Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1883-12-02 / 6. szám

127 128 — Az életkor befolyása a manifest és totalis hyper­­metropia közti viszonyra. Daniel L. dr.-tól Berlinben. — Hirschberg koródáján évek óta minden esetben meghatározzák a Hm-t, domború üvegekkel, a Ht-t szemtükörrel, éppen csak a praktikus czélnek megfelelő pontossággal. Daniel a io éven aluli gyermekek kisfoké Hm-jának (o-5 — 075 D), valamint a kórodai naplók kevésbbé poűtosan feljegyzett eseteinek kivételével, 347 hasznavehető esetet állított össze, s táblázatában külön csoportosítja a tiszta és a combi­­tiált hypermetropiát, minthogy utóbbinál találta, hogy a Hm. a Ht. rovására gyarapodik. Ily complicatiókat képezhetnek : 1. Mindkét szem fénytörési különbsége (anisometropia), 2. diphtheritis után fellépő alkalmazkodási hűdés, 3. általános megbetegedések, pl. chlorosis, és 4. convex-üvegnek már hosszabb időn át való használása. Az I-so tábla a 6—to év közti egyénekről következő eredményt mutat: 20 tiszta eset között: 4-nél a Hm. 1/i—1 3-a a Ht.-nak, 10-nél a Hm=% Ht; 3-nál Hm=Vs — % Ht. A három kategóriát összevonva, 17 esetben (85°/0-ban) a Ht-nak körülbelül %-a lesz manifesttá, 2 esetben (10%-ban) mintegy fele s végre 1 esetben (5%-ban) a/3-a. 22 combinált eset között 17 diphtheritis utáni alkalmaz­kodási hűdéssel járónál majdnem kivétel nélkül az egész H-ma­­nifest; a többi combinátióknál a Hm : Ht viszony ingadozik. A II-ik tábla (11—15 éves egyének) 27 tiszta eset között 2l-nél (77'7°/0) Hm=1/s vagy közel Va Ht, 5-nél (18-5%) Hm = % Ht. és i-nél (3‘7°/0) Hm=% Ht. 25 complicált eset között, diphtheritis utáni alkalmazkodási hűdés 4 eseténél Hm == Ht; a többi complicatióknál Hm : Ht ingadozik 1j2, % és 1 között. — A két tábla eredménye összevonva: 47 tiszta esetben a 6—15 életév között 38-nál (80-85 °/0) Hm='/3 Ht, 7-nél (14-89%) Hm=1/, Ht; 2-nél (4-25%), Hm=2/3 Ht. A III-ik tábla (16—20 éves egyének) szerint a nem szö­vődményes hypermetropia többnyire már a következő viszonyt mutatja: 19 esetben (76%) Hm:Ht==1/a vagy közel % ; 6 esetben (24%) Hm : Ht=i. Utóbbi közül 5 esetben csak igen kisfokú hypermetropia volt jelen, s talán előzőleg már üve­gek által egyenlíttetett ki. A complicátiók között a diphtheritis utáni alkalmazkodási hűdés ezen korban már ritkább. 24 com­plicált esetben 18-nál (76%) az arány Hm : Ht=i ; 6-nál pedig (24%) % és % között ingadozik. A IV-ik táblán (21 — 25 éves egyéneknél) az eredmény ha­sonló az előbbihez. 28 tiszta eset közül 19-ben (67-85%) Hm:Ht=1/2 vagy valamivel több; 9 esetben (32-14%) csekély fokú hypermetropiánál Hm : Ht=l. 10 complicált esetnél, egynek kivételével, Hm = Ht. Összevonva 16—25 éves egyének 53 esetét, melyben tiszta hypermetropia volt jelen, találjuk hogy : 38 esetben (71'7%) Hm^1^ (vagy közel %) Ht. 15 „ (28-3% Hm = Ht. Az V-ik táblán (26—30 éves egyéneknél) 21 tiszta eset közül 13-ban (61-9%) Hm = %— % Ht; 5 esetben (23-8%) Hm = Ht; 3 esétben (14-3% Hm=YaHt. A Vl-ik táblán (31—35 éves egyéneknél) 19 tiszta eset közül, 12-ben (63-2%) Hm=>/S — % Ht; 2-ben (10-5%) a Hm kisebb, és 5 esetben (26-3 °/0) Hm = Ht. Tehát összevonva, 26—35 éves egyének 40 tiszta eseté­ben találjuk, hogy : 5 esetben (12-5%) Hm = vagy<!1/2 Ht. 25 „ (62-5%) Hm =% —% Ht. i° » (25%) Hm = Ht. A VII-ik tábla szerint (36—40 éves egyének) 28 esete közül, 20-ban (71-43%) Hm=Ht; 8-ban (28-57%) Hm=% — % Ht. A VIII-ik táblán (41—45-ik életévben) a Hm-nak viszonya a Ht-hoz még gyakrabban = 1. 30 eset közül csak 4-szer (13'33%) Hm=% — % Ht, és 26-szor (86-66%) Hm=Ht. A IX., X., XI. és XII-ik táblák 46—70 éves egyéneknél talált vizsgálati eredményt nyújtják; a Hm=Ht, a IX-ik tábla egy esetét kivéve. Mindezekből hypermetropiánál: levonhatni, hogy a Hm : Ht viszony tiszta I. 6—15 éves korban = % • O O 00 2. 16—25 77 n == Va • 72 „ 3- 26—35---- 2, __3/ n V ---- /3 /4 • 7 5 77 4- 36—45 I! 17 = I . . . 80 „ , 5- 46—70 77 77 == 1 • 100 „ így tehát —- amint ezt a tapasztalat is bizonyítja — 6—15 éves egyénnek olvasáshoz oly üveget rendelhetünk, mely totalis hypermetropiájának egy harmadát javítja; egy a 2. pont alá eső egyénnek pedig oly üveget, mely totalis hypermetropiá­jának felét javítja stb. (Centralbl. f. pr. Aughk. 1883. júl.—-aug.) Dr. Karafiáth. — 414 tanuló fénytörési viszonyai homatropin alkal­mazása után. Dürr dr.-tól Hannoverben. —; Dürr 5%-os ol­datot használt, amblyopiás szemeket nem vizsgált. Homatropin használata után kevesebb myopiást talált, 40-7%-kai szemben 32■ 1 2 °/0-ot, míg a hypermetropiások száma növekedett, mintegy 59-6ü/0-ra. Míg a hypermetropia a maga­sabb osztályokban egyre fogy, a myopia száma növekszik. 20 látszólag myopiás között 16 hypermetrop és 4 emme­­trop volt. A látszólagos myopia legnagyobb foka 2-33 D. volt, a myopia helyett talált hypermetropia pedig I'O—2-5 D. A leg­kisebb látélesség 9/2„, a legnagyobb 2o/so ; általában myopiások­­nál a rendesnél kisebb volt. .Szerző többször észlelte az alkalmazkodásnak valamely, 0*2—5 D-nyi — latens részletét, mely myopiásoknál rendesen nagyobb volt mint másoknál. Általában a vizsgáltak 4/5-énél vehetett fel ily latens alkalmazkodási feszülést. A sugárizom kis­fokú összehúzódása rendes élettani folyamatnak látszik lenni ; csak 1-66 D-től kezdve nevezhető alkalmaskodási görcsnek. Noha a sugárizom ily zsongja a myopiások s/4-é ben észleltetett, szerző az alkalmazkodási görcsnek még sem tulajdonít oly nagy befolyást a myopia keletkezésére ; többet vél az összetérítési erőlködésnek, a rectus externus nyomásának és a látóideg belé­pési helyén ható vonszolásnak tulajdoníthatni. Ezzel szemben pedig a sugárizom nagyobbfokú összehúzódását a M. következ­ményének tartja. Dürr 6 fejlődési alakot különböztet meg M-nál : 1. M. choroideális elváltozás nélkül, latens alkalmazkodás nélkül 16. 2. M. choroideális elváltozás nélkül, latens alkalmazko­dással 72. • 3. M. choroideális elváltozás nélkül, alkalmazkodási görcs­csel 6. 4. M. choroideális elváltozással, latens alkalmazkodás nél­kül 12. 5. M. choroideális elváltozással, latens alkalmazkodás mel­lett 22. 6. M. choroideális elváltozással és alkalmazkodási görcs­csel 25. (Graefe’s Archiv f. O. XXIX. 1.) Dr. Karafiáth. — Valamennyi szemizom bénulásáról elmebetegek­nél. Westphal tanártól Berlinben. —- Ezen czím alatt tartott előadást W. az elmegyógyászok egyesületének évi gyűlésén Ber­linben f. évi május hóban, több beteg bemutatása mellett, kinél a szemizmok haladó hűdése volt jelen. Betegek tekintete álmos merev, szemtekéjük nem mozgatható, emmellett kisfokú ptosis is észlelhető. Pupillák fényre nem reagálnak, az összetérítésre való törekvés hatástalan. — A tabes későbbi időszakaiban a dupla­látás hiányzik. A papillákon többnyire sorvadási folyamat ész­lelhető, a látóélesség többé-kevésbbé fogyott. Ezek mellett egyéb mozgató idegek területében is állnak be functionális za­varok, az érzékenység általában tompult, ép úgy az elmebeli tehetségek is. W. a maga 6 esetével együtt csak 32-t állíthatott össze, melynél a tünetek leirt csoportozata jelen volt. Ezen kórfolyam bizonyos összefüggésben áll a közönséges paralysis bulbarissal, másrészt a gerinczagy hátsó és oldalsó kötegelnek megbetege­désével. W. szerint valószínűleg a szemizmok duczainak, az aquae­ductus Sylviit kibélelő szürke állománynak stb. kóros állapotá­ban rejlik a hűdés közvetlen oka. Egy esetnél W. mindkét

Next

/
Oldalképek
Tartalom