Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1883-09-30 / 5. szám
92 távolíttatott s ezután a 2°/0-os pokolkőből egy csepp a szemhéjak gyengéd szétnyitása mellett a szembe bocsáttatott. A hol a fürösztés azonnal nem volt megejthető, ott az egész arczot tiszta vízzel lemostuk, a becsepegtetést végeztük és fürösztéskor arra ügyeltünk, hogy az arczra semmisem jusson a fürdővízből. Némely — különösen kora — gyermekeknél kisfokú palpebralis oedema mutatkozott az első 12 óra alatt; 3 esetben meglehetős bő sárga savós váladék 15 óra múlva, mely azonban 3 °/0 -os bóroldattal való mosogatás után többé nem mutatkozott. Még csak középfokú hurut sem lépett fel a pokolkőoldat következtében, a cornea pedig épen sem reagált a használt szerre. Június közepéig 130 így kezelt újszülöttet figyeltem meg, ezek között egyetlen egy megbetegedés sem fordúlt elő. Egy esetben igaz, hogy igen heves blennorrhoea lépett fel szülés után másod napon, minthogy azonban itt a szemek gondozása szülés után bizonyos körülményeknél fogva nem történt meg, ezen esetet e helyen számba sem vehetem. A véletlen úgy akarta, hogy épen ezen különben kora gyermek anyja syphiliticus volt, lochiái igen bővek, gennyesek voltak. Credé eljárásának páratlan volta tehát nálunk is fényesen bebizonyúlt. Észlelésünk száma ugyan még csekély, de már is elég nagy arra, hogy az előbbi 816 eset egymás utánjából kivett bármely egyenlő számmal szemben bizonyító erővel bírjon. A megbetegedések száma = 0; de ha még az említett, ide nem való egy blennorrhoea esetet is akarná valamely scepticus ügytárs a számítás keretébe vonni, még akkor is a o-76°/0-ot Königstein 0'72"/o-a mellé bátran állíthatjuk. Ismét visszatérve a mellékelt táblázatra és megfontolva azt, hogy a legtöbb szemész a blennorrhoea neonatorum kitörését legtovább a 3—4-ik napra teszi: az 5-öd, io-ed napon fellépett megbetegedést, ha épen blennorrhoeás szem váladékától létrejöttnek nem, talán más okkal kapcsolatban levőnek fognók gondolni. Nem akarok e helyt a különböző szerzők által felállított valamennyi oki mozzanatra reflectálni, azokban úgy sem egyeznek meg ők maguk sem (pl. levegő, fény stb.j. Csak egyet említek, mely figyelmemet felköltötte volt, de. épen Credé módszerének eredményei által megczáfolva látszik lenni, s ez a gyermek ágyi folyással való fertőzés. Nem akarom a lochiák fertőző képességét kétségbe vonni, ámbár Königstein-nek állatokon tett kísérletei negativ eredményűek voltak, hiszen Piringer-nek*) a 40-es évek elején közölt, embereken tett kísérletei elég biztosak és megbízhatók, de kétségbe merném vonni, hogy az újszülöttek blennorrhoeájának a szülő gyermekágyi ideje alatti megjelenésére volna oly nagy számban befolyással, mint azt sokan állítják. Credé, Königstein, Bayer*) és az általam összeállított számokat összegezve az újszülöttek száma és a blennorrhoeás megbetegedésnek legkevésbbé kedvező száma úgy aránylik, mint iooo : l'72. Ha Haussmann, Königstein és mások állításai valók volnának, a blennorrhoeának általában még sokkal gyakrabban kellene előfordulnia, akkor is, midőn a prophylaxist alkalmazzuk, mert a pokolkő-oldat roncsoló hatása nem terjed ki napokra, az csak ideiglenes. És végre mért nem zavarta meg a lochiák káros befolyása a fenti számarányt? — Észleleteim arra bírtak, hogy a kórodán fellépett blennorrhoea endemiát csakis a szülés alatt történt infectióval és a csecsemőket gondozó bábák lelkiismeretlenségével hozzam kapcsolatba, ebben támogat legújabban Credé hasonló meggyőződése és azon tény, hogy a koroda hygienikus viszonyai ugyanazok maradtak mint azelőtt voltak, befolyásuk tehát ki volt zárható. A lochiáknak hatása Credé és Hecker szerint csak annyiban áll, hogy a szemkötő hártyájára jutva itt mint izgató idegen anyag hatnak, legfeljebb nagyobbfokú hurutot, de specificus blennorrhoeát nem keltenek, ezt csak specificus gonorrhoicus virus képes. Utóbbinál pedig épen a felsorolt számtalan újabb észleletek nyomán feltehetjük, hogy a nemzőrészek gyermekágyi változásai alatt erejét nagy mérvben elveszti. A gyermekágyi folyásnak tehát nem jut oly nagy szerepe * 2 — 9* ‘) Piringer: Die Blennorrhoea am Menschen-Auge. Graz. 1841. 2) Bayer : Arch. f. G. XIX. 5. 259. az újszülöttek blennorrhoeájának aethiologiájában, mint azt sokan hiszik. Végül nem mulaszthatom el Credé azon nézetét ismételni, hogy tanácsos volna nemcsak szülőházakban és poliklinikumokban meghonosítani az általa tökélyre emelt prophylacticus becsepegtetéseket, hanem kötelességévé téttetnék minden bábaasszonynak felszerelésében 2°/0-os pokolkő-oldatot készletben tartani, melylyel még ha készakarva is sokkal kevesebb kárt okozhatna, mint a carbolsav io°/0-os oldatával, melyet mindig magával kell vinnie. A becsepegtetés oly egyszerű és könnyű, hogy arra a bábaasszonyt be lehet tanítani. Ha Credé óhajai megvalósúlhatnának, a vakok intézeteinek lakói létszámuk egy harmadával fogynának meg. Úti levél. (Hollandia.) Dr. JuhAsz LAjos-tól. A kicsiny Németalföldnek nem csak múltja van, hanem jelene is. A fényes hadi tettek ideje lejárt ugyan, s a hajdan világra szóló művészet is csak tengődik ma már ; de él a tudomány és virágzik csak úgy, mint a holland történelem legszebb korszakában. Donders és Snellen nevei, hogy csak szemészekről szóljak, épen olyan jó hangzásuak ma, mint Hugo Grotius, Boerhave voltak a maguk idejében. Hollandiában, melynek jellemzésére Voltaire elégnek tartotta e három szót: „canaux, canards, canaille“, szemet vethetett volna a nagy gúnyolódó sok máson kívül a négy egyetemre is, melyekhez most kitűnő közép- és népiskolák is járulnak. És ezen „csőcselék“-nek, mely külső megjelenésében valóban nem mutat franczia finomságot; ezen nehézkes és látszólag bárdolatlan, de vasakaratú és szorgalmú, jószívű és értelmes népnek van érzéke a tudomány ápolása iránt s a hol az állam eszközei nem elegendők, ott előállnak az egyesek, kórházakat építenek s megnyitják azokat a humanismus és tudomány szolgálatára. A groningeni és utrechti egyetemek szemészeti klinikáit jótékony egyletek tartják fönn, s a legjobban fölszerelt amsterdami szemkórház is magán emberek adakozásaiból létesült. így cselekszik a Voltaire „csőcselék“ népe, mely nemcsak földet s hazát teremtett magának, de megteremté a hollandi tudományosságot is. Az Észak-Németország ielől jövő útas egy napra Groningenben megállapodhatik. Egyeteme legjelentéktelenebb ugyan a négy között, a hallgatók száma is csekély (a szemészetet ez évben csak hárman hallgatták), de a 14 ágyas, picziny klinikában talál valamit, a mit más nagyobb kórházakban sokszor oly nehezen nélkülöz. Jótékonyan hat ugyanis a látogatóra a példabeszéddé vált hollandi tisztaság, mely az apró beteg szobákból kiterjed a mellékhelyiségekre és konyhára is. Nem botránkoztatja a szemet még egy elejtett pehely vagy szalmaszál sem. A klinika vezetője, Dr. Mulder egészen az utrechti iskola híve s ügykezelés, műtétek s gyógyszerelés dolgában attól semmiben sem tér el. Utrechtben legelső dolgom volt Donders-et keresni föl. Az élő szemészek legnagyobbika a szemészet tanításától teljesen visszavonúlt, s az egyetemen ez idő szerint mint az élettan tanára működik. Magán gyakorlatában és kórházában azonban most is űzi a practicus szemészetet. Rendelő óráján fogadott. A nagy ember már külsején elárulja magát. Hatalmas s 65 éve daczára töretlen alak és szép férfi; homlokán szellem ül, modora elegans, nyájas, és leereszkedő. A nép köréből kiemelkedett férfiún (atyja egyszerű paraszt ember volt) a legélesebb szem sem volna képes ezen eredetet fölfedezni. Nagy világi ember minden ízében. Velem huzamosan s igen szívesen beszélgetett, hogy estémet eltölthessem beajánlt az olvasó körbe („wo Sie die Holländer studieren können, wie die Kerls dort ihre Cigarren rauchen“), tett még egynéhány kérdést, s azután úgy fordítá a beszédet, hogy éreztem mikép el vagyok bocsátva. Fejedelmi embertől, fejedelmi fogadtatás. Snellen egészen más typus. Igazibb hollandus. Maga a megtestesült, mesterkéletlen szívesség. Érdeklődik minden iránt, nagy részvéttel kérdezősködött pl. egy fiatal magyar tudósról,
