Szemészet, 1880 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1880-10-31 / 5. szám
SZEMÉSZET. Melléklet az „ORVOSI HETILAP“ 44-ik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor. 5.SZ. Vasárnap, október 31-én. 1880. Tartalom : VidorZs.tr. Szembetegségek antiseptikus kezelése.— Vidor. Zs. tr. Közlemények a szemészeknek Heidelbergben 1879-ben tartott gyűléséből. — Becker Otto tnr. A reczegütér önkénytes lüktetése a Basedow-féle betegségnél. — Wicherkiewitz tr. Jeges borogatások hályogkifejtés után. — Strasser P. tr. A fertőztcdenítő szerek alkalmazásáról a szemészetben. — Pautynszki tr. Pilocarpin és homatropin. — Schiess-Genmseus tr. Kiterjedt reczegvérzésekkel járó neuroretinitis. — Schiess-Ge?nuseus tr. Vasszálkának a corneán és lencsén való áthatolása, elhelyeződése a reczegen, teljesen átlátszó közegek és nem csorbított látképesség visszahagyásával. — Apróbb közlemény Harnack Erich tr. Szembetegségek antiseptikus kezelése. Vidor Zsigmond tr-tól.1) Az antiseptikus kezelés jó eredményeiről mind sűrűbben merülnek fel uj meg uj adatok. A szemészet gyógytanában már is oly tért hódított magának, mely túlmegyen a műtevések által ejtett sebek kezelésének határain, mert igénybe vétetik az most már több rendbeli köt- és szaruhártya-bántalom ellen is. Figyelmeztetek a szemészeknek Heidelbergában tavaly tartott ülésszakára és az antiseptikus kezeléssel foglalkozó körülményes fejtegetésekre, melyeket a „Szemészet“ két utolsó számában közöltem, hogy rámutassak a dolog fontosságára és egyúttal az ellenőrzési kísérletek elodázhatlanságára. A míg az antiseptikus kezelés a miatt dicsértetett, hogy mesterségesen ejtett sebzés, jelesen szürke hályog kihúzása után vált be, e siker már csak azért sem volt és nem is lehetett a kérdéses szer effectusának czáfolhatlan bizonyítéka, mert, hiszen tudjuk, hogy az extractiók általában igen jó gyógyulási arányszámmal szerepeltek már azelőtt is, kivált azon szemészek kimutatásaiban, kik évente szász meg szász ily műtétet hajtottak végre. A Graefe Albr. által kigondolt lcörnyi vonalmetszés alkalmazása a szarugenyedéssel lefolyó esetek számát, mint kiki tudja, annyira leapasztotta volt, hogy nem egy kimutatásban lehetett olvasni, miszerint genyedés általi teljes veszteség ioo közül volt mindössze egy-kettő.2 *) Igaz ugyan, hogy a teljes veszteség és teljes siker között rengeteg a visszanyert láterő gradátiója és beszélünk aU, Va, V« s> a- eredményről. Igaz az is, hogy ha sikerül a szarusebszélben megindult genyes beszürődést korlátolni és azon lobos folyamatokat, melyek a szaruhártyáról vitetnek át a szivárványhártyára, ritkítani, a kezelési mód, mely ily eredményre képes vezetni, létjoggal bir. De ha szem elől nem tévesztjük, miszerint az extraction átesett azon szemek, melyek a nem teljes eredményűek rovatában mutatvák ki, legnagyobbrészt nem azért nem nyerték vissza a láterőt teljesen, mert szarugenyedés állott *) Előadatott a budapesti kir. orvosegyesület October hó 23-án tartott rendes ülésén. 2) Graefe Alfred hallei tanár, ki 1877-ben kezdette a szürke hályog műkezelését antiseptice végezni, 1878-ban az „Arch. f. Ophth.“ XXIV-ik kötetének i-ső részében körülményes jelentést ad 114 esetben elért eredményről, miről felette dicsérőleg nyilatkozik, mert a mig az előtt 6 sőt 10°/ teljes vesztesége volt, addig ezen kezelés mellett a teljes veszteségek arányszáma I4/,—286/51°/0-ra apadt. Ezen ténynyel szembeállítva másoknak antisepsis nélküli éppen ilyen kedvező gyógyulási arányszámait váljon nem lehet és kell is arra gondolni, hogy technikai ügyesség és utókezelési pontosság kifogástalan volta mellett, a kedvezőtlen arányszám tisztán helyi körülményeknek tudandó be éppen úgy, mint többek közt Siklösy trnak az antisepsis behozatala után jobbra fordult arányszámát, melyről a „Gyógyászat“ f. é. 27. és 28-ik számában megemlékszik. Évek előtt 40 esetről tett jelentésemben a gyógyulási arányszám kedvezőtlenségét annak kellett tulajdonítanom, mert egymásután veszítettem volt el, egészen szabályosan végbement műeljárás után nehány szemet, még pedig azért, hogy az izr. kórházban szembetegek számára berendezett osztályomról cholerabetegek által (1873) kiszoríttatva, az általános osztályon, különféle súlyos betegek között voltam kénytelen a szürke hályogosakat műtenni és kezelni. Hogy ily vagy hasonló körülmények között igenis ésszerű antiseptice eljárni, a kötszerek, környező lég s. a t. fertőző elemeit megsemmisíteni, kétségtelen, de a számos, felette kedvező gyógyulási arányszámot kimutató közlemények nyomán kétségtelen az is, hogy kedvező külső körülmények között az antisepsisnek alig marad lényeges szerepe. be, hanem azért, mert iritis és ennek folytán teljes vagy részleges látaelzáródás, utóhályog, egyes esetekben irido-cyclitis és más egyebek léptek fel; megannyi dolgok, melyek vagy a műtő kezének, vagy a beteg magatartásának, avagy pedig magának a szem már elébb felismert belső változatainak voltak betudandók, akkor váltig kiderül, hogy az antiseptikus eljárás az extractio körül annál kevésbé foglalhat el nagyon imponáló állást, mert egyrészt e téren az úgyis felette kedvező gyógyulási arányszám esetleges javulása valami nagyon szembeszökő már nem is lehet; másrészt pedig a lencse eltávolítása után a látás fogyatékosságát annyiféle oly ok hozza létre, melyeket az antiseptikus eljárás által sem megelőzni, sem eltávolítani nem lehet. A szaru- és köthártya-bántalmaknál másként áll a dolog több tekintetben.4) Egy az, hogy bármily különféle alakzatokban mutatkozna!! is e képletek lobfolyamatai, az alkalmazott szer jóvagy roszvolta fölött könnyebben ítélhet az orvos, mert a kérdés mindenkor azon fordul meg, korlátolva maradt-e a bántalom az elsődleg megtámadott szaru- vagy köthártyára, és ha kárt szenvedett a szem, szaruheg, szivárvány-iszam, ritkább esetekben szembellob, vagy pedig a héjak köthártyájának hegesedései okozták-e ezen kárt? Más az, hogy eddigi szereléseink által még mindig nem jutottunk odáig, hogy a kérdéses bántalmaknál a lehető legjobb gyógyulási arányszámot mutathatnók ki, sőt ellenkezőleg, itt úgy áll a dolog, hogy észszerűbb eljárásnak szembeszökő lehetne az eredménye, egyszerűen azért, mert még mindig számosak az esetek, melyeknél kívánatos lenne elhárítani a láterőt csorbító, sőt sokszor egészen megsemmisítő foltokat és hegeket. Ezek indokai annak, hogy gyermekkórházi osztályomon az antiseptikus kezelést szaru- és kötháitya-bántalmak ellen megkísérelni annál szigorúbb kötelességemnek tartottam, mert először is az ezen eljárást támogató elmélet, hogy t. i. a szaruhártyába, ha ennek felhámja felernyed, vagy itt-ott egészen elvész, könnyen juthatnak ezen képletet veszélyeztető mikrococcusok, penészgombák, Leber és mások által be lett bizonyítva, másodszor mert épen a szaru- és köthártyabántalmak képezvén kórházunk bő tárházát, itt a lehető legjobb alkalom kínálkozik az antiseptikus kezelést ellenőrzői kísérletek alá vetni. Mielőtt azonban az észlelt esetek ismertetésére térnék, megjegyzem, hogy bárha nehány hónap óta igen sok szemet kezeltem antiseptice, mégis csak néhányról fogok referálni, olyanokról t. i., melyek kiválóan alkalmasak arra, hogy az olvasó ítéletét sem pro, sem contra meg ne vesztegessék. Teszem ezt azért, mivel mindig hibás eljárásnak tartottam azt, ha a szerek effectusának megbecslésénél minden jól, vagy minden roszul lefolyt eset a prognosis tekintetbe vevése nélkül szolgált alapul. Hogy jobban megértessem, példát hozok fel. A gyermekkórházban a csecsemőkori ophthalmoblennorrhoea igen gyakran fordúl elő. ') Imre József tr. A „Szemészet“ 1879-ki évfolyamának 2-ik számában Wecker tnr. nyomán indulva közli tapasztalásait, melyeket szaru- és köthártyabántalmak bóroldattal való kezelésénél észlelt. A kérdéses szert nagyon dicséri. Just tr. szerint jó sikerrel alkalmazta azt nemcsak genyes köthártyabetegségek hanem ulcus serpens ellen is, és mellesleg javaslatba hozza a benzoésavas natron alkalmazását is, melyet tavaly Dór tnr. dicsért fel annyira a heidelbergi szemészgyülésen, kivált a köthártyatakár és a diphtheritis ellen.
