Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1884-07-27 / 4. szám
SZEMÉSZET. Melléklet az „ORVOSI HETILAP“ 30-ik számához. Szerkeszti Schulek Vilmos tanár. 4. SZ. Vasárnap, julius 27-ikén. 1884. Tartalom : Csapodi I. dr. A massage a szemészetben. (Folytatás és vége.) — Ottava /. dr. A pilocarpin és az atropin alkalmazása a cornea és a sclera sebeinek gyógyításánál. — Csapodi /. dr. Az első üvegtestbeli cysticercus Magyarországban. — Baumerth Gy. A jequirity gyógyhatása a szemcsés kötőhártyalobnál. — Szemelvények. — Vegyesek. A massage a szemészetben. Fölolvasta a m. kir. orvosegyesület 1884. május 10-iki ülésén Csapodi IstvAn dr. szemklinikái gyakornok. (Folytatás és vége.) A nagyon is sovány adatok, melyeket az irodalomban találtam, korántsem merítik ki a massage szemorvosi alkalmazhatását. A szemben olyan gyakoriak kivált a görvélyes eredetű táplálkozási zavarok, másrészt meg a szemet tápláló nedvek oly sokszerű, dús szövevényű útakon juthatnak el rendeltetésük helyére, hogy a bizonyos helyeken megakadt keringésnek újra megindítása már előre is jó eredményt Ígérhet. A kötohártya laza szöveti szerkezete úgyszólván kiterjedt nyirkrendszer, melybe még a szemtekei kötőhártya csomói és az átmeneti redő tüszői is jól beleillenek, akár praeformálva vannak mint nyirkmirigyek, akár új képződmények. Ennek kapcsán csak érinteni akarom egyrészt Sattlernak a trachomára, másrészt Goldziehernek a lymphadenitis conjunctivae-re vonatkozó nézetét. Az első kérdésben sehogy sem bírom a conjunctivitis follicularis, valódi trachoma és a blennorhoea chronica egységesítését elfogadni Olyan nyirkedényes szövetben mint a kötőhártyában támadhatnak nyirktüszőkből trachoma-csomók, akár van idült blennorhoea a szemen akár nincs. Tehát a régi Arlt-féle theoria mellett maradva lehetségesnek tartom, hogy trachoma-csomók görvélyes alapon fejlődhetnek s hogy görvélyes egyének idült blennorhoeája trachoma-csomókkal komplikálódhatik. Egyébiránt azt a néhány esetet, melynek észlelése e nézetre bírt bővebb tapasztalás szerzése előtt nem tartom elégségesnek a tárgyalásra s csupán azért említettem meg, hogy a gyurogatásnak egyik indicati óját tüntessem föl. Goldziehernek a múlt ülésen bemutatott esetére az a megjegyzésem, hogy hasonló kórképű nagyobb lapos és szalonnás kül- . sejű phlyctaenák az egyetemi szemklinikái ambulantián nem tartoznak a ritkaságok közé, csakhogy azokat nem tartjuk az apró phlyctaenuláktól különböző bántalomnak s nem is használtunk gyógyításukra jodoformot, beérhettük bórvizes borogatással és kalomellal, s épen az ilyen phlyctaenás conjunctivitist találtam alkalmasnak massage-ra, a mit az olyan szemek jól is tűrnek. A massage egyenesen szükséges akkor, ha az izgalmi tünetek csekélyek, vagy a mikor az izgalom szűntével maradnak vissza a szemtekei kötőhártyában mintegy idültté válni akaró piszkosas színű csomók, melyek kálóméi behintésre igen lassan kisebbednek. Hasonló csomót láttam és tüntettem el dörzsöléssel egy fiatal asszony szeméről, kinek szemébe forró víz föcscsent volt, s a külső egyenes izom tapadása helye közelében fejlődött afféle csomó. A lymphadenitis conjunctivae elnevezést Goldzieher eredetileg egy mogyorónyi daganatra alkalmazta, melyet a kötőhártya átmeneti redőjében talált, melyek nyirkmirigyhez hasonló szerkezetében az átmeneti redő megnagyobbodott folliculusát ismerte föl. Azonban a lymphadenitis elnevezésnek a phlyctaenák egyik alakjára is alkalmazását nem tartom szerencsés választásnak. A szemtekei kötőhártyában nyirkmirigyek nem ismeretesek, tehát mirigyek gyuladásáról, lymphadenitisről nem is lehet szó. Mindenesetre nyirk-képződmények, fészkekbe csoportosuló fiatal sejtek, melyek ha apróbb csomókat phlyctaenulákat alkotnak, könnyen elmúlhatnak, ha pedig nagyobbak, akkor vagy nem táplálkozhatnak eléggé és szétesnek, elfekélyesednek, vagy eléggé táplálkoznak és így tovább megmamaradnak. Massage-t alkalmaztunk szép sikerrel episceliritis gyógyítására, bár ez esetek ritkák nálunk, s így mindössze öt esetre emlékszem. Az egyik heves fájdalmakkal járó typus szerinti episcleritis volt, de azért nem haboztam kenőcs nélkül egyszerűen a szemhéjjal végezni dörzsölést. A baj négy nap alatt enyhült, de a beteg elmaradt, sorsáról nem értesültem. A legutóbbi eset, mely még orvoslásom alatt van, két hónapos baj s nem fájdalmas; három jó nagy gócz volt az erősen belövelt felső félen kezdetben kálóméit hintettünk szemébe, majd sárga kenőcscsel gyöngén dörzsöltük, de meglehetősen változatlan maradt. Egy hét óta pusztán a szemhéjjal, erélyesen gyurogatom 1—2 perczig a három góczot külön-külön, míg az ép külsőfélt is ciliaris injectio fogja el, a szem ellágyúl s könnyezik. Másnapra a szem egyre észrevehetőbben halaványodik. Az episcleritisnek és scleritisnek ilyen orvoslását azért is fontosnak tartom, mert a szokásos atropinozás a szem feszülését, a mint egy régebbi esetben láttam, annyira fokozhatja, hogy a kékesszűrke színt öltő ínhártyán tágulásoktól tarthatunk. Ez esetben azonban a dörzsölés könnytömlői blennorrhoea miatt nem volt tanácsos. A massage-nak eredeti indicatiója a cornea homályainak föltisztítására vonatkozott. Sajnálom azonban, hogy épen erre nézve nem szolgálhatok kedvező adatokkal. A cornea ugyan mint pusztán nyírk-keringés útján táplálkozó s azért is dús csatorna-rendszerű szövet kiválóan alkalmas volna a nedvkeringésnek mechanikai fokozására ; de egyszersmind átlátszósága olyan kényes föltétel, hogy kétséges, vallyon kórosan elváltozott szöveti elemei bírhatók-e olyan tevékenységre, hogy teljesen átlátszó, új elemek foglalják el az elhomályosodottak helyét. A klinikán a corneai homályokat mind sárga kenőcscsel gyurogatjuk ugyan, de határozott eredményt még nem láttunk. Úgy látszik igaza van Saemischnek, hogy a régi foltok olyan befejezett szöveti változások, melyeken semmiképen segíteni nem lehet. A még föltisztúlható homályohat Saemisch nem is sorozza a tulajdonképeni cornea-foltok közé. A pannus föltisztítására azonban sokat várok a massage-tól, bár az ilyen esetekben eddig jequirity-vel tévén kísérleteket a massage alkálmazásához csak nem rég fogtam, tehát még eddig eredményről nem szólhatok. Azonban Ottava barátom szívességéből egy igen kedvező eredményű esetét közölhetem, melyet én is ösmerek. Trachomás szem corneája fölső részén vaskos pannus volt, mely a szemtekei kötőhártyára is átterjedt, illetőlegesen is igen vaskos piszkos sárga csomósodásokat képezett. Ezek olyan változatlanok maradtak a kötőhártya szokásos kezelése mellett, hogy szó volt a csomók kivágásáról. Ottava gyurogatást kezdett sárga kenőcscsel és másfél hónapi kezelés után a csomók nyomtalanúl eltűntek a szemtekéről, a pannus is annyira tisztúlt, hogy vékony szűrke réteggé fogyott, a trachoma-csomók is ellapúltak. A beteg ezután maga használt sárga kenőcsöt s egy egész évig el volt ecsetelés és recidivák nélkül. Legújabban parenchymás keratitis-es szemen kezdtem massage-t. A fiú már néhány hónap óta szedett corrosiv-pilulákat és jódkálit s használt atropint. Meleg borogatással sikerűit a corneában ereződést fejleszteni, de a föltisztulás még mindig késik. Óvatos gyurogatást (kenőcs nélkül) a szem jól tiir már egy hete, sőt 4
