermetropiás, akkor mindegyik szem fénytörésén javít annyit, a mennyi legtöbbet használ a binoculáris látás tekintetében. Ennek meghatározására pedig élével lefelé fordított hasábot tart az egyik szem elé s így nézet a vizsgált egyénnel egy vízszintes vonalra, melyet mindaddig közelit a szemhez, míg csak a kettőslátás el nem tűnik, teszi pedig ezt a fénytörés javítása előtt és az után.

— Az astigmalismusról Nordenson (Ann. d’ocul. 1883.) a következőkben foglalja össze vizsgálatai eredményét: 1. Nem astigmás gyermekek látásának élessége több, mint e/4. 2. Emmetropiás szemek kilencz tized részében talált mérhető astigmatismust, még nagyobb az arány a hypermetropiás s még inkább a myopiás szemeken. 3. Az astigmatismust javítani kell, ha legalább is i'5 D nagyságú, sőt már az 1 D nagyságút is, ha asthenopia vagy myopia tünetei nyilvánulnak. 4. Még 1-5 dioptriás corneai astigmatismus mellett is lehet a látás élessége 6/6 ; mert a fiatalkori lencse az alkalmazkodás segítségével kiegyenlítheti. 5. Az astigmatismus hajlandósítja a szemet myopiára.

— A myopia származása. Hunt (New-York med. journal 1883.) szerint a művelt népekre nem a közellátás jellemző, hanem a szem-typusok változékonysága (emmetropia, myopia, hypermetropia, astigmatismus), ellenben a vad népekre a typus állandósága. Minthogy a szem fejlődésére nézve az agyvelőnek függeléke, azt kell hinni, hogy mindaz, a mi az agyvelő fejlődésére hathat, hasonló hatással lehet a szemtekére is. Ha igaz, hogy a művelődés haladásával az agyvelő féltekéi növekednek és tekervényeik tökéletesednek, azt lehet várni, hogy a szem fejlődése is tökéletesedni fog. Ellenben igen szomorú sors várna az emberiségre, ha a myopia a közeli finom tárgyakkal foglalkozásból eredve folyton -nagyobbnagyobb fokban öröködnék át nemzedékről nemzedékre, s az emberiség látása vesztével fizetné meg haladása árát. Annyi tagadhatatlan, hogy kedvezőtlen foglalkozási viszonyok ártanak a szemnek és különösen myopiás szem állapotát ronthatják, de nagyon is kétséges, hogy azok egy magukban myopiát idézhetnének elő.

— A Basedow-féle kórnak centrális eredetét vitatja FitzGerald (Dublin journal of med. science 1883.). A sympathicus megbetegedése azért nem lehet a bajnak oka, mert a pupillán semmi változást nem látni és mert másrészt a nyaki sympathicus átmetszése sohasem támasztott Badekow-féle kórt. Szerinte nyúlt velőbéli bántalom okozza az érmozgató gócz (centrum vasomotoricum) megbénításával a golyvát és szemkidiiledést, a szívgátló gócz megbénításával a szív működésének fokozását, a szemhéj i tünetek pedig abból származnak, hogy bizonyos a szemre vonatkozó reflex mozgások és működések megváltoztak.

— Hibás szerniükri diagnosisokra irányozza a figyelmet Noyes (New-York med. journ. 1883.), hogy t. i. a látóidegfő duzzadásából, vörösségéből vagy halaványságából agybéli bántalomra következtethetünk, ha a beteg egyszersmind főfájásról, okádozásról stb. panaszkodik, pedig mindezt egyszerűen hypermetropia, astigmatismus, izomelégtelenség, kancsalítás is okozhatják és ezekhez szabott eljárással megszüntethetek.

—■ Olvasási vakság van közölve a Gazette des hőpitaux 1883. 54. számában Charcot klinikájáról. Gutaütés után jobb

féloldali tagbénulás és szavavesztés sújtotta e beteget, e két tünet múltával pedig azt vette észre, hogy jól hall, beszél és ír ugyan, de a mit leírt, nem tudja elolvasni. Látóterének jobb fele hiányzott. Két hónap folytán állapota kissé javult.

— Terhességi és gyermekágyi szembajokúi a következőket gyűjtötte össze Metaxas (Thése de Paris 1882.): Kötőhártya-lob, szaruhártya fekélyedése és hypopyon, iritis, alkalmazkodás gyöngesége, hályog, szivárvány s érhártya-gyuladás sőt panophthalmitis,

glaucoma, retinitis albuminurica és haemorrhagica, retinái embóliák és apró értágulatok, retina leválása, hémianópia és scotomák, neuritis optici és atrophia, amaurosis. E bántalmak vagy elmúlnak a föllábbadás után vagy pedig a látás elvesztését okozzák.

— Chorioiditis disseminata anterior eseteit közli Fieuzal. Ez alattomosan fejlődő betegség az érhártya-egyenlítő előtti, a hosszú sugárerektől beágazott részében fejlődik s kezdetben a beteg alig veszi észre. Kezdődik hyperaemiával és pigment ziláltsággal, de csakhamar kifejlődnek a sorvadásos helyek. Nem szokott syphilisből származni, hanem cachexiás, athéromás, csúzos alapon vagy myopiás szemekben. Nők részén a havi tisztulás elmaradásával függ össze.

— A retina-leválás kórszármazása. Boucheron (Gazette des hőpitaux 1883.) a leválasztó folyadékot ugyanazon folyadék kiválasztó epitheliumok kóros termékének tekinti, melyek ép állapotban a szem folyadékait készítik. A kóros elválasztás oka pedig a vérnek húgysav tartalma vagy csúzos állapota, a húgysavnak a bő. nyálaztatás útján való kiürítése magyarázza meg a pilocarpinbefecskendések kedvező hatását. —- Dransart (u. o.) dicséri az iridectomia kedvező hatását a leválások gyógyítására, még inkább pedig elhárítására, egybekapcsolva pilocarpin-befecskendésekkel és kénesős kenőcs bedörzsölésével. O ugyanis a glaukomát, myopiát és retina-leválást ugyanazon folyamatnak tulajdonítja. Mindegyik a szem burkai és ezek tartalma közti aránytalanságnak következménye. Myopiás szemek feszülése azért nem növekszik, mert a burkok a belső nyomásnak engednek és mert a hátulsó staphyloma mintegy szürő-készüléktil szabályozza a szembeli feszülést, azért ha nagyobb fokú myopia mellett hátulsó staphyloma nincs, a másodlagos glaukoma ki is fejlődhetik.

— Echinococcus tömlő az agy alapján. Bucquoy (Gazette

hebdom. de méd. et de chir. 1883.) egy beteg esetét közli, kinek bal szemén ptosis és strabismus divergens és arcza balfelén érzéketlenség és bénulat, az állkapocs szögletén pedig rugalmas daganat volt, Három éve szenvedett nagy főfájásban, állkapocs-szögleti daganata körülbelül egy éve fejlődött. Mondja, hogy hat héttel a kórházba jövetele előtt orra kihívásakor szőlőszem forma képződmény ürült ki. Az említett daganat fölvágásakor különböző nagyságú hydatidák ürültek ki. Ezután a beteg gyógyult, csak némi féloldali arczbénulat maradt vissza. Utólag még ürült ki tömlő az orrán. Csapodi dr.

•----------------------------------- }

VEGYESEK.

— Spontán üszkösödést észlelt Hilbert R. 4 hónapos, jól táplált leánykának jobb felső szemhéján. Minden előzmény nélkül a szemhéj közepén kis varasodás képződött. 2 nap múlva az egész szemhéj vizenyős és vörös volt; a következő napokon a varr 19 mm. széles lett. Carbolvíz-borogatásra és jodoform-porozásra gyógyulás következett ectropium nélkül. (Centralbl. f. pr. Augh. 1883. 293. 1.) (0.)

— Lipomás dermoidot irtott ki Hirschberg I. 18 éves leány b. sz. külső feléről. A daganat a selerának csaknem egész külső felére kiterjedett. Különben valami kiválót nem mutatott. (Centralblatt f. pr. Augh. 1883. 295. 1.) (0.)

— Három diabeticus szembetegséget közöl Gutmann G. 1. 53 éves orvosnál a jobboldali abducens volt bénulva. Karlsbadban a bénulás csaknem teljesen gyógyult; a vizeletben ezukor nem volt. 2. 65 éves férfi 6 év óta diabeticus; 6 hét óta romlott a látás ; j. sz. v = 15/s 0 ; b. sz. v = 15/i 0 0 I mindkét szemen paracentralis scotoma volt. 3. 66 éves diabeteses asszony myopiás szemein a látóképesség hónapok óta romlott. 10 hónap múlva diabeticus gangraena támadt a lábán; a beteg meghalt. (Centralblatt f. pr. Augh. 1883. 299. 1.) (o.)

— A könyszervek betegségében szenvedett Nieden A. szembetegeinek 3.6 °/0 • Gyermekeknél azt tapasztalta, hogy 9%-ban a szülők könyszervei is betegek. Mivel a betegség sokszor az arczcsontok alakulásától függ, mi a szülőktől örökölhető, azért N. a könyszervek betegségét is örökölhetőnek mondja. (Centralblatt f. pr. Augenheilk. 1883. 301. 1. (0.)

Budapest 1884. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.).