Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1884-05-25 / 3. szám

dásra‘); még ritkábban tisztül fel a már egyszer zavarodó félben levő lencse* 2), s alig található az irodalomban egy-két eset3), melyben a lencse a benne székelő idegen test daczára sem homályosodik el.

Az első helyen említett lencsehomályok a szemészeknek úgyszólván mindennapi tapasztalásai; a második osztályhoz tartozó részleges hályogalakok, habár nem nagyon ritkák, mégis az irodalomban csekély számban vannak feljegyezve, — azért véltem közlendőnek az alább következő esetet. Az utolsó sorban említett lencsesértésekhez azonban kétségbevonó szó is fér, mert a három esetnek elsejében (Desmarres) az észlelés csak 4 hétig történt s így lehető, hogy a lencse később zavarodott meg. Ugyanaz áll a kiéli szemklinikán csak 11 hétig észlelt esetről is (Thaden). Bizonyítják ezt Forlanini és Samelsohn ide vonatkozó észlelései4 *). Az első egy 19 éves munkás bal lencséjében észlelt egy kis aczéldarabot, mely több mint egy hónapon át semmi zavarodást nem okozott s csak ezen idő elmúltával, miután csarnokvíz hatolt be a corticalishoz az utólagosan áttört tokseben át, kezdett hályogos zavarodás beállani. Samelsohn egy 22 éves lakatos bal lencséjében vasdarabot látott székelni 5 hónapig minden zavarosodás nélkül, de ezen idő után a hályog mégis gyorsan fejlődött.

Ezek után áttérek esetemhez. S. Ferencz, 39 éves m. államvasúti hivatalnok f. év ápril 27-ikén mint ambulans (főkönyv női. sz.) keresett orvosi tanácsot a bpesti szemklinikán, mert utóbbi időben hosszabb időn át folytatott írás és olvasásnál bizonyos fáradságot érez szemében. Látásvizsgálat történt következő eredménynyel: j. sz. °/9 Hm. 0-5 D.-val v=e/9; b. sz. 6/36 ?+ 2 D.-val v = 6/3 e ? szűk likkal v= 6/í8, mindegyik sz. -(-4 D.-val 100 mm.-ben olvas, még pedig j. sz. Schweigger I. nehézkesen, b. sz. csak Schw. III-st. A jobb szem csekély látásfogyásának okát sem külsőleg sem szemtükörrel nem lehetett megtalálni; de a bal szemé már szabad szemmel nézéskor is feltűnt, a mennyiben a corneán éppen még észrevehető foltocska, a lencsében pedig egy sajátszerű homályos csík s mellette kerek folt volt, melyeknek kinézése majdnem olyan, mint a görög GO-é, csakhogy ennek utóbbi félíve a lencserajzban hiányzott. Az egész homály a lencse függélyes átmérőjétől valamivel kíjebb esett és a csík felülről lefelé haladt majdnem párhuzamosan az említett átmérővel nem messze a mellső toktól, a kerek folt pedig a lencsemag felé s rézsútosan alá és befelé irányúit. Innen van a beteg azon tapasztalata, hogy ha fölfelé néz a szeme előtt lebegő árnyék nagyobbnak mutatkozik. Rendes világosságnál a láta csak a csík alsó végét fedi be míg concentrált fénynél mikor a láta erősen szűkfii az egész homály befedetik az iris által; innen magyarázható, hogy közelbeni olvasásnál részint az alkalmazkodással részint a fehér tárgyról (könyv) visszaverődött fénybehatással járó látaszűkület aránylag jobb látásra képesíti a szemet mint távolba nézésnél. Fontos volna tudni, hogy sérülés előtt hypermetropiás volt-e a bal szem vagy nem, mert ha nem, akkor a szem a sértés következtében (mikor kevés lencsetömeg ürülhetett ki) vált hypermetropiássá; de a beteg ezen kérdésre felvilágosítást nem adhat, mivel a sértés körülbelül 28 ív előtt történt, mikor pisztolyból lőtt. Azt sem tudja, vájjon csak láng csapta-e meg ezen szemet vagy talán valami gyutacsdarabocska. Habár idegen testnek nyoma sincs, mégis a sértés alakjából gyutacscsal csapásra kell következtetnünk, mely megcsapás, mint a beteg

*) Pagenstecher, Ueber Verletzungen der Linsenkapsel. Klin. Monatsbl. 1865. 14. 1.

Krückow, Ein seltener Fall der traumatischen Cataracte. Centralbl. f. pract. Augenheilk. 1878. márcz.

Purtscher, Ein Fall von Linsenverletzung ohne folgende Cataract. Centralbl. f. p. Augenheilk. 1881. 161. 1.

2) Peszkowski, Ein Fall von Cataracta träum, mit schneller und vollständiger Heilung. Wiener ir.ed. Presse. 1876. 1260. 1.

Bericht der Wiener Augenkl. 87. 1.

Zeitschrift d. Gesellsch. d. Aerzte zu Wien. i860. 40. sz.

Bresgen, Zur Kenntniss der Linsenkapselverletzungen. Archiv für Augenheilk. X. 265. 1.

3) Desmarres, Traité des maladies des yeux. Edit 2. T. III. 22. 1.

Pagenstecher, Mitth. aus Wiesbaden II. 122. 1.

Thaden, Ueber Fremdkörper im Auge. 1877. Inaug. Diss. II. 1.

4) Forlanini, Un caso rimarchevole di corpo straniero infitto nel crislallino. Annali di Ottalm. II. 323. 1.

Samelsohn, Zur Flüssigkeitsströmung in der Linse. Klin. Monatsbl.

1881. 273. 1.

— 63 —- 64 -mondja, pár napi sötétedést (alkalmasint a csarnokvíz kifolyását) és vörösséget okozott; azután pedig azon árnyékolást észlelte, mely 28 év alatt többé semmitsem változott.

A betegnek —(— i • 5 D-ás pápaszemet rendeltünk.

II.

Kődarab a lencsében. Közli Ottava I. dr. tanársegéd.

F. év febr. 25-ikén B. F. 27 éves kőfaragó jelentkezett az egyetemi szemkórosztály nyilvános rendelésénél. 12 nap előtt aczéldarab pattant b. szeméhez, azóta szúró fájdalmakat érez. A j. sz. Hm. i'5 dioptr. v— 6/6 b. sz. Hm. 1-5 dioptria és v=6/'i8 volt. Mindkét szemen a conjunctiván régi hurutot találtunk. A bal corneán számos, apró foltocska mellett a külső felső quadransban körülbelül egy milliméter átmérőjű hegedés volt. E hegedéssel szemben a pupilla szélén kis hasadékot láttunk. A pupillát atropin, sulf. cseppel tágítva a lencse külső felső quadransában a tokon kis szürke homály volt, mely mögött a lencse kérgében egy mm.-nél szélesebb sárgaszürke kődarab volt látható. A lencse többi része teljesen tiszta maradt. A látás, mint mondók, 6/iS. volt.

III.

Orbánczból keletkezett periorbititis egy újabb esete. Közli Karafiáth M. dr., klinikai gyakornok.

Kapcsolatban a f. é. »Szemészet« első számában közölt esettel, egy hasonlót közlök ezen rovatban, melyet m. é. deczember havában volt alkalmam a szemklinikán észlelni s melyet practicus becse mellett érdekessé lesz azon körülmény, hogy a létrejött protrusio mellett keletkezett papillitis fejlődését és lefolyását képesek voltunk úgyszólván lépésről lépésre követni.

Herz József 11 éves tanulónak múlt évi deczember 3-ikán délben plajbászhegyezés közben egy apró, porszemnyi darabka került bal szemébe. Kellemetlen viszketés arra bírta a fiút, hogy szemét tenyerével többször megdörzsölje. Mire hazatért, már elfelejtette a dolgot, szeme nem is viszketett többé. Másnap reggel bal szemének tája s a pofacsont feletti arczbőr ki volt vörösödve, feldagadt, fájni kezdett, majd annyira nőtt a duzzadás, hogy szemét önként nyitni nem tudta. Folytonos hideg borogatás daczára is egyre haladt a folyamat, borzongás majd láz állott be, negyednapra rá a szemteke feltűnően és igen rohamosan előre kezdett nyomulni. Miután a kezelő orvosok mitsem tudtak a baj ellen tenni, apja elhozta hozzánk a kis beteget, kinek arczán a lobfolyamat s a fájdalmak már eltűntek volt.

Jelen állapot deczember 13-ikáról: A baloldali felső orbitaszél alatti táj tyúktojás-nagyságában domborodik elő; a felső szeműn szél alatti barázda, úgyszintén az alsó szemhéjalatti teljesen kisimult; a belső zug tája az orrhát felszinéig emelkedik. A felső szemhéj, mely a homlok síkjának majdnem folytatásában csüng le és a szemgolyót teljesen födi, feszes, megvastagodott, bőre sötétes vörös, pikkelyző. Pislogási kísérletnél legfeljebb 4 mm.-nyire nyílik a szemrés. Az alsó szemhéj nem duzzadt, csak kissé livid színezetű, és feszesen ráilleszkedik az előrenyomult szemtekére. A sulcus palpebralis inferior bőre vizenyős. Tapintásnál a felső szemüri szél alatt, a belső zug közelében egy keményebb, kissé rugalmas, a a mélyben némi hullámzást gyaníttató helyet találunk, melynek határai elmosódnak; maga a csontszél azonban szabad, a reá gyakorolt nyomás nem fájdalmas. Az alsó szeműri szél és a szemgolyó közé fájdalom keltése nélkül betolhatjuk a vizsgáló ujjat.

A szemrés széttárásánál látjuk, hogy a szem maga körülbelül i cm.-nyire előrenyomult, emellett a szem tengelye kis fokban kifelé is eltér, magassági eltérés nincs. A tekei kötőhártya felső felében csak ágazatos belövellést láthatunk, a harántátmérő alatti része azonban, mely a szemtekére erősen reáfeszülő alsó szemhéjszél felett látható, a szemrés irányában megnyúlt halvány sárgásvörös oedemás duzzanatot képez.

A fénytörő közegek egészen épek, tiszták, a pupilla kissé tágabb a jobboldalinál de fénykiilömbségekre jól reagál. A teke mozgása fel- és lefelé valamint kifelé csak igen kis határok között lehetséges; az előredülledt szemteke visszanyomása nem sikerül s nagy fájdalmat kelt.

Szemtükörrel való vizsgálatnál a papillán, valamint az egész szemfenékben csak nagyfokú vénái vérbőséget találunk, a vénák sötétek, igen teltek és kanyargók.