Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1882-12-31 / 6. szám
* I 2 I — 122 az oka, hanem inkább az, hogy ott a képbeli hézag észrevételére szükséges látószögek már nagyon megnagyobbodnak. A felfejtett kísérletek utánozásával személyes tapasztalást nyerhetünk, hogy a válaszfalas kettős pupilla alakjában műtött szemen az ezen értekezés első felében ismertetett retinalis képek milyen érzékieteket és látási észrevevéseket keltenek, midőn az ilyen szem egymagában néz. Még részletes szemlét kell tartanunk afölött, hogy az olyan látási viszonyokkal biró szem, mint leírtuk, miképen társulhat különböző egyes esetek szerint a másik szemmel, — bár erről átalánosságban már szó volt. Hogy a szemlét megszakítás nélkül megejthessük, elébb azon, az ép pupillás szemen végezett, de a válaszfalas kettős pupilla hatását utánozó kísérletek nyomán könnyen támadható aggodalmat kell eloszlatnunk, hogy a kétszemi látás fenyegetve és háborgatva lehetne a gátárnyékoknak esetlegesen hátrányos fekvése által. Válaszfalas kettős pupilla mellett ugyanis azonnal a mint szórtkörök keletkeztek, minden a valóságos tárgyállást megközelítő projecti'o a mütött szem részéről, valamint az együttes nézés a másik szemmel kétessé vagy legalább megnehezítetté válnék, ha a szórtkörök holthelyei az irányvonalakra esnének és így a két látóhártya azonos pontjai közül a műtött szemben levők az egyes tárgypontok részéről inger nélkül maradnának. Pedig a pupilla változásaival a gát helyét változtatja, — a gátárnyékok minden egyes szórtkörben más helyre jutnak és összességükben a látóhártyán egyenletesen eltolódnak. Azonban a gátárnyékok az irányvonalakra és (a kétszemi látás szempontjából) az azonos pontokra csak művileg, kísérletekben a szem elé tartott pálczikákkal vagy rekeszekkel juthatnak. A műtött szem körizma felől ez nem történhetik meg. Ha a kiilömböző műtött esetekben az épen fenforgó retina-ingerlések nyomán lehetséges projectiós vonalakat elképzeljük, akkor válaszfalas kettős pupilla eseteiben tagadhatlanul a szórtkörök holthelyeinek megfelelő retina-ingerléseknek hiányát, és így az ezektől eredő projectiós vonalaknak is kimaradását kell beismernünk ; — de ezen elmaradó projectioirányok nem lehetnek olyanok, melvek a megfelelő tárgypontokra vezetnének. Oly irányú projectioknak pedig, melyek a tárgyállás valóságától eltérő észrevevéseket keltenének, elmaradása a látásban hátrányt nem képezhet és sem az egyszemi sem a kétszemi látást nem zavarhatja. A két szem egymással összeműködésének módozatait, az átmeneti eseteknek figyelmen kívül hagyása mellett, következő beosztásba hozhatjuk. I. Az egyik ép szem mellett a másik válaszfalas kettős pupillával bír. I. a válaszfalas kettős pupillás szemen a régi pupilla is számbajövőleg működik. a) mindakét szem jó alkalmazkodással bir. Ekkor az összetérítés pontján semmi zavar vagy kivételesség nem mutatkozik. A megnézett tárgyról minden sugarak az épéletinek megfelelő helyen adnak szabatos képet és tiszta kétszemi látás létesül. Az összetérés és az alkalmazkodás távolán kívül levő tárgyak pedig épéletileg kettőződnek, és itt a kép-párnak a kettős pupillás szemh'ez tartozó felében a jelenségek ugyanazok mint midőn ezen szem magában néz, t. i. külön kettőzések lehetnek benne, melyek azonban a látás értékesítésére közönyösek. b) mindakét szem hiányos alkalmazkodással bír. A műtött szemen kettős képek mutatkozhatnak. A bajon könnyű segíteni, Már a szabatos látás érdekében convex-üveget kell használni, mely a kettőzést is eltünteti és az esetet az a) alatt említettel egyenlővé teszi. *) c) csak az operált szemen hiányos az alkalmazkodás. Ekkor kérdés támad, hogy az egyik szem tiszta képeihez a másik kétpupillás szem szóródási képei miképen társulnak. Az összetérítés pontjában álló tárgyakra nézve egyelőre állítjuk, hogy a szórodásos képpel bíró szem látóhártya-ingerűleteiből az irányvonalak mentén fekvő részek olvadnának össze a másik szem azonos ingerületeivel, míg a szórodásos képnek az irányvonalakon kívül eső részei az észrevevésben elnyomatnának. Ezen állítás bizonyí*) Ha mindkét szemen myopia volna és a Uivolbanézés jönne kérdésbe, concaviiveg hozná a/, esetet a b) alatti rovatból az a) alattiba. tása, külön czím alatt1), következő számunkban fog adatni. Az összetérítés pontján kívül álló tárgyak látása pedig eredettől fogva úgy történnék, mint a) alatt előadatott. Ezen eset tehát összesen is végeredményében az a) alattihoz válnék hasonlóvá. ?. A válaszfalas kettős pupillás szemen a régi pupilla el van torlaszolva és csak az oldalnyílás ereszt be fényt. a) mindakét szem jó alkalmazkodással bír. A műtött szemen azon helyzet áll be, mint midőn az i-ső ábra szerint a látóhártya r-ben áll. A két szem együtt működése zavartalan ; az összetérítés távolán kívül álló tárgyak kétszemileg igen, a műtött szemmel (magában véve) nem kettőződnek. Ez utóbbi részletben különbség, a többire nézve egyezés van az laj alatti esettel. b) az alkalmazkodás mind a két szemen hiányos és c) az alkalmazkodás csak a mütött szemen elégtelen vagy teljesen kimaradozó. A szórtkörök a műtött szemen mind a két esetben az irányvonalaktól és az azok végén levő azonos pontokból oldalt maradnak, — az i-ső ábrán a, b, vagy b/r a,, helyek értelmében. Sőt széles gát által a különben is oldalt álló szórtkörökből még egy további jelentékeny, központ felől levő rész vágatik el (az l-ső ábrán b, tói a, felé), úgy hogy a maradék annyival szélibb elhelyezéssel bírónak látszik. Mind ennek kétszemmel-kettőslátás a következménye. Ha a b) esetben a képnek szóródását mind a két szemen szemüveggel megszüntetjük, az eset 2aJ alattivá válik. A c) esetben pedig a műtött szemen alkalmazott hasábos üveg tolhatja a szórtköröket beljebb, azaz azon helyre, mely a másik szem képpontjainak helyével azonos ingerületeket szolgáltatni képes. így tehát hasábos pápaszem a c) esetben az adott távolságnak egész horopterére kiterjedő képegyezést hoz létre, és ha pl. munkatávolra javítunk, akkor a kétszemi egyeslátás ezen távolságnak egész látósikjában lehetővé válik. Ilyen javítás egyszersmind többet ér mint az, midőn domború üveggel kivánnók az ezen egy szemen hiányzó alkalmazkodást pótolni és ezen módon a képeket beljebb (az l-ső ábrán f-re) juttatni. Az utóbbi eljárással ugyanis a retinális képnek nagyságát tennők a másik szemétől eltérővé és így azzal bajosan egyeztethetővé. A hasábos üveggel való javítás a szó alatti esetben használhatóbb eredményt is ad mint akkor, midőn izombénulásos esetben alkalmazzuk, mert izombénulásos kettőzéseknél a rögzítő (néző) térnek csak egyes szöglet alatti irányában (bár az ezen irányban fekvő minden távolra) eszközli a kettősképek egygyé olvadását, míg más irányban nézésnél váltakozólag más hasáberők válnak szükségessé, mi az eljárást impraktikussá teszi. II. Mindkét szemen válaszfalas kettős pupilla van. Az alosztályozást az I alattinak hasonmására végezve és az egyes esetek fénytörési viszonyait elemezve, a lényeges pontokra nézve amazokkal egyezést találunk. Az I és II csoportban előforduló, összesen 12 féleség mindegyikénél a kétszemi egyeslátás a választott tárgytávolba lehető, vagy közvetetlenül, vagy szemüveg (esetleg hasábüveg) segítségével. A kettős pupilla készítése ennélfogva egyikben sem találhat akadályra a két szemnek együttműködésére irányuló gondoskodás oldaláról. III. Az egyik véglegesen megvakult szem mellett a másikon válaszfalas kettős pupilla van. Ekkor különösen alaptalan minden vonakodás a válaszfalas kettős pupilla képzésétől, csupán egyszemi látás helyreállítása és javitása jöhetvén szóba. Még ha máskor mindaz megállana, a miért az ilyen alakú pupilla képezését a másik, működésben álló szem mellett kerülik, ezen esetben nem uralkodhatnék egyszemi kettőslátás egyenértékű képekkel, — még akkor sem, ha az új pupilla mellett a régi működésben maradna. Ha az alkalmazkodás kielégítő, a helyes irányítás (mint az l-ső ábráról leolvasható) amúgy is biztosítva van. Ha az alkalmazkodás hiányos, azt convexüveggel pótolni és így a retinális képnek szabatosságát valamint kellő helyre jutását létrehozni hatalmunkban áll. Es ha az észszerűség ellenére ezt elmulasztanék, még így is a mütött hamar megtanulhatná szórtkörös észrevételeit az új pupilla szerint és vele összefüggőleg az oldalt fekvő (ha a régi pupilla nem is volna teljesen eltorla*) „A kétszemi látásról, iridektomiált szemen támadt szórtkörök alkalmával.* I J
