Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1884-03-30 / 2. szám
35 — 36 11 órakor kitörültem a még a kötőhártyán levő, nyálkába burkolt port. Déltájban kezdett a szeme beragadni. D. u. i órakor a szem könnyezik; a szemtekei kötőhártya föllazult; a szemhéjak kötőhártyáját bőven belepik izzadmány-hártyák ; nagy fájdalmai vannak. 4 órakor a szemhéjak párnaszerűen dagadtak, nagy laza chemosis fejlődött, a hártyásodás igen vaskos. Másnap reggel igen erős fájdalmai vannak, melyek fülét is hasogatják; a szemhéjak igen erősen dagadtak, forrók; az alsó átmeneti redőben rendkívül vaskos álhártyák vannak, melyek a szemtekére is átcsapnak; a könnyezés igen bő; a duzzadás miatt a szemrést alig lehet megnyitni; nagy chemosis emelkedik sánczszerűen a cornea körül s ezt majdnem eltemeti. A beteg lázas, étvágytalan, émelygésről panaszkodik, ájuldozik vizsgálat közben. A fül előtti és áll alalti mirigyei dagadtak. Jeges borogatást kap. Éjjeli io—n óra közt a duzzadás oly nagy, hogy a szemrést egyáltalában nem lehet széttárni; heves fájdalmakról panaszkodik. A délelőtt csípővel kivett rendkívül vastag, szívós álhártya újra képződött; a váladék genyedéses. Az arcz és állalatti táj is dagadt. Érverése 112 egy perez alatt, hőmérséke 39-7° C. Harmadnap reggel hőmérséke 38-4° C., érverése 88; fájdalmai csökkentek, de az áll alatti mirigyek és a parotis erősen dagadtak. Folytatja a jeges borogatást. Este hőmérséke 38° C., közérzete javúlt; a parotistáj és a szemhéjak dagadása lohadt. Vékony hártyás lepedékek a szemtekén is vannak sőt a corneán is. Negyednapra a beteg láztalan, nyaka még dagadt, a szemhéjak lelohadtak, a chemosis is kisebb; piszkos álhártyák vannak az alsó átmeneti redőben; a kötőhártyán apró haemorrhagiák nyomai látszanak. Hatodnap a szemtekei kötőhártya még nagy ránezokat vet; az álcornea- fölszine bolyhos; az alsó átmeneti redőben erősen tapadó piszkos hártyák vannak ; a szemhéjak duzzadása majdnem egészen elmúlt; a nyak még dagadt. E gyuladás keltés után tizednapra (okt. 3-ikán) elbocsátjuk, kevés változást konstatálva a kötőhártya állapotában. Több hét múltán ismét mutatta magát s ekkor egészen meglepett, hogy a kötőhártyák szép símák, fénylők, váladék semmi sincs. Időnkénti kékkővel érintést ajánlottunk neki a kiújulás ellen. Nincs szándékomban, hogy az összes esetek taglalásába bocsátkozzam, a föntebbieket is csak mint czélomnak megfelelőket ismertettem. Ktilömben is közös megfigyeléseinknek klinikai részét dr. Ottava barátom szándékozik akár itt az Orvos-egyesületben, akár a »Szemészet«-ben taglalni. (Vége következik.) A reductio bulbi értékéről. * Schui-ek Vilmos tanártól. [Folytatás és vége.] *) A felsorolt 23 esetnek főbb adatait könnyebb átnézés kedvéért táblázatba foglaltam. Összesen 4302 nagyobb szemműtét2) közül volt 100 enucleatio bulbi, 16 exenteratio orbitae és a 23 reductio bulbi. A reductiót és nem az enucleatiót végeztem, midőn beavatkozás szükséges volt, a reductio megállónak látszott és vagy a beteg nem akart az enucleatióra ráállani, vagy műszem viselésére a tátongó nagy üreg alkalmatlan lett volna, vagy különösen midőn műszem viselése nem volt szándékban s így a szépségi kívánalmak fonyadt és nem eltávolított szemteke mellett helyesebben voltak megóva. Az indicatiók az irodalomban többszörösen soroltattak fel. De azért itt még egyszer szemlét tarthatunk felettök. Általános körülírás szerint mondhatjuk, hogy a reductio választásúi áll mindig, midőn vak szem fáj vagy torzít vagy rokonszenvi lob későbbi esetleges veszélyét hozza, —- de nem, ha a szemben új képlet vagy idegen test létele csak gyanús is vagy rokonszenvi lob egyenesen fenyeget. b Lásd »Szemészet« 1883. 5. sz. 2) 1874. őszétől 1883. végéig az évi számok sorozata ez: 287, 263, 356, 381, 387, 443, 838 (ez 16 hónapról szól, mert az iskolai évről a polgári évbe tereltem át a további kórházi feljegyzéseket), '625, 672. Egyenként a javalatok ezek, és pedig látásra többé nem hozható szemeken, ha iridectomia sem lehető : Staphyloma corneae totale és partiale vagy cicatrix corneae ectatica, ha a fényérzés rossz; hydrophthalmus és buphthalmus ; ectasia sclerae totale vagy partiale ; glaucoma absolutum sorvadt irissei; cataracta natatilis; lens luxata, ha az üvegtestben inog ; lenyomott hályogok ha lobot tartanak fenl); retina leválásból eredt másodlagos glaucoma; glaucoma haemorrhagicum és malignum; iridochorioiditis chronica minden alakja, ha lobos, fájdalmas, az iris elfajult vagy irhásán a lencsetok lapjára van tapadva; phthisis bulbi anterior, midőn műszem kedvéért további kisebbítés kivánatos. A műtétet alig egyszer végeztem magam, jó alkalmat adott kezdő gyakornokaimnak az első műtéti próbálkozásra, — hiszen rontani nem könnyen lehetne vele. A fonallal mindig egyszerű genyes érhártyalobot, de nem panophthalmitist kívántunk gerjeszteni. Az egész eljárás ellen két alapról tesznek ellenvetést. Az egyik, hogy nincs hatalmunkban a támasztandó lobot kívánt fokon tartani. A másik, hogy a szem végleges nyugalma nem bizonyosan éretik el, sőt hogy komoly következmények állhatnak be. Be kell ismerni, hogy a fonal hatása bizonytalan. Némelykor hosszan benhagyás sem támaszt genyes folyamatot, máskor a rövid benhagyás már panophthalmitist eredményez. Kellő gyakorlat azonban az ingadozást szűkre szorítani engedi. Hiányos hatás esetén azt nagyon lehet emelni meleg borogatásokkal, a fonal mozgatásával, a fonalnak tinctura jodinával és nagy hatás kedvéért crotonolajjal utólagos bekenésével. A túlságos hatás ellen az idején kivétel segít. A műtét elleneseinek még egy további támadó pontot is szolgáltathatok, melyet úgy látszik még nem is ismernek. Ugyanis nemcsak a lob foka (illetőleg alakja, hogy genyes vagy plastikus-e) nincs kezünkben, hanem ha a lob a tetőponton már túl van is, még sem tudjuk, hogy milyen lesz a zsugorodás. Erős lob után nagy töpörödést, gyenge lob után kevés vagy semmi zsugorodást várunk. De ez nem biztos. íme 16. sz. esetemben (Fischer Ignácz) jókora izgalom volt és kisebbedés nem fejlődött, ellenben az 1., 2., 17., 18. és 22. sz. esetekben enyhe lob után otthon még zsugorodás és teljes megnyugvás jött létre* 2). De ezek a kivételek. A kivételek egyébként, mint látható, nagyobb számban a plastikus lobnak veszélytelensége mellett szólanak, mert mutatják, hogy a plastikus lob is ad zsugorodást és megnyugvást. Feuer tr. eljárása ki csak plastikus lobot akar gerjeszteni, tehát a tapasztalatban szintén elég támaszt talál arra, hogy az ne legyen olyannak vehető, mint a melyet »minden gondolkozó orvosnak« el kell vetni. A különbséget az eredményezett lob természete között igen jól lehetne kimagyarázni, ha feltehető volna, hogy a genyes lob bacteriumos eredetű, mert ekkor csak azon véletlentől függene az eredmény, hogy a fonallal bacteriumok költöztek-e a szembe vagy nem. És vannak szemészek, a kik minden genyes szemlobot bacteriumos infeétioval azonosítanak. Ez az álláspont azután csakugyan egyszerűsíti az összes felfogást a fonalbevezetés hatásáról és eredményéről. Azonban kellő és elegendő számú bizonyítékok hiányában ez egyelőre hypothesis és mint ilyen osztozik minden egyéb feltevés logikai dignitásában: lehet igaz és lehet hamis. A bacteriumos invasiónak lobos érhártyalobbal azonossága azonkívül, hogy eddig még nem bizonyított tény, a tüneményeket is csak annyiban magyarázza, a mennyiben azokat egy közös, új rejtély alá fogja. Az egységes szempont alá fogást is haladásnak lehetne ugyan tekinteni, de ki áll jót, hogy a rejtély egysége nem fog további kutatások által megint szétbomlani. Az egységesség egymaga tehát csak alanyi és nem kényszerítő indok az elfogadásra. Nem lehet szándékom e részletet itt hosszan fűzni, de egészen mellékesen szabad legyen megjegyezni, hogy az említett szemész urak messzebb mennek mint tudtommal az illetékes kórtanászok. Legalább nagyjában nem hallik, hogy az utóbbiak a bacteriumok hatásához szorosan és kizárólag J) Még mindig kerülnek elő esetek, melyeken orvos a szürke hályogot reclinálta és melyeken az operálásnak ezen módja oka annak, hogy az egyén rövid idő múlva megvakult. A tudomány régen elitélte az orvoslás ezen módját. 2) A 23 esetből 9-ről van utólagos értesülésünk, 3 panophthalmitist állott ki, 5 enyhe plastikus lobot. Ezen 8 esetben teljes nyugalom állott be. A 9-ik eset (Fischer Ignácz) vitás. Róla alább szólok.
