Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1882-02-26 / 1. szám

24

az ,,Orvosi szemlében“ ezen törekvést kitünően képviselte Imre József tr., de a hasznos munkának fogyasztói kimaradtak, a folyóirat pártolás hiányában kimúlt. Pedig állíthatjuk, hogy a szembetegek felette nagy érdekében állana az, hogy gyakorló orvosaink a szemészeti tudományos vívmányokkal lépést tarthassanak.

Makacs pannus eseteiben, midőn már minden szerünkből kifogytunk, végső menedék gyanánt még mindig megmarad a heves bleunorrhaea váladékának—-különben nem veszélytelen — beoltása. Újabban Poncet de Cluny közöl (Archives d’opth. 1881.) két esetet, melyben ez eljárás elég szép eredményű volt. A vaskos pannus mindkét betegnél fényérzésre szállttá le a látást. Az inoculatio után, s az ennek nyomán támadt acut bleunorrh. lefolytával a corneák jó részben feltisztultak s az egyik beteg I, a másik 3 méterről olvasott ujjakat. (Ajánlható azonban, hogy a fertőző váladékot, a húgycső- vagy kötőhártya blennorhaeának inkább végső időszakából vegyük, mert a leghevesebb tünetek fönnállásakor termelt genny oly nagyfokú lobot támaszthat az általunk fertőzött szemben, hogy a porczhártya feltisztulása helyett könnyen bekövetkezhetnék annak elgennyedése; a mennyiben a pannus — tapasztalataink szerint — egyáltalában nem biztosít oly teljes immunitást a porczhártya részére, mint ezt sokan hinni szeretik, (z.)

Háromszáz délafrikai (kaffer, damaras és hottentotta) lakos szemét vizsgálta Schwarzbach fokvárosi orvos a Daae-féle színtáblákkal, melynek előnye, hogy a színeket nem kell megnevezni, csak kimutatni. Különben a délafrikai feketék a színek megnevezésénél sem jönnek zavarba, mert pl. a hottentották nyelvében 32 kifejezés szolgál a különféle színek és színárnyalatok megjelölésére. A vizsgáltak között egyetlen egy sem szenvedett színtévesztésben. 200 kaffernél Schw. csaknem általában 1‘/s-nek találta a látás-élességét s nehánynál erősen festenyzett, csaknem fekete látóidegre bukkant. Vállalkozó szemészeknek ajánlja a megtelepedést fokföldön, hol 500 ezer fehér lakosnak egy specialistája sincs. (Centralbl. f. pr. Augenhlk. nov.) (z.)

Hasner a prágai egyetem nagyérdemű szemésze m. év szept. 20-ikán ünnepelte 25 éves tanári jubileumát.

A Graefe-emlékszobor, melynek leleplezését a legközelebbi jövőben várhatjuk, már elkészült és ott áll a számára Berlinben kiválasztott és legmagasabb helyiről engedélyezett (!) ponton (Lujza- és Schumann-út sarkán.) Még csak a talapzat dombormüvei hiányzanak, melyek Siemering szobrász terve szerint színes majolikából fognak készülni.

fodoform-beporozást alkalmazott Singer, miskolczi kórházi orvos, keratitis lymphatica ellen, mely 6 hónap óta daczolt a caiomel-behintésekkel. 7-szeri, naponta egyszer történő, beporozás után a beteg teljesen meggyógyúlt. Más esetben bleunorrh. j chronica-hoz csatlakozó diffus porczhártyalobot gyógyított meg j 8 behintéssel. Legfeltűnőbb a dologban, hogy a magyar ortros \ e nem jelentéktelen tapasztalatáról csak kerülő útakon, egy német folyóirat (Centrbl. f. pr. Augenheilk. 1882. jan.) közleményéből értesülünk ! (z.)

—di. Glaucomas szem lencséjének úgy a súlya, valamint a térfogata növekedett, a mint ezt Pristley Smith (Birmingham) pontos mérései bizonyítják. Ugyan ő két acut glaucomás esetben kimutatta, hogy a lencse széle oda nyomódott a dagadt sugárnyulványokhoz s így az iris-zúgot elzárta. (Centrbl. f. A. 1881. október.)

—di. Mesterséges szemet Dr. Fröhlich (Berlin) celluloidból maga készít. A formázásra az amerikai Stent-féle formázó anyagot használja, melyet aztán gipszben mintáz; a mintába forró vízben meglágyuló celluloidot sajtol, melyhez üvegszemből vesz irist. A celluloid jól idomítható s csiszolható, rendkívül rugalmas, törhetetlen s a szükséges színezetben kapható. A nagyobb mozgathatóság kedvéért nem enucleál, hanem a szemtekét csonkítja. Különben a G. Magnus & Comp, berlini firma (Zehender Monbl. 1881. szept.) készít celluloid-szemeket.

—di. A staphyloma posticum képződésének egyik hajlandósító okáúl Kothholz (Boroszló) a Hannovertől fölfedezett funiculus scleroticae-t tekinti. Ez t. i. egy a sclerát átfúró rostnyaláb, mely az érhártyának a sárgafolt mögötti helyét szorosabban az inhártyához köti (e szorosabb összefüggésről már Stellwag szól).

E rostok vongálása s talán fejlődésbeli visszamaradásból eredő lágysága, lehetne a végső ok vagy inkább praedispositio, melyből az inhártya kitágulása az eddig is föltételezett alkalmi okok folytán kiindulua. A funiculus scleroticae pedig nem egyébb, mint az embryoi szemhólyag hasadékával analóg inhártyai nyilásnak beforradása, melyen eredetileg az üvegtest alapanyagába embryoi erek hatottak volt. (Graefe Archiv XXVII. 2.)

—di. A blenorrhoea neonatorum, conjunct-gonorrh. és gonorrh. urethrae mikrokokkusait Haab O. (Wiesbaden) vizsgálatai alapján azonosoknak tartja. A genyedés-testecskék protoplasmáján és magjain kettesével található kokkusokat fontosnak tartja a blenorrh. neonat, diff. diagnosisa szempontjából. Fertőzetlenítő szereket csak kezdetben használ, utóbb pokolkő-pálczikát (!). Prophylaxisúl 2 °/0 resorcin-oldat becsöpögtetését ajánlja. (Centrbl. f. A. 1881. szept.-—-di. Az asepsisnek Hippel (Giessen) nagy barátja, még pedig 2 "/„ carboboldattal mossa meg op>erálás után a szem környékét, sőt a conjunctivát is, a kötöző szereket is carbolba áztatja s jól záró kötést alkalmaz. Izgatást ritkán tapasztal ; ha pedig a bőr már „előre“ érzékenynek mutatkozna, salicyl-oldatot használ. A sprayt szükségtelennek, sőt az operáiéra nézve alkalmatlannak tartja. (Centrbl. f. A. 1881. szept.)

—di. A narcosist ugyancsak Hippel az operálás biztossága szempontjából ajánlja, mert ritka az olyan klinikai beteg, a kinek operáláskor elég „akarat-ereje“ van. Arra hivatkozva, hogy hiszen sebészek még tályogok s kelevények fölmetszésekor is altatnak. Nem kell félni a mély narcosistól — az ő betegei legalább sok chloroformot elbírnak. (A magyar betegek, úgylátszik szófogadóbbak, a budapesti klinikán enucleátión kívül más operáláshoz alig szükséges altatás; meg honnan telne rá idő, a mikor egyszer egyszer 10—15 operálás is van. Ref.).

—di. A hályog kivonást néhány héttel megelőző iridectomiát Rampoldi (Pavia) különben nem a legjobb prognosisú esetekben azért tartja jónak, mert 1. a szem így jobban eltűri az extractiót; 2. kisebb seb is elégséges lesz, minthogy a még talán tömöttebb kéreg így hamarább meglágyúl, s a lencse tokja és függesztője (zonula) is zsugorodásra hajlandóbbá válik; 3. iritis kevésbbé fenyegeti a szemet. Ellenben tokhasításkor könnyebben helyét hagyja, luxálódik a lencse. Az iris-kimetszés után a szemnek teljesen meg kell nyugodnia, mielőtt a kivonáshoz foghatnánk. (CbL f. A. 1881. szept.)

—di. Az oleum cadinit Galezovski vazelinnal (2 : 10) mint fertőzetlenítő szert sikeresen használja a szemnek genyedéses bajaiban (görvélyes, blenorrhoeás bajok, iritis supp. post. extr. cat.) (Cbl. f. A. 1881. szept.)

—di. A neuritis optica okaiúl Galezovski a következőket sorolja el tapasztalatai alapján: a látóideg rostjainak és hüvelyének a papilláig terjedő gyuladásából neuritis opt. fejlődhetik,, így a havi vérzés elállása vagy megszűnése folytán ; gyermekeken acut kiütések, fülbe dugott idegen testek, görvélyesség lehetnek okai; származhatik örökölt syphilisből, néha váltólázból, hájasságból fehérje-vizellésből stb. Némelykor nem deríthetni ki az okátr de elvonó szerelésre s jódnak belső alkalmazására gyógyúL (Crbl. f. A. 1881. szept.)

—di. Világra hozott, iris colobomás mikrophthalmus négy

esetében Hirschberg szükségét látta a különben vak fejletlen szem kivevésének önkénytes és nyomásra való fájdalmasság miatt. (Crbl. f. A. 1881. szept.)

—di. A szem üvegtestében Deutschmann (Göttinga) mintegy 0'O3°/0 albumint (fehérjét) talált, míg a csarnok vizében csak nyomait; azonban halál után mindkettőnek albumin-tartalma gyorsan szaparodik, sőt a csarnok vizéé az üvegtestét fölülmúlhatja. (Grf. Arch. XXVII. 2.)

—di. A madarak színlátására érdekes világot vet, hogy Waelchli (Utrecht) mikrospektroskopiai vizsgálatai szerint retinájuknak mintegy 8-féle színezetű tekécskéi közül a vörösek majdnem csupán vörös fényt bocsátanak át, a narancsszínűek a vöröstől a zöldig terjedőket bocsátják át s így tovább, a többi elnyelt színek iránt tehát az illető tekécskék mögött levő fény fölfogó elemek érzéketlenek. (Grf. Arch. XXVII. 2.)

Budapest 1882. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.)