Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1882-08-27 / 4. szám

T >v — 81 — j. sz. í. JZ. j, SZ. £. ÍZ. Apr. 4. 9 óra 24 perczkor i ‘5 8-5 I 9 77 » 9 w 34 77 1'5 8-5 I 8 Y)' 4 9 77 44 77 1 8 I 8 77 v IO 57 4 77 1 "5 8 I 8 Most csepegtettem fordított viszonyban úgyszintén ezen nyúl­t. i. j. sz. atrop., b. sz. eserin salicyl. nál is j. sz. atrop., b. sz. eser. sulf. Apr. 4. 10 óra 16 perczkor 2 7'5 4 6-5 Y) „ IO 7? 26 77 3'5 6 6‘5 3 , IO 57 36 77 ■ 4'5 4 7 4 77 „ IO 77 46 77 4’5 3 6-5 4‘ 5 77 v IO 77 56 77 4'5 3'5 6'5 4 ’ 5 77 9 II 77 16 77 4'5 3'5 6-5 4 ‘ 5 n » I 1 77 36 77 4'5 3'5 6'5 3 ’ 5 V » II 77 56 77 4'5 3'5 6'5 3 v » I 2 >/* 77 — 77 4'5 2‘5 6-5 2‘5 77 v I1 * 3 * * * */* 77 — 77 4 i' 5 9 ‘ 5 2‘5 7? » 2 Va 77 — 77 4 i'5 6-5 2’5 77 » 5 77 — 77 4 i ‘ 5 7 2 77 » 7 77 — 77 4 i ‘5 7 2 Apr. 5- 8 77 — 77 4 2‘5 5 ‘ 5 4 ’ 5 77 « ii 77 — 77 4 ’ 5 3 ’ 5 5 4‘ 5 77 » 2 77 — 77 5 3 ‘ 7 5 5 ‘5 4'5 77 » 5 77 — 77 5 4'5 6 5 5 77 » 7 77 — 77 5 5 6 6 Apr. 6. 9 77 — 77 5 5 6 6 irdiectomiát 77 » i 77 — 7? 5 5 0 végeztem 7? « 6 77 — 77 6 6 6'5 ezen bal szemen Mielőtt ezen kisérlet adatait közelebbről megtekintenők és fölöttük elmélkednénk, nézzük előbb egy 6 hét utáni kisérlet adatait, melyek tehát elállott gyógyszer alkalmazása után jöttek létre, hogy azután összehasonlítást lehessen köztük tenni. Kisérlet 1881. május 16-dikáról. Kísérleti tárgy egy középnagyságú fehér és egy kis tarka nyúl. I. nyúl. II. nyúl. Cseppek alkalmazása előtt mindegyik sze-Cseppek alkalmazása men. 7 mm. tág a láta. 9 óra 30 perczkor előtt j. sz. 5, b. sz. 6 i csepp es. í salicyl. a jobb szembe és i csepp mm. a láta. A cseppek es. sulf. a bal szembe, V2 óra múl va mind­alkalmazása úgy tör­egyikbe atropint csepegtettem. tént mint az I. nyúlnál. j. sz. l . sz. j. sz. b. sz. 9 óra 30 perczkor 7 7 5 6 9 55 35 55 7 7 2 9 9 55 40 77 7 7 i '75 1'75 9 77 45 r 77 2'75 4 i*75 2 9 55 50 55 2'5 3 i * 75 2-25 9 55 55 55 2*5 2'75 2 2*5 10 55 — 55 2'75 2'75 2 2'5 1 csepp atropin sulf. csepegtettem mindegyik szembe 10 óra 5 perczkor 3 3'5 2'75 3 5 10 55 10 55 3 3*5 3 4'75 10 55 15 55 3 3'5 6 7'5 10 55 25 55 3 ’ 5 3'75 7'5 7'75 10 55 35 55 3*5 4*5 8 8 IC 55 45 55 3'75 4*5 7*5 7*5 11 55 — 55 3'75 4*5 7*5 7*5 1 55 — 55 5 5'5 6*5 6'75 3 55 — 55 5'75 6-5 5*5 6 7 55 — 55 6 7 5 6 És hogy a gyógyszer hatását még hosszabb időig elállás után ismerhessem, mindjárt e helyen felsorolandónak vélem a következő két kísérletet, mely az előbb leírt kísérletnél fél évvel később tétetett ugyanazon (régen rendelt) gyógyszerrel. Kisérlet 1881. deczember 20-dikáról. a) Kísérleti tárgy középnagy fehér házinyúl. Cseppek alkalmazása előtt a láta mindegyik szemen 6 mm. 9 óra 30 perczkor a jobb szembe 1 csepp eserin salicyl. 1 °/0 — 82 — oldatból, 1 óra múlva még egy cseppet csepegtettem be. Bal szembe es. sulf. ugyanazon időben. 9 ó. 30 p. 9-35 9-40 9-45 9-50 9-55 10 10-5 io-io 10-15 10)20 j. sz. 6 6 5*5 5*75 4 3 2-75 3-5 3*5 3*75 3*75 b. sz. 6 6 6 6 6 Még 5*5 5 4#5 egy csepp 4 4. 3*75 10 óra i 40 p. 10-55 I 1*2 11-5 ii-io 11*15 2 3 4 5 j. sz. 4 3 1 I I i*5 4 4*5 5 6 b. sz. 4*5 4 3 3 2-75 2 5 5 6 6 b) Más kisebb tarka házinyúl. Cseppek alkalmazása előtt j. sz. 5 mm., b. sz. 6 mm. a láta. 10 óra 15 perczkor a jobb szembe csepegtettem 1 cseppet es. salicyl. 1 “/„ oldatából, a b. szembe 1 csepp es. sulf., s 1 ‘/s óra múlva mindegyikbe 1 cseppet atrop. sulf.-ból 10 óra 15 p. 1o* 20 10-25 10-30 10-35 10-40 10-55 j- sz- 5 5 3 i*75 i*5 1*5 1 b. sz. 6 6 5-5 4 3 3 5‘5 Atropin 11 óra 11•2 1x•5 II'IO 11-15 2 j. sz. 5 -i 5 6 7 8 b. sz. 4 3 7 7 7'75 8 Az april 4-dikéről szóló kísérletből kiviláglik (1. 1. ábra), hogy az es. salicylicum, de még gyorsabban (10 perez múlva) az es. sulfuricum alkalmazása után a láta ad maximum szűkült ; az atropin csak 20 perez múlva hozta létre a maximalis tágu­­latot. Körülbelül 1 óra múlva bizonyos tágulat mellett látszottak megállapodni a láták, mire az atropin és eserin kölcsönös hatá­sának kiderítésére az eserines szembe atropint, és a másikba megfordítva csepegtettem be. Csakhamar kezdtek e gyógyanya­­gok egymással erélyűkben vetélkedni. Az atropinos szemek látá­­ját úgy az es. salicylicum cseppje mint az es. sulfuricum-é jélen­­tékenyen szűkítette, 3 majd 3-5 esetleg 4-5 mm.-re, nemkülön­ben ellentétül az atropin az es. sulfur, által szűkített látát ter­mészetes tágulati határán felül 7, majd később 5 mm.-nyire s­­végűl rendesre hozta; de az es. salicyl. által létrehozott láta szűkületet az atropin nem volt képes rendesre hozni, hanem 3 nap múlva, mikor az eserines láta körülbelül magában (atrop. behatása nélkül) is rendesre tért volna vissza, a pupilla megint olyan tág volt mint a kisérlet előtt s azontúl rendesen működött. Ebből következik, hogy a es. salicyl. az egész kísérleten át az atropin fölött uralkodott s így nyúlra vonatkozólag (emberi szemről később) Harnaknak előbb említett állítása, melyszerint az atropin és az es. salicyl. kölcsönösen alkalmazva egymás hatását egyformán semmisíti meg, helyes, sőt még az eser. salicyl. az atropinnál erősebb voltára kell gondolnunk. Ezen kísérletekből még az is látszik, hogy az es. sulf. kezdetben gyorsabban mint az es. salipyl. fejti ki működését úgy bántatlan szivárványhártyán mint atropinozotton, de azután kitartásra nézve, különösen akkor ha előbb adjuk az es. sulf. cseppet, s azután (jelen esetben 1 óra leteltével) rá hagyjuk hatni az atropint, messze hátramarad az es. salicylicum erélyessége mögött, míg megfordítva, ha az atropin lett előbb a szembe csepegtetve s azután 1 óra múlva az es. sulfur., ez utóbbinak a hatása nem áll épen olyan messze az es. .salicylicum-étől. Az april 4-diki kisérlet adatait a május 16-dikéival hason­lítva össze (2. ábra), kiderül, hogy míg az elsőnél, mikor a gyógyanyag friss volt, annak hatása csak egy óra múlva jutott bizonyos állandóságra, az utóbbinál már */a óra múlva megállóit s míg továbbá ott 3 napig vetélkedtek a szerek, itt már az első napon a rendes láta-tágulatnak engedtek helyet. Szembeötlő a május 16-iki kísérletben az, hogy kisebb (fiatalabb?) nyúlnál az atropin úgy az es. salicyl. mint a sulfuricuminal kezelt szemen nagy hatást tett. Itt alkalmasint a zárizom még gyenge, nem fejlődött teljesen s így az eserin által előidézett izgalom vagyis a myosis nem resistálhatott az atropin ellenében annyira mint az pl. erősebb nyúlnál lenni szokott. Igaz ugyan, hogy az a lehető­ség is megvan, miszerint a dilatator viszonylagosan jobban lenne kifejlődve, s akkor — elfogadván az atropin-hatásnak azon elméletét, mely szerint a mydriasis azáltal hozatik létre, hogy az atrop. az oculomomotoriusnak az irishez futó. végágait bénítja, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom