Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1883-05-27 / 3. szám

65 66 térdével, vagy egy zárt iriscsipő domborúságával. Ez által a még átlátszó kéregrészek kevés nap alatt feltűnően megzavarodnak, s 4—8 hét múlva többnyire végezhető az extractio. A nyomás nagyságát nem nehéz eltalálni olyan egyénnek ki már hályogki­vonást végzett. Csalódnék azonban a ki azt hinné, hogy' ily mó­don minden hályog vagy az ép lencse is el volna homályosítható. A chorioidea bántalmai mellett fellépő hályogok pl. mit sem vál­toznak ezen manipulatiora. Szerző tapasztalása szerint leggyor­sabban hat az érlelés ezen módja oly hályogokra, a melyek bár­mily kicsi, de szilárd maggal bírnak, mert ezeknél a kéreg mint­egy szétzuzatik a kemény magon. Szükséges továbbá, hogy a mellső kéreg -—- ha csekély mérvben is — zavarodásnak indult, tehát a kéregrostok szétesése megkezdődött légyen. Korelysis és mellső synechiák elkerülése. Az irisre is jelen­tékeny hatást lehet gyakorolni az ellazult porczhártyára való nyomás által. A csarnokvíz elfolyta után a pupillaszél minden pontja a mellső csarnok paripheriájafelé tolható el a porczhár­tyára meridionalis irányban gyakorolt nyomás által. Mihelyt a nyomó eszköz a corneat élhagyja, — a pupillaszél eltolt része visszatér a látótengely felé. Miközben így a pupillaszélnek más­más pontját toljuk el egymásután a ciliaris szélfelé — meg­szakadnak a hátsó synechiák. Keskeny, fonalas letapadások elég biztosan megoldhatók ily eljárással, kevesebb a siker a széles lenövéseknél. Mivel oly esetekben midőn synechiák miatt végzünk iridek­­tomiát — mindig kivánatos az összes lenövések felszabadítása, ezért ajánlatos a fentebbi eljárást az iridektomiához hozzácsatolni. Szerzőnek sikerült ily módon a pupillaszélt — csaknem teljes adhaerentia mellett — szabaddá tenni. Az eljárás csak teljesen lefolyt iritis esetén engedhető meg. Hasonló mampulatióval — nyomó simogatás tompa eszköz­zel a corneán — meglehet akadályozni az iris-csipkéknek a sebbe begyógyulását — mellső synechiák — is. Tudjuk, hogy az iris­­nek a sebbe gyógyulása — habár az némely esetben kikerülhe­tetlen mindenkor hiba. A nélkül hogy az ismeretes reponálási eljárást elvetné — következő manipulatiót ajánl a szerző. Egy zárt iriscsipővel vagy egy kanállal simogató nyomást gyakorol a becsiptető zugból kiindulva a cornea centruma felé, úgyhogy ez által az iris hátulról a mellső csarnokba mintegy behuzatik. Ez ismételhető néhányszor, míg a sphincter szabad lesz. Az eljá­rás talán kevésbbé izgatja a sebet, mint a spatulával való visszatolás. A mellső lók eltávolítása hályogkivonásnál. Ismeretes dolog, hogy a toknak, illetőleg a szétszakadt mellső toknak a sebbe gyógyulása veszélyes lobgerjesztő ok, ezért törekednek már régóta a szemészek a hályogot tokostól vonni ki. A megvasta­godott tokrészletet még a hályog kibocsátása előtt ki kell húzni — ez is elfogadott dolog. Ez legtöbbször könnyen sikerül egy fogas csípővel. Többnyire jó darab ép tokdarab is kiszakad a zavarodott részszel. E tapasztalat vezette szerzőt azon kísérletre, hogy az ép tokot is csípővel nyissa meg cystotom helyett. Szerző e czélra Liebreich-féle csípőt használt. Behatolt vele a pupilla közepén túl, szélesen kinyitá, a tokra nyomva becsukta, s ily módon sikerűit neki 6—7 mm. kerek vagy ovalis tokdarabot kiszakítani; így tehát, miután a mellső tok kiterjedése 9 mm.,— legfölebb egy keskeny gyűrű marad benn a mellső tokból. Fel­tehető, hogy ily módon ritkábban fordul elő tokfoszlánynak a sebbe gyógyulása. A tok ilyetén eltávolításának azonban még azon nagy előnye is van, hogy a kéreg sokkal jobban kijő, mivel a mellső tok nem áll útjában. A mellső tok eltávolítására czélszerű, a hályog kitolálása után — egy finom egyenes fogas csípővel a sebbe benyúlni s a seb egész hosszában a tokfoszlányokat kutatni. Ha sikerűit a tokot megcsípni, akkor csöndesen ki lehet huzni, s ilyenkor egy másik segédcsipő jó szolgálatot tesz. Ilyen előhúzott tokdarabot bemetszeni hiba. mert akkor a bennmaradt résznek a sebbe gyógyulása nagyon valószínű. (Knapp Archiv f. Augenheilkunde 1882. XII.' kötet I. füzet 7 —16. 1.) Dr. Szabó. — Új adat a szemhéjszél betegségeihez, különösen a trichiasis és distichiasis gyógyításához. Tamamchef Isaac dr.-tól. — T. vizsgálódásai szerint a trichiasist és distichiasist a Meibom-mirigyek működési zavara hozza létre. Ezek váladéka, külső okok vagy a szomszédszervek megbetegedése miatt ezekre is kiterjedvén, bővebb lesz, vegyileg és physikailag is megváltozik, maróvá válik, izgatja a szemhéjszélt és a cihák gyökeit, ezek is megbetegednek és trichiasis temporalis áll be, mint blepharitis és blepharoadenitisnél gyakran látható. Később kis tályogok képződnek, néha átbökve egy cilia által ; ennek kiürülése után kis fekélyek támadnak — blepharitis ulcerosa, eczematosa — különösen gyöngébb egyéneknél; sőt bebizonyítható az öröklés is. Máskor a Meibom-mirigyek nyílásai szűkülnek és a visszatar­tott váladék, izgatva a szomszédrészeket, lobot támaszt, mely acut, subacut és chronicus lehet. A kórboncztani változások sor­rendje itt a következő : a kötőszövet sávosán átivódik, majd túl­­képlődés áll be, ezt zsugorodás követi mely összenyomván az edényeket, a rosszul táplált részek elzsirosodnak, néha amyloid degeneratio áll be, sőt ritka esetben elmeszesedés. A pillaszőrök hagymái megvastagodnak, a szárak több részre hasadnak, erő­sebben vagy gyöngébben pigmentesednek, a velőcsatorna vagy megvan vagy hiányzik, s végre a pillaszőr gyöke elsorvad. T. ezek folytán létrejött trichiasis és distichiasis ellen a következő operálást ajánlja: a szemhéjat a Meibom-mirigyek nyi­tása előtt 4—6 mm. mély metszéssel két lemezre osztja, sőt néha még mélyebb metszést végez ; a felsebzés felszínét argen­tum nitr. pálczikával éteti. Az így kezelt betegek mind meg­­gyógyultak. Az operálás fő előnyei: a) az egyszerű technika, b) az operálás rövid ideje, c) a rövid utókezelés, d) láz ritkán lép fel, e) a szemhéjbőr kimélése, f) a kórboncztani alapra fektetett ke­zelés. (Centralblatt f. Aug. 1882, Sept. p. 263.) Ottava dr. — Idegen testek magatartása a szemben. Landesberg dr.­­tól Philadelphiában. — 1. eset Vasdarab 11 éven át a szemben jó látóképesség mellett. 31 éves érczművesnek jobb szeme munka közben sérült. 17 óra múlva a kórkép a következő volt : a kötőhártya izga­tott, az iris hyperaemikus, a láta szűk, atropinra kissé tágul, a ciliaris táj érintésre fájdalmas, a papilla borús és erősen vörös, a papillától alá és kifelé egy papilla területű fehéres izzadmány van, mely a retina felszíne fölé emelkedik, határai elmosódottak, ennek közepébe kékesen fénylő idegen test van befúródva, mely­nek egyik vége az üvegtestbe nyúlik, míg hegyét bolyhos ho­mály fedi, az izzadmánytól befelé néhány vérömlés van, v=3/20. Teljes nyugalom és kezelés daczára az izgalom gyorsan fokozó­dott, úgy hogy panophthalmitistől kellett tartani. 18 nap múlva enyhülés és azután gyors javulás állott be, a láta tágult, az üvegtest feltisztult, a papilla kissé hyperaemikus, az izzadmány sárgásszürke és lapos, az idegen test egész hosszával benne­­fekszik egyenes vonal alakjában, a festenyfelhám ritkult, a cho­­rioideában sorvadt helyek látszanak, v=3/l4. Elbocsátáskor az üvegtestben néhány fonalalakú homály van, a papilla kissé hype­raemikus, az izzadmány helyét inszerű köteg pótolja, melynek közepén a bágyadt fényű idegen test van, ezt pigment foltok veszik körül, a látótér teljes, v=*/8. Hét hónap múlva v=‘/2 és a kóros helyen csak festenyzett folt van, melynek közepén az idegen testet piszkosszürke vonal jelöli. Tiz év múlva v=*/8, a látótér teljes, az idegen testnek nyoma sem látható. 2. eset. Vasforgács 5 éven át a szemfenékben, teljes látó­­képesség. 35 éves munkásnak kalapácsolás közben vasdarab pattant a bal szeméhez. A cornea külső szélénél szakgatott seb és az irisben 2 mm. széles rés van, a szemfenék roszszul látható, v=3/«, a látótér teljes. Iridectomiával az iris azon része, melyen a nyílás volt kivágatott; de benne a keresett idegen test nem volt feltalálható. A kezelésre gyors javulás következett. Nyolcz nap múlva az üvegtestben fonálalakú homályok vannak, a reti­nában, a macula lutea és a papilla között, vérömlésektől körül­véve, fehér izzadmány van, melyben a hegyes idegen testet látni lehetett, kisfoké visszeres hyperaemia is volt. Rövid idő múlva az izzadmány eltűnt, helyét kis domb jelölte. Két hónap múlva v=3/4, a látótér teljes. 3. eset. Vasszilánk kigenyedése a szem belsejéből, a látás helyreállásával. 35 éves munkásnak bal szeme sérült, két hónap múlva a cornea külső szélénél tömör heg, az irisben szakgatott szélű rés,

Next

/
Oldalképek
Tartalom