Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1883-09-30 / 5. szám

io8

■ — A jequirityvel tett kísérleteiről azt írja Deneffe (Bull.

de 1’ Académie royale de Belgique 1883.) hogy akármilyen erős gyuladást is idézett vele elő trachomás szemeken, még ha ismételve is, a csomók nem oszlottak el, sem pedig a pannust föl nem tisztította, sőt néha rontott is a cornea állapotán.

— Az ulcus serpens corneae nemző okát Verdese (Arch, d’ophth. 1882. 2. sz.) abban látja, hogy a könnyutak bántalmai módot nyújtanak fertőző anyagok kifejlődésére, a minthogy mindig is könnycsorgás szokta a fekélyesedést megelőzni. Azért prophylaxis-képen kötőhártya bántalmakban tanácsosnak tartja, hogy a könnyutakba borsav-oldatot föcskendezzünk. Az ulcus serpens ellen pedig úgy jár el, hogy Graefe-féle késsel vagy kis éles kaparóval lekaparja az elhalt részeket az egész sebes fölszinről, főleg pedig kikaparja a fekélynek azt a pépes felét, mely felé a tovább terjedés irányúi. A segéd ez alatt salicylsav és bórsavas kalium oldatába mártott ecsettel mossa meg a fekélyt (acid, salicyl. et kali, borac. aa 5,0, aq. fervid. 50.0). Utána fölhasítja az alsó kónnycsövecskét, 4 a/0 bórvizet föcskendez be. Jól kitisztítja az átmeneti redőt és carbolos vattával köti be a szemet; a kötést naponta kétszer újítja meg s napok folytán ismétli a beföcskendéseket.

— Keratitis fasciculosa makacs eseteiben jó eredményeket ért el Prouff (Revue din. d’ oculist. 1883. I. sz.) akképen, hogy a nyaláb alapjánál kötőhártya-lebenyt metsz ki.-— Glaukomás szemek lencséjének méreteit közli Brailey (London Ophth. Reports X.), összehasonlítva nem glaukomás szemek lencséjéivel. 1. Rendes vagy csökkent feszúlésű 12 szem átlátszó lencséjének átmérete átlag 9,33 mm. (életkor átlag 45,7 év); 2. glaukomás szem átlátszó lencséjéé átlag 9,21 mm. (52,1 év) ; 3. 7 glaukomás cataracta átmérete 9,30 mm. (52,6 év) ; 4) 5 glaukomás szem lencséjéé átlag 8,50 mm. (28,5 év). Tehát glaukomás szemek lencséje általában kisebb.

— Cataracta operálásra következő sympathicus megbetegedésnek 11 esetét közli Mills (London Ophth. Report X). 3 ízben elpusztult az operált szem, 2 ízben az iris a sebbe nőtt, 4 ízben iritis fejlődött volt. Átlag 2—3 hónap múlva betegedett meg a nem operált szem, még pedig keratitis punctata (iritis serosa) alakjában. E megbetegedés foka nem volt arányban az operált' szem állapotával, a melyen jó maradhatott a látás.

— Gümős daganatot talált a látó-idegfőn Brailey (Ophth. Society 1882.) A gyermek szemébe be lehetett látni, látszottak a leválasztott retina erei. A daganat gliomaszerű volt s a papillán és környékező érhártyán székelt. Szövetében gümőket talált összehalmozva. A gyermek anyja gümőkórban halt el.

— Ptosis műtétül Dransart (Annál, d’oculist. 1882.) a következő eljárást ajánlja: Erős fonalakat fűz két-két tűbe, aztán a szemhéj középvonalában a bőrön át a porczogó felső részébe szúrja az egyik fonál egyik tűjét, ezt a szemhéj kötőszövetében tolja tovább fölfelé a szemöldöki izom alá s 3—4 mm.-nyire a szemöldök fölött kiszúrja ; ugyan e fonál másik tűjét néhány milliméternyire a másiktól szúrja be egészen hasonló módon. E középső kacs két oldalán még egy-egy hasonló fonálkacsot készít. A fonalakat kesztyűbőr gyöngyölegekre kötvén, a szemhéj porczogóját a homlokizomhoz huzza.

— A Bright-kóros szembajt Denissenko (Medicinsky Westnix 1882. és 1883.) ama változások egy részének tekinti, melyeket ama betegség a test minden szövetében előidéz. Még pedig könnyebb esetekben vagy a betegség első időszakában csak kevéssé sűrű folyadék ömlik a szövetekbe, melyek azért kissé opálosak. Később a folyadék igen bőven tölti el a szöveteket, kivált az erek mentén vagy a nyirok-utakban, fehérje tartalmánál fogva megvastagítja a szöveteket, az ereket pedig, kivált a vékonyakat a fehérje tömegek össze is nyomják. Ilyen elváltozások nemcsak a retinában és látóidegben állanak be, hanem a kötőhártyában (mely a limbusi részén megvastagszik), a szaruhártyában, szivárványhártyában (a csarnok sekély, az iris színét változtatja, a pupilla renyhén mozog) és érhártyában is (fekete foltok). A retina elváltozásait illetőleg a borusság az eláradó fehérje tartalmú folyadéktól van, a sajátszerű fehér foltok a retina külső rétegeiben megaivó fehérjétől származnak. A véröm— 107 —

léseket nem az erek falának elfajulásából kell magyarázni, hanem a szív hypertrophiájából, mely a fehérjés anyagoktól összenyomott vérerek ellenállásán fejlődik ki. Az erek összenyomásából magyarázhatni meg a centrális artéria embóliáját is, mely Bright - kórban néha előfordul. A retina és chorioidea közt meggyűlő folyadék retina-leválást is támaszthat; ha aztán a folyadék fölszivódik, a leválás megszűnhet. D. általában tagadja a brightkóri elváltozások gyuladásos természetét.

— Terhesek megvakulása elhárítására Loring (New-York med. journal 1883. jan.) azt ajánlja, hogy minden terhesnek szemét meg kell vizsgálni s ha látása hiányos, magzatát el kell hajtani, akár van szemtükri elváltozás a szemben, akár nincs. Ha pedig előbbi terhességben megvakult volt, ezt igen rossz jóslatul tekintsük az életben maradhatásra nézve újabb terhességek idején, úgy hogy ezeknek nem szabad természetes végét bevárni. A látás megvizsgálása és a szemtükrözés mindig együtt járjon, mert lehetnek albuminuriás elváltozások a látás romlása nélkül, viszont rossz lehet a látás szemtükri változás nélkül.

(Recueil d’ophthalmologie 1883. 2., 3., 4.)

— Iridectomia nélküli extractio, Galezowski arra a meggyőződésre jutván, hogy az iridectomia nem menti meg elpusztulástól az operált szemet, továbbá, hogy miatta gyakori az utóhályog és hogy az inhártyai sebek veszélyesebbek a szaruhártyai sebeknél ;?) visszatért a Daviel módszeréhez, a következő módosítással : Szemhéj-terpesztőt használ s rögzítő csipőt. Graefeféle késsel a cornea szélén, 3 mm.-nyire a haránt átmérő alatt szúr be, a kés hegyével kereszt alakban hasítja meg a lencse tokját és a beszúrással egyező helyen szúr ki. Aztán a kés élét úgy irányítja, hogy a seb a corneában maradjon, a lebeny csúcsa 2 mm.-nyire esvén a cornea fölső szélétől. lg) a seb hosszabb, de alacsonyabb, mint a Daviel-féle nem köríves, hanem ellipsis alakú ; igy biztosabban tapad össze s olyan nagy, hogy a legnagyobb hályogot is könnyen átbocsátja. Sebkészítés után leszedi a rögzítőket s kis vártatva buktatás utján távolítja el a lencsét. Ha az iris kicsusszanna, visszahelyezi, a bennmaradó kéregrészeket kanállal szedi ki. Műtét végeztével carbolos sprayt ömleszt a szemre s carbolos kötést alkalmaz, aztán félóránként carbolozza a szemet. Ily utón jobb eredményeket ért el minden tekintetben, mint a Graefe módja szerint. Iris kimetszés csak mint eshetőség fordul elő.

— A sinus frontalis tályoga. E ritka bántalomnak egy esetét közli Notta. A beteg 64 éves asszony, a ki gyermek korában nem volt görvélyes, bujakórban nem szenvedett, de izesületeit idült czúz torzítá el. ' Tizenöt esztendeje volt orrfolyása, mely utóbbi időben igen büdössé vált. A balszem belső zuga fölött a szemöldök belső részén galambtojásnyi daganat van, mely nyomásra megkisebbedik büdös zöldes genyedséget ömlesztve az orron vagy a szájon át. Tapogatáskor kiérezni, hogy a daganat falában csonthiány van. Orra balfelén szaglását egészen elvesztette. Marc Sée fölvágta a daganatot, a megnyitott sinus belsejét kikaparta, chlorzinkes tépést dugott beléje és carbolos kötést alkalmazott rá. Két nap múlva a tépést eltávolította s naponta kétszer carbolos vízzel főcskendezte ki a sebet. A beteg teljesen meggyógyult, a bal orrfélnek maradt ugyan bővebb váladéka, de a förtelmes bűzét elveszté. A tályog bizonnyára az orrüreg hurutjának a homloköböl kibéllelő hártyájára való átkapása utján fejlődött.

— Glaukoma sympathicum. Galezowski védi az olyan sokképű sympathicus szemgyuladásnak kétségbe vont glaukomás alakját. Látott ily utón fejlődni egyszerű glaukomát is, mely csupán a látóidegfő kivájódásában és a látótér belső felének megszükülésében nyilvánult, volt továbbá egy esete, mely subacut gyuladásos tünetekkel járt, különösen pedig azt tartja a sympathicus eredet mellett döntőnek, hogy a glaukomán kívül iritis is volt a szemen. Ilyen esetekben nem elég a glaukoma gyógyítására az iridectomia, hanem az elsőlegesen beteg szemet is ki kell venni. A sympathicus glaukoma fejlődését pedig úgy magyarázza, hogy a meglevő glaukomás hajlandóságot a másik elpusztult szem közletett (sympathicus) izgatása kitörésre bírja.

Csapodi dr.

Budapest 1883. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz).