Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1884-03-30 / 2. szám
33 34 zásokat találni mikroszkóppal a folyadékban A készítéstől számított 20—24 sőt egy ízben 36 óra múlva sem találtam benne baktériumokat, csupán nagy számú olajcsöppet és molekulásan rezgő magtörmeléket. Azonban újabb 20—24 óra múlva már tele volt élénken mozgó növényi lényekkel. Ezek 0'5—O'p u vastagságú, 2'25—■ 7■ 2 u hosszúságú bacillusok, melyek többnyire két taguak, vagy legalább meg van rajtuk jelölve e tagolódás, ritkábbak a négy és több taguak. Mindezek a legkülönbféle mozgásban rajzanak. Az áramló folyadékban iránytű módjára inogva haladnak; föl-fölmerülnek olyanok, melyek gyorsan tova iramlanak; a négy és több taguak haladó mozgása kigyózáshoz hasonló; vannak, kivált az apróbbak között, melyek igen élénken keringőznek, avagy egyik sarkuk körűi forognak. Igen élénk sürgést látni a folyadékba jutott levegő buborék határán. A folyadék hártyás felszínéről vett próbában a baktériumok egyfélébbek s részint zoogloeába foglalva nyugszanak részint élénken sürögnek; találni hosszabb 12—16 tagú lánczokat is, melyeknek tagjai általában rövidebbek. Az egy hetes folyadék megzöldült felső rétegéből vett nyálkás anyagban szabad szemmel is láthatók apró zöld foltok, mikroszkóppal pedig nagy alaktalan zöld tömegeket látni a hártyává szövődő számtalan baktérium között. A másfél hónapig eltartott barna-színű folyadékban csupa apróbböregebb spórát, rövidebb-hosszabb spóra-lánczokat és párokat találni, melyek élénk molekulás rezgésen kívül valami haladó mozgást nem tesznek. Alkalmazás. Hogy a jequiritys vizet hogyan alkalmazzuk, arra nézve nem szükséges épen bizonyos szabályhoz ragaszkodni. Wecker eredeti ajánlata szerint bőven kell vele borogatni 2—3 nap folytán 3—3-szor, vagy lehet a kötőhártya hajlásúba becsöppenteni avagy sokan czélszerűbbnek tartják, ha a kifordított szemhéjak kötőhártyáját kis időközökben a folyadékkal ecseteljük. Mi az eljárást úgy egyszerűsítettük, hogy kémlő-csőbe több kevesebb jequirity-port teszünk, hideg vízzel leöntjük s jól összerázva vagy azonnal vagy aznap s a másnap folytában használjuk, még pedig elhúzva kissé az alsó szemhéjat bőven beleöntünk folyadékot a szemrésbe, néhány pillanatig így áztatjuk a kötőhártyát s vattával betakarva hagyjuk a szemet vagy öt perczig, miközben a beteg hanyatt fekszik. Aztán bevárjuk, milyen gyuladás mutatkozik az első 24 órában, hogy annak kellő fokozását másodszori, esetleg harmadszori beöntéssel idézzük elő. Ez eljárás szerint nem volt szükség háromszornál többször is önteni a szembe jequirityt, sőt néha egyetlen beöntés is elég erős gyuladást támasztott, míg az előtt, mikor csak úgy csöppentettünk volt egy keveset a szembe, napokon át kellett becsöpögtetni, míg a gyuladás eléggé fokozódott, sőt néha alig mutatkozott hatás. A borogatást nem tartom czélszerűnek, mert szétfolyik a másik szembe és a szájba, orrba is s a bőrön is okozhat eczemát. Az ecsetelés pedig, ha már a gyuladás bizonyos fokot elért, igen kellemetlen a betegre. Nem szoktuk a jequirityt egyszerre mindkét szemre alkalmazni, hogy az első szemről szerzett tapasztalatokat a második szem orvoslásában érvényesíthessük. Ez azért szükséges, mert némely szemek a szer hatására igen erősen reagálnak, másokon pedig csak nehezen mutatkozik hatás. A gyuladás. A jequirity hatásának előtüntetésére néhány kortörténetet ismertetek a többi közül: i. [1883. 533. szám.]1) Tulajdonképeni trachomás kórkép pannussal, bal szemen. Deczember 8-ikán d. e. 10 órakor öntöttünk a szembe 18 óráig ázott jequirityt. Másníp reggel hártyák lepik el a szemhéji kötőhártyát, a szemtekei kötőhártya is föllazúlt, a pannus fölázott, mintha apró hólyagok lepnék be a cornea felszínét. Ekkor újabb beöntés történt, délután pedig harmadik beöntés. A gyuladás lassan fokozódik. Harmadnap reggelre a hártyák szaporodtak, chemosis fejlődött, a váladék nyúlós; a pannus piszkos barnás-szürke, egy haránt irányban a corneán áthaladó ér teltebbé vált. Délután a chemosis még nagyobb; a szemhéjak olyan duzzadtak, hogy nehezen nyithatók; a corneának tiszta részén is felázott az epithelium; szúró fájdalmakról panaszkodik. Negyednap a duzzadás és chemosis lohadt; a hártyák tapadnak a kötőhártyán. Ötödnapra a chemosis elmúlt, a szem fehéredik. Hetednapra a hártyák eltűntek, a cornea körülbelül olyanná tisztúlt ez elzavarodásából, mint volt a kúra előtt. A második hét végén a trachomacsomók kisebbedtek. Ezután újabb háromszori beöntés történt, mely ismét hasonló gyuladást támasztott, hasonló lefolyással. 2. (456. szám.) Trachomás kórkép pannussal, mindkét szemen. Erős fénykerülés. Múlt évi október 18-ikán melegen készült folyadékot öntöttünk bal szemébe. Másnap nin*s hatás ; újabb beöntés történt. Harmadnap szintén alig mutatkozik hatás. Negyednap kevés hártyásodás és duzzadás jelentkezik. Harmadszori beöntés történt ugyanabból a folyadékból, mely rajta maradt volt a jequirityporon. Ötödnapra a szemhéjak párnaszerűvé dagadtak, a kötőhártyát izzadmányhártyák lepik be; a fül előtti mirigyek dagadtak, nagy fájdalmak miatt aludni sem tud. Utóbbi alkalommal jobb szemébe is kapott ugyanabból a folyadékból. E szemen is csak harmadszori beöntésre fejlődött elégséges gyuladás, bár kisebb fokú, mint a balon. Október 31-ikén (tehát a bal szemre nézve a második hét végén, a jobbra nézve a 10-ik napon) az előidézett gyuladás megszűnt, de az eredmény kevés. A jobb szem a córneán támadt apró infiltratumok miatt ezután is fénykerülő maradt; azért csak a balon ismételtük a kúrát. November 4-ikén d. u. 4 órakor öntöttünk rázással frissen készült jequiritys vizet a szembe. Éjjeli 11 órakor ismételtük. Másnap reggel erősen könnyezik, szeme bedagadt, fáj. Dél felé a szemhéjak igen erősen dagadtak, párnaszerűek, a váladék bő, nyálkás, a kötőhártyát izzadmányhártyák lepik be. Harmadnap olyan vizenyős, szinte áttetsző a felső szemhéj, hogy a szemtekét nem is lehet megnézni. Egyébiránt nagyon lazák voltak előbb a szemhéjai. Széthúzáskor a telső szemhéj fordúl ki, a láthatóvá lett kötőhártyáját igen vaskos, piszkos színű hártyák lepik be. Nagy fájdalmakról panaszkodik; a fülelőtti mirigyei dagadtak. Negyednapra lohadni kezd a gyuladás. Hatodnapra anynyira lohadtak a szemhéjak, hogy a szemtekét meg lehet látni. Ennek kötőhártyája lazán vizenyős, a pannus fölázott, valamint a tiszta rész epitheliuma is; a hártyák leválnak. Kilenczednapra a duzzadás elmúlt. Ezután még canthoplastica történt mindkét szemrés külső zúgán; mert a laza tág szemhéjakhoz igen szűk volt a szemrés. A jobb szemet jequirity alkalmazása helyett ecseteltük. Deczember 5-ikén, elbocsátáskor fénykerülése nem volt, szemei jól nyílnak, a könnyezés és nyálkásodás apadt. A bal alsó szemhéj kötőhártyájáról a trachomacsomók eltűntek, a felsőén is igen megkisebbedtek. A corneák belső alsó negyede eléggé tisztúlt, úgy hogy 4 méternyiről olvas ujjakat. Ezután még néhány hétig bejárt kékkövezésre, melytől a trachomacsomók mindinkább kisebbedtek. 3. (429. szám.) A jobb szemen trachomás kórkép vaskos pannussal a cornea felső felén. Múlt évi október 9-ikén este felrázással készített jequirityt öntöttünk a szemrésbe. A beteg néhány óráig aludt s ébredésekor azt vette észre, hogy szeme már könynyezik. Másnap reggel 9 órakor a szemhéjak már erősen duzzadtak, a váladék bő, nyálkásan tapadós, a felső szemhéj nem fordítható ki, az alsónak kötőhártyáján vaskos izzadmány-hártya képződött, a szemtekén kis laza chemosis van, a pannus erősen fölázott. Este 5 órakor a duzzadás kissé lohadt. Újabb beöntés történt. Éjjel 10 óra után már erősen fokozódott a dagadás; nagy fájdalmakról panaszkodik. Harmadnapra a szemhéjak párnaszerűen kidagadtak, áttetszősek, szét alig húzhatók; a hártyásodás igen bő; fájdalmai nagyok, de fülmelléki mirigyei nem dagadtak. Hűvös borogatást kap. Negyednap a chemosis igen nagy, a váladék igen bő sárga savószínű, a cornea tiszta része is elzavarodott. Estére a szemhéjak kissé lohadtak, a fájdalmak csökkentek. Ötödnap a chemosis még nagy, a hártyásodás igen bő, a cornea szürke s közepi részében patkóalakú sárgás beszürődés székel. Atropint kap, a hűvös borogatás elmarad. Hatodnapra a cornea felső része ki kezd kopni, a hártyák leválnak. A következő napokban a pannusos cornea lekopott, elhegedésnek indult, az épebb rész tisztúlt, de régi tisztaságát nem kapta vissza. A trachomás csomók föllazultak, de még a 20-ik napon is megvoltak. (E czikk közlése idején mutatta magát s ekkorra az elzavarodott cornea ismét megtisztult, a pannus pedig felényi területre vonult vissza.) 4. (374. szám.) BlennorrKoea chronica kórképe, pseudocorneával a jobb szemen. A bal szem ép. Múlt évi szeptember 13-ától kezdve háromszori beöntéssel gyöngébb gyuladást idéztünk elő. Minthogy pedig a szem úgy is hasznavehetetlen s csak a kötőhártyai bántalom megszüntetése végett vettük kórházba, megkísértettem jequirity-port hinteni szemébe, az ujjaimmal hintve az alsó átmeneti redőbe. Ez történt szeptember 2 4-ikén reggeli 9 órakor. b E számok az illető betegek kórházi folyó számát jelentik.
