Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1884-05-25 / 3. szám
62 másodikra válaszolnék, hogy a sérült kevés nappal az esemény után panaszolta látása hiányát és hogy józanon nem lehet combinálni sem azt, hogy akkor csak simulálván utólag mégis megvakult, sem azt hogy a még régibb megvakulást addig elhallgatván, a sérülés alkalmával, ennek aggravalására, kedvezően felhasználta. Ad 6. Mivel a kancsalitó szem látását kevés év alatt nagy fokban elveszti, felvetendő a kérdés, hogy vájjon L. M. nem volt-e régóta tudtán kívül kancsalitó és rosszlátó, és hogy a sérülésből fejlődött látóidegsorvadás nem amúgyis hasznavehetlen szemet ért-e ? Ezen lehetőség ellen azon tény szól, hogy nevezett kevés év előtt katona volt, továbbá hogy a szemtükörrel való vizsgálat rövidlátást (melyből a széttérő kancsalság fejlődni szokott) kizárni engedett, végre hogy nevezhető szemizom gyengeséget egy irányban sem találtam. így a kancsalítás az egyénen csak a megvakult szemek izomkényelmessége kifejezésének és a látásvesztés következményének tekintendő. Budapest, 1884. jan. 16. — 61 — A massage a szemészetben.1) Fölolvasta a m. kir. orvosegyesület 1884. május 10-iki ülésén Csapodi István dr. szemklinikái gyakornok. Tisztelt Orvosegyesület! Múlt heti ülésünkben Dollinger tagtársunk igen meglepő sikerekről szólt. Meggyőző tapasztalatokkal igazolta egy tulajdonképpen népies eredetű eljárásnak therapiai jogosultságát, melyet népünk kenés néven ismer s művel, mi pedig talán kifejezőbben gyurogalasnak nevezhetünk. A hogy ezt a népies massage-t általában sokáig figyelmen kívül hagyta volt az orvosi világ, úgy annak a szemorvoslásban alkalmazására sem gondolt senki; pedig egy egészen ösztönszerű művelet, a hurutos eredetű elálmosodást, kifáradást megszüntető szemdörzsölés után tapasztalt jobbanlátás Columbus tojásaként kínálta. Mégis e kínálkozó természetes művelet alkalmazására nemcsak nem gondoltak, hanem még ártalmasnak is tartották. így pl. Weller »Diaetetik«-jében olvastam, hogy »szabály, hogy reggel fölkeléskor a szemünket sem nyomogatni sem dörzsölni nem szabad« ; ezt pedig avval okolja meg, hogy nemcsak hogy pillaszőröket dörzsölhetünk bele a szemrésbe, hanem még elrettentő példát is láthatunk a Beer elbeszélésében, mely szerint egy ember hirtelen megvakult, mert barátja kötekedve hátulról befogta a két szemét. Napjainkban, nem ugyan az ilyen erőszakos nyomás, hanem a mondhatnám, óvatosan alkalmazott rendszeres traumás beavatkozás, a szemnek gyúrogatása, elfogadott orvosi művelet s mint ilyen a therapia egyik hathatós fegyveréül Ígérkezik. Természetesen hogy se kelleténél többet ne várjunk az eljárástól se igazságtalanul kétségbe ne vonjuk a hasznát is, kellőképpen meg kell a javallatokat állapítani; erre nézve pedig mentül több rendbeli tapasztalat közlése szükséges. Ez indított engem is rá, hogy bár nem nagy számú tapasztalataimat a tisztelt Orvosegyesület elé terjeszszem. Teszem ezt annál inkább, mert a hogy a hozzáférhető irodalom átlapozása meggyőzött, eddigelé nagyon kevés közlés történt. A ') Az ide vonatkozó irodalom : Graefe-Saemisch. Gesammte Augenheilk. 4. Weller. Diaetik für Augen. 1821. Donders a londoni szemészgyülésen 1872. lásd Zehender Kiin. Monatsbl. X. 302. 1. Pagenstecher. Ueber die Massage des Auges. Centralbl. f. A. 1878. deczember. Pagtnstecher. Ueber die Anwendung der Massage bei Augenerkrankungen. Knapp Archiv f. A. 1881. 225. 1. Chodin. Jahresberichte f. d. Ophth. 1880. 38g. 1. Schenk!. Jahresb. f. d. Ophth. 1882. 29O. 1. Klein. U. o. Julian. Revue gén. d’ophth. r882. 440. 1. Abadie. Revue gén. d’ophth. 1882. 554. 1. Fonseca. Revue gén. d’ophth. 1883. 182. 1. Ertaud. Revue gén. d’ophth. 1883. 411. 1. Ottava. Tapasztalások a hydr. oxyd. flavum-os szemkenőcsről. Szemészet 1884. I. sz. Mauthner. Centralbl. f. p. A. 1883. 157. sz. Goldzieher. Lymphadenitis conjunctivae Centralbl. f. p. A. 1882. 321. 1. szemészek, úgy látszik, vagy nem igen foglalkoznak a massage-zsal vagy pedig az elért eredményeket annyira inkább a sárga kénesőoxyd hatásának tulajdonítják, hogy a mechanikai behatást nem méltatják érdeme szerint. Valóban sajátságos, hogy a massage ily mostoha sorsban részesülhetett más eljárások pl. a hirtelen nagy irodalmat támasztott j equirity-zés mellett. A massage-nak a szemészetben Donders volt első ajánlója. O ajánlotta az 1872-iki londoni szemész-kongresszuson a cornea homályainak orvoslására. Azonban követője, úgy látszik, csak 1878- ban akadt, a mikor Pagenstecher episcleritis sajátszerű esetében alkalmazta avval a szándékkal, hogy a nagy kötőhártyai és ciliáris belöveltséget föltételezhető vérkeringési akadályt megszüntesse. A gyurogatás után azt tapasztalta, hogy a szem feszülése csökkent és néhány nap alatt a szem gyógyult; a bajnak újabb kitöréseit pedig idejekorán végzett gyurogatással sikerült elhárítania. Gyógyított továbbá ily módon közönséges episcleritist és keratitis parenchymatosa után zavaros corneában föltisztulást létesített. Eljárása abban áll, hogy hüvelyk- vagy mutató-ujjával a szemhéjat a széle közelében fogja meg és radiális irányban gyors dörzsöléseket végez köröskörül haladva a cornea egész területén, aztán néhányszor körkörösen teszi a dörzsölést. Utóbb a dörzsöléshez a róla nevezett sárga kéneső-oxydos kenőcsöt kezdte használni, melynek izgatása a hatásban szintén közreműködik. Egy-egy nap nem szokta egyszernél többször gyurogatni a szemet s egy-egy helyet 1—2 perczig dörzsöl. Ajánlja pedig eljárását a cornea homályainak, kivált a pannusos természetűeknek, sőt régi homályoknak is föltisztítására, idültebb csomós conjunctivitis és conjunctivitis marginalis hypertrophica (ophthalmia catarrhalis), úgyszintén episcleritis partialis eloszlatására, tágulást eredményezhető idült scleritis gyógyítására, a mikor a szem feszülésének csökkentése is nagy fontosságú hatása a massage-nak; szép hatást ért el részleges cyclitis ellen is. Ellenben akut gyuladások ellenében nagy óvatosságot ajánl, sőt ha a dörzsölés nagy izgalmat szülne vagy az iris is bántalmazva volna, nem is alkalmazza. Az elért eredményt meglepőnek mondja. A szemorvosi massage ez alapvető tárgyalása után Gradenigo az elsőbbség kérdését vetette föl Pagenstecher ellen. Különben ő főleg a szem feszülésének csökkentésében látott kedvező hatást. Chodin lágy hályog discissiója után ajánlja a massage-t; még pedig az inhártya nyomogatásáva! előbb a csarnokba szorítja a lencse tömegét, aztán a szaruhártya súrolásával a csarnok vizében oszlatja el s így bírja fölszívódásra. Ennek hasznát erősíti Beer is. Schenkt kenőcs nélkül vagy pedig kéneső-oxydos, atropinos vany eserines kenőcscsel gyurogat corneai homályokat, episcleritist és ophthalmia catarrhalist. Ajánlja még csarnokbeli és kötőhártya alatti vérzések fölszivatására. Glaucoma esetében a szem feszülésének csökkenése az ő tapasztalása szerint nem szokott tartós maradni ; csak másodlagos glaucomában ért el állandó csökkenést. Klein kedvező eredményre jutott massage útján episcleritis, phlyctaena, keratitis interstitialis és ophthalmia catarrhalis esetében. Ajánlja továbbá nem operálható glaucoma, hydrophthalmus, ciliaris és szemgödörfölötti idegzsábák ellen. Julian a cornea bajain kívül még kezdődő blepharitis ellen is ajánlja, ha még nincsenek fekélyek (!?) a szemhéjak szélén. Abadie két ízben blepharospasmust gyógyított meg gyurogatással, miután már más eljárással nem ért volt czélt. Fonseca ugyancsak blepharospasmust a szemgödörfölötti ideg nyomogatásával mulasztott el. Mauthner a retinái verőér embóliája esetén a vérkeringés helyreállítására ajánlja a massage-t. (Folytatása és vége következik.) Klinikai közlemények. I. Cataracta traumatica partialis egy ritkább esete. Creniceanu György dr., szemklinikái gyakornoktól. A lencsét érő sérülések rendesen tökéletes elhomályosodással végződnek s csak kivételesen szorítkoznak részleges homályoso-
