Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1882-08-27 / 4. szám
'T^-— — 79 — ■ ■—r? 80 szórtkörök holthelye, a gát árnyéka, nem az irányvonalak végére, hanem azoktól külön jutna, úgy hogy Helmholtz idézett szavai értelmében, az irányvonalak mentén a megfelelő tárgypontoknak positiv érzékelése léteznék és a holt helyek elmaradó projectiója olyan látótér-részeket illetne, hová a helyes látás ér- ! dekében projectió nem is szükséges. *) A válaszfalas pupillás szem e szerint kevesebb a tárgyállás valóságával nem egyező világított pontot rakna ki a látótérbe, mint az összefolyó pupillás szem* 2). Annyi bizonyos, hogy akár összefolyó akár válaszfalas pupillával néznénk szórtkörösen, nem zavaros kettőzés hanem a tárgy részleteinek elmosódása lenne a főok abban, hogy látóerőnk jóval kevesebbet érne, mint fénytörési szabatos beállítás alkalmával. — (Folytatása következik.) Az eserinről. Irodalmi áttekintés, a szer pharmakodynamikus hatása általában és a véredényekre különösen, manó- és tonometria, következtetések a gyógyeljár ás érdekébeji. Creniceanu György dr., szemkórodai gyakornoktól. Már az első, a kalabarbab kivonatával bővebben foglalkozó szemészeti munkálatban, mely a nagy Graefe kitűnő tollából származik,3) jövendölve van ezen gyógyszernek nagy szereplése a szemészeti gyógygyakorlat terén; legalább ezt következtetni lehet Graefe említett czikkének bekezdő szavaiból: ,,habár általában véve tény, hogy a gyógyászat az ismert gyógyszerek szorgos tanulmányozása által többet nyer mint újaknak felkapása által, mégis ezen szabálynak dicséretes kivételei vannak. Ide tar- j tozik a legújabb időig majdnem teljesen ismeretlen Istenitéletbabnak bevezetése a materia medicába.“ Daczára annak, hogy Graefe a kalabarbab hatását a látára és az alkalmazkodási készülékre, továbbá hatásmódját (modus agendi) és az atropinhoz való j viszonyát tüzetesen fejtegeti, azonkívül bizonyos gyógytani javalatokat állít fel, közöttük a glaucoma-ellenest is; mégis ezen [ gyógyszer a szemészek előtt csak akkor keltett nagy feltűnést, midőn Laqeur azon tapasztalatát közölte, hogy az eserin glau- i cománál a szembeli nyomást csökkenti4). A mit a kalabarbabról Graefe, azaz 1864, előtt ismertettek, j az csak a szer általános mérgező tulajdonságaira vonatkozik (Daniel írt róla 1835-ban, Christison 1855-ben). A szemen jelentkező változások, nevezetesen a láta szűkülése és az alkalmazkodás módosítása későbbi búvárok által (az első Fraser, az utóbbi Robertson által) lettek fölfedezve.5) Soelberg-Wells és Bowmann ide vonatkozó jelentékeny kutatásai úgy az iris mint az alkalmazkodási izom magatartásának felvilágosítására voltak irányítva.6) Ezen nevezetesb búvárok közlései után több mint egy évtized múlt el anélkül, hogy némi értékesebb adat a kalabar használatáról jött volna napfényre. Ismertették azon sajátságos mérgezési esetet, mely 45 gyermeken és egy 32 éves nőn történt a Liverpoli kikötő partján szétszórva talált bab által.7) Jobst és Hesse8) voltak az elsők, kik az alkaloidot állították elő, melylyel azután Fronmüller egyes kísérleteket tett.9) Ők az uj alkaloid elnevezésénél a növény latin nevét (Physostigma venenosum), míg mások az ó-kalabari szerecsenek által adott nevet (eseré-nek nevezték a babot) tartották szem előtt, s így több név alatt ugyanazon szert kell értenünk. Balogh tnr. úrral egyetértőleg az eserint *) A Scheiner-lcisérletben ettől eltérőleg a két képpontnak és a közti homályos helynek projectiója, az irányvonalak és a tárgyállás szempontjaiból, teljesen elcsavart. A két képpontot egészen más helyen látjuk, mint a hol tárgyuk, az egy fénypont, áll. 2) A fejtegetés egyszerűsítése kedvéért úgy volt többnyire tartva az előadás, mintha az egy vonalon történők jönnének kérdésbe. Természetes, hogy képzeletben ezeket a térre kell kiegészíteni. s) Archiv für Ophthalmologie, 9. III. 87. 1. 4) Centralblatt der med. Wissenschaft, 1876. 24. 1. 5) Edinbourgh medical journal, 1863. Í. II. 8) Medical Times, 163. maj. 16. ref. Klin. Monatsblätter, I. 367. 1. 7) Medical Times, 1864. Oct. 13.; ref Klin. Monatsblätter III. 60. 1. 8) Annalen der Chemie und Pharmacie, 1864. jan. 9) Deutsche Klinik, 1864. 32. és 35-1. a physostigmin jegeczes féleségének tekinthetjük.1) Ruete Benno2) tudori értekezésében legnagyobb részt az addigi adatokat foglalja össze 4 fejezetben, ú. m.: történelmi visszapillantás, a szer élettani, vegytani és végre gyógytani hatása. A kalabar hatása az alkalmazkodási készülékre Donders3) által újra s bővebben lett vizsgálva, és Donders föltevései más búvárokat is ösztönöztek arra, hogy e szert alkalmazkodási bénulásnál és asthenopia accommodativa gyógyításánál igénybe vegyék (Manz, Burowson, Magnus4) de a siker kérdéses maradt. Míg Zehender szemészeti folyóirata az eserinről, különösen az alkalmazkodáshoz való viszonyt illetőleg, még megemlékezik, a mit azután az Annales d’Oculistique-ben referálva találunk, addig a Graefe-féle archivumban az alapítójától származó czikket csak 11 év múlva (1874-ben) követte egy a muscarint, physostigmint és atropint összehasonlító dolgozat Krencheltől. A következő évben Wecker a szemészeti gyülekezeten szaktársainak figyelmét a kalabarbabból nyert eserinum sulfuricumra fordította, melyet Véé vegytárában (Párisban) előállíttatva, már hosszabb idő óta használt. Még egy évvel később hirbe jött Laqueur föntebb említett tapasztalata az eserinnek a glaucomahoz való viszonyáról, mire csakhamar nagyobb lendületet vettek az ezen gyógyszerre vonatkozó egyes tanulmányok, és azontúl az elméletek a kísérletekkel versenyt tartottak. Minthogy kísérleteim fejtegetésénél ez utóbbiakat figyelembe vettem és kísérleteimet úgy intéztem, hogy vagy a már ismeretes kísérlet ismétlése által valamely állításról saját tapasztalásomból meggyőződést szerezzek, vagy megkezdett kutatások kapcsolatában a gyógyszer tulajdonságainak felderítésére tőlem telhető kutatásokkal hozzájáruljak, azért a sok munkálatnak, különösen az újabbaknak, e helyen történő említését elmaradhatónak vélem, annyival inkább mivel kísérleteim leírásánál nagyobbrészt szükséges leend azokat idézni. Kísérleteim megtérésénél két főelvből indultam ki. Egyrészt a szer némely élettani hatásait tanulmányozni, másrészt a gyógytan szempontjából felmerülő egyes kérdések körül magyarázatot találni kívántam. Az első jelenség, mely már a szernek a szemre történt első alkalmazásánál a kisérlettevőnek feltűnt, a látaszükítő hatás. Ezen kísérlet már igen sok búvár által tétetett, s midőn én azt ismételtem, ez leginkább azért történt, hogy az eserinum sulfuricum, eserinum salicvlicum, és az atropin kölcsönös hatását kiderítsem, mert a nem régen előállított eserinum salicylicumról az állíttatik, hogy három hónapig csaknem változatlanéi megmarad és hogy az atropin és a salicylsavas physostigmin oldatai, egyenlő erősségben kölcsönösen alkalmazva, egymás hatását egyformán semmisítik meg5), a mi igen nagy előny volna különösen akkor, midőn az atropin által tágított látára csak pár perczig legfeljebb egy-két óráig van szükségünk, mint az péld. szemtükrözésnél előfordulhat. Különböző időben több vagy kevesebb pontossággal vezetett kísérleteim jegyzőkönyvéből következőket hozom fel e pont felvilágosítására. Kísérlet 1881. april 4-, 5- és 6-dikáról. Kísérleti tárgy két középnagy fekete házinyúl. I. nyúl. Cseppek alkalmazása előtt mindegyik szemen a láta 6 mm. tág, 9 óra s 4 perczkor j. sz. 1 cseppet es. salicylicum 1 % oldatból, b. sz. 1 cseppet atrop. sulfus. szinte 1 •’/„ oldatból alkalmaztam. Apr. 4. 9 óra 4 perczkor n n 9 «14 » II. nyúl. Cseppek alkalmazása előtt j. sz. a láta 6 mm., b. sz. ó'5mm., j. szembe 1 csepp 1 °/0 es. sulf., b. sz. 1 csepp atrop. sulf. cseppegtettem be. j. sz. b. sz. j. SZ. b. sz. 6 6 6 6-5 6 7'5 6 8-5 *) A magyar gyógyszerkönyv kommentárja. 1879. 570. 1. 2) Klinische Monatsblätter, 1865. III. 239.1. 3) Annales d’Oculistique, 1865. I. 85. 1. 4) Klinische Monatsblätter 1870. III. 375- 1.; 1873. XI. 78. 1.; 1874. XII. 303. 1. 5) Archiv f. exp. Pathologie u. Pharmacie XII. 335. 1., ref. ..Szemészet-, 1880. 80. 1.
