Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1882-12-31 / 6. szám
123 124 szólva, mégis tisztább) képek nyomán értékesíteni és a tárgyak elhelyezéséről való képzelését kiigazítani. — Kettős pupilla készítésénél, eltérőleg Scheiner kísérletétől, az irisből 2—3 mm. átmérőjű darabot kell kivágni. Ilyen likkal, mely a környező iris-szövet rugalmassága által magától kikerekedik, a Sch. kísérlet tüneményeiből csak kevés fürkészhető ki és ez is csak különös ügyelettel. A milyen történelmileg emlékezetes a Sch. kísérlet mint tudományos puhatoló a szemnek fénytörési állapotára, olyan eltévesztett annak mértékűi vétele abban, hogy mint fogna a betegszemek kettős pupillája működni, mindennapi tárgyak szemlélése alkalmával. Mivel Sch. kísérletében a látótérnek nagy korlátozottsága miatt több tárgy egyszerre nem, és ha a tárgy nagy, nem egészben látható, ezért érteni lehet hogy a kettős pupillákat átalában aggodalmasaknak tartották és a tüneményekben lehető különbségeket tovább nem nyomozták. Még a tiszta Sch. kisérletnél is vaskos nekifogássa! a kettős képek észrevételében kudarczot vallhat a gyakorlatlan1). Kettős pupillánál a nyílások, szemben a Sch. kisérletnél előfordulókkal, nagyok, a szóródási körök ennélfogva terjedelmesek és a felismerés rosszabb. De ezen körülmények a különben is finom (mert az egyes szórtkörök területén túl nem érő) kettőzéseknek az észrevételből kiszorúlását elősegítik, mível a fény a látóhártyán inkább szétterül, a tárgyak hasonlóan mint közönséges szórtkörös látásnál elmosódottaknak mutatkoznak és mindezek mellett az érzékiéinek szokatlan részlete az öntudatra jutást könyebben elkerüli. Felismerhető kettőzés csak a tárgyak élénken világított és határozottan vonalas szélein jelenhetik meg, a tájékozást semmiben sem ronthatja, és az észrevételt igen csekélyben, különös viszonyok között és csupán az alkalmazkodás távolán kívül álló tárgyakon befolyásolhatja. Es iigyelünk-e a mindennapos viszonyok közt olyan tárgyakra, szükséges-e a tájékozás olyan tárgyakról, önkénytelenűl észrevételünkbe tolakodnak-e olyan tárgyak, melyek a szándékolt nézés távolán kívül állanak és kisebbek mint a két pupilla közt megmaradt körizom szélessége? Elvettessék-e egy különben kitűnő műtétmód azért, mert a szándékolt nézés helyén kívül levő tűk, fonalak, magában álló kirívó vonalak stb. kettőzve látszhatnak ? Ha minden úgy is volna, mint azt műtői eljárásukból következtetve sokan hiszik, akkor is a közönséges nézésre előnyösebb volna a kettős mint az összefolyó pupilla, mivel a beteg az alkalmazkodásában álló tárgyak tisztább észrevételével többet nyerne, mint a mennyit vesztene a láttávolán kívül levő tárgyak kettőzésével, ha ez olv nagy fokú volna is, mint a milyen távolról sincsen. És így teljesen félszeg eljárás a túlbecsült mellékes kettőzések kerülése czéljából az egyenes jólátás érdekeit elhanyagolni. Szemorvos előtt első sorban a betegek érdeke áll. Ezért félre kell csapnia minden okoskodást, ha az alkalmazás eredménye ellene fordul. Azonban eddig válaszfalas kettős pupilláról kevesen szerezhettek egyenes tapasztalást, mivel átalánosan az összefolyó pupillaképzést gyakorolják. Véletlen kórészleletek egyébként elég számban tétettek, melyek a kettős pupillák ártalmatlan voltáról felvilágosítanak. Ebrényi pupillabeli hártyamaradványnak, mely a szórtkörök közepeibe árnyékot vethetett, számos esete van leírva, szintúgy polycoriának több esete van ismertetve, melyek egyikéről sem említtetik kettős- vagy többeslátás2 3). Magam legközelebb esetet észleltem, melyben mind a két szem pupilláris széle számos küllőszerű, rövid de erős szálacskán külön karikát tartott és ily módon a szabad átjárásu elég nagy középső pulláris nyílást sok kicsi, nem egészen 1 Q mm. nagyságú likacskáknak koszorújával övezte, mi mellett semmi működési zavar és semmiféle többszörös látás nem volt kimutatható. Sérűléses szívárványhártya-leválásnál (iridodialysis traumatica) nincs panasz kettőslátásról. A szarúhártyát átszelő hegeknek, sérülések és köteges szarulob után, az elmélet szerint szintúgy diplopiát kellene okozniok mint az iridektomiánál megmaradt körizomnak; és mégis semmi effélét nem venni észre. Hármas J) Helmholtz ezért a fénytörési próbát a színszórodás alapján inkább ajánlja. Phys. Optik 101 és 128 1. 2) Legismertebbek Weber Adolf (Arch. f. O. Vili. 1. 337) és Graefe Alfred (u. o. XI. 1. 209) esetei lehetnek. pupillának esete indított láttani iridektomia 3 esetében a körizmot meghagyni. Az eredmény látás tekintetében kitűnő volt, a diplopia ügyében pedig teljesen semmis ; az egyénekkel a kísérletekben, hogy alkalmazkodásuk távolán kívül álló tárgyakra legalább csak ügyeljenek, nem is lehetett boldogulni. Pope1) 6 esetet közöl és kettőslátást merően tagad. Pope közleménye talán azért nem talált méltánylásra, mert a kettőslátás kimaradását fénytanilag nem értelmezte. Igen meghívó a kettős pupillától származott kettőslátást más okokból eredt diplopiával összehasonlítani. Izombénulásnál minden tárgy egész tömegében kétszer látszik a rögzitőtér megfelelő részében, míg kettős pupillánál a kettőzés a horopteren kívül marad és átalában csak a likakat elválasztó gátnál kisebb tárgyakon és különös figyelem reáfordítása mellett vehető észre. Különbözik a kettős pupilla monocularis diplopiája némely más egyszemi kettőslátástól, mint a milyent pl. okoz a szarut átszelő és tetőssé tevő heg, mely két, alapjával egymást érintő hasábként hat; a fél pupillát aphakiásan hagyq lencseficzamodás; szaruközépi éles határu phlyktaena által létesített, főképen kétfelé menő sugárelhajlitás2); haladó szürke hályog. — Tüneményei szerint ellenben hasonló lenne : a szabálytalan astigmatismus ; egy részletre korlátozott sugárizom-benulás; a Zinn-övecs egyirányú feszülése vagy lazulása és elszakadása; közel a látóhártyához fekvő üvegtestczafat, mely különösen egyes szórtkor keletkezése esetében okozhat kettőslátást8) stb. A kettőslátásnak feltűnőbbnek kellene lenni egyirányú világításnál, mint szétáradó fényben, hasonlóan a mouches volantes-oknak erősebben az észrevételbe tolakodásához midőn mikroskopba nézünk. Javallatok kettős pupilla készítésére természetesen csak olyan esetekben állanak fen, melyekben csupán a látás követelményei forognak szóban. Tehát: szaruhomályok (melyekből szétterjedőbbek is műtétet engednének meg, mint midőn közönséges iridectomiát végezünk) ; leucomák és hegek irisbenövés nélkül; szarúköszörlapok (facetté), melyek szomszédságában is operálni lehetne; szarukúp és szarutágulatok (ha a szélig terjedő iris kimetszésnek ellapító hatásától eltekintünk és csak a látás egyenes javítását vesszük czélba); központi tokhályogok (ha szélig terjedő tokredőzések nincsenek); kisebb és állandó réteghályogok ; félrecsúszott lencsék ; ferdén az övecsen fityegő hályogok; hátulsó sarki hályogok. Az is meggondolandó lenne, hogy különben kedvező mechanikus viszonyok mellett, nem volnának-e elsődleges glaucoma esetei is, és pedig pontos széli kimetszéssel, de a látás előnyére, meghagyott körizommal műteendők. Knies és Weber glaucoma-elmélete szerint ezáltal a gyógyhatás inkább fokoztatnék, mivel a pupilla összehúzódása hatalmasabb volna és a Fontana-léle űr szabadabbá válnék. A műtét keresztülvitele glaucoma simplexnél még legjobban sikerülhetne.4) A műtét leírása röviden adható. Pupillaszűkítő szerek előzetes alkalmazása czélszerü volna. Szaruseb 4—5 mm. szélességben elégséges lenne. Az irist finoman és csak a végén fogazott, kevéssé szétnyitandó fogóval az irisszélességnek 2- és 3-ik ötödé között kellene megragadni és csak annyira előhúzni, hogy az ollóval épen a csípő száraknak vége mentén vágni lehessen. 5) Kettős pupilla készítése után az első hetekben látásuk részletei felől kikérdezett betegek mindenesetre sok panaszszal fognak előállani, melyet mind a pupilla ezen alakjára vissza vezetni helytelen volna. Közönséges iridectomia után hasonló panaszok hallhatók, csakhogy irányukban többnyire türelmetlenek vagyunk. Az orvos a jó véget látja biztosítottnak, a beteg vi*) i. h. Hogy vannak-e követői és hogy műtétét (11 év után) még gyakorolja-e, nem tudom. 2) Ilyen feltűnő esetet határozott egyszemi kettőslátással észleltem, melyben calomelporozás a csomót és vele a diplopiát pár nap alatt meggyógyította. 3) Hogy betegek, akik ilyen üvegtestczafattal bírnak, nem panaszolnak kettős látásról, azon múlhatik, hogy nem néznek alkalm. távolán kívül álló fénypontokra. 4) A Pope által felállított javallatok (i. h.) szerint lobos bonyolódások a szőllőhártyában nem képeznének ellenvetést műtété végezésére. Ebbe nem tudnék beleegyezni. Én ilyenkor csak teljes, és pedig jó széles iriskimetszést végeznék. 5) Pope (i. h.) részletesen Írja le ezen általa kitalált műtétmódot.
