Szemészet, 1880 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1880-10-31 / 5. szám

67 68 Évek óta tapasztaltam, mint minden szemorvos, hogy a kórfolyamat, ha idejekorán jő kezelés alá, azaz mielőtt megtámadtatik a szaruhártya, jobbadán az ártatlan betegségek közé tartozik; már most mindezen igen kedvező kórjóslatú esetek szerencsés lefolyása révén az antisep­­tikus kezelésnek és csakis ennek tulajdonítani a jó eredményt, véle­ményem szerint még akkor sem lenne egészen helyes, ha bevál­nék, a mi előttem eddig be nem vált, t. i. az, hogy e kezelés alatt a takáros kiválasztás valamivel hamarabb szűnnék meg. Ily álláspontot foglalva el igen természetes, hogy közlésre a köt­­hártyatakáros antiseptice kezelt esetek nagyobb sorából csak olyat tarthatok méltónak, mely eddigi tapasztalásom szerint mindig rósz vagy aránylag rósz jóslatának bizonyult. Ily esetem az utóbbi időben pedig csak egy volt, egy eset tudom, nem mérvadó, de mutassa ki ismertetésének jogosultságát az eset maga. P. Sz. 9 éves leány, 3 hét óta tartó hüvelyfolyás és néhány nap óta fennálló szembántalom miatt kórházunkba f. é. Augusztus 2i-én felvétetett. A különben egészséges egyén nagy szemérem­ajkai nagy mértékben dagadtak, elszinesedvék, nyákos, genyes váladékkal bepiszkolvák, az inguinalhajlástól lefelé levő kis része a ezombnak felpirt mutat. A kis ajkak, a szűzhártya nagyon felernyedtek, élénk pirosak, genyes nyáktól fedvék. Az e tájra történő kis nyomás, vagy vongálás folytán a hüvelyből sürü, tejfelszerű, sárgászöldes folyadék ömlik elő. A jobb szem héjai kevéssé pöffedtek, simán fénylők, pirosak; a szemrés szűkült, ebből kis mennyiségű sárgás genyes véladék iirűl. A teke belö­­velt, chemosis nem látható. A szaruhártya ép. Rendeltetett jeges borogatás a szemre, hüvelyfecskendezés és ólomvizbe mártott tépéspamat bevezetése a vaginába. 24/„. A szemhéjak daganata nőttön nő, igen feszes ; a szaruhártyát nagyfokú chemosis veszi körül, váladék igen bő, szaruháryta meg ép. 26/s. az eleitől fogva védkötéssel ellátott bal szem héjai szintén pöffedtek, teke belö­­velt, váladék bő, szaruhártya ép; a jobb cornea alsó részén, a széllel párhuzamosan kis félholdszerű beszürődés, homályos ud­varral. Jeges borogatások mindkét szemre, a jobbra most már ritkábban a beszürődés miatt, ezenkívül eserin napjában 3-szor. 28/8. a jobb szaruhártyának beszürődése, lefelé határát közvetlenül a limbuson találja, felső határa gyengéden domború és teljesen occupálja a szaruhártya alsó harmadát; a szüremlet nem mosó­dik el többé homályos udvarrá, hanem az egész cornea bágyadt, homályos, és belső széle mellett egy második, függélyesen álló, vonalszerű új szüremlet foglal helyet. Teke belövelt. chemosis, kiválasztás igen nagy fokra emelkedvén, az eserinen kívül anti­­septikus kezeléshez fogtunk, és pedig mind a két szemen alkal­maztuk, ámbár a bal szaruhártya egészen épnek mutatkozott még. Sattler tanárnak Heidelbergben ajánlott oldatával (Rp. Ac. Salyciiici 1.0 acid, boriéi 3.0. Aqu. dst. (100.0), és pedig folytonos 5—5 perczenkint váltogatott borogatások alakjában. 20/8. a bal szemen is nagyfokú chemosis. 30/s. A jobb szaruhártya infiltratumai to­vábbterjedést nem, hanem kifekélyedést mutatnak, a fekélyek, kivált az alsó, szerfelett mély, a kissé elődomborodó Descemet­­hártyáig terjedő, piszkos fenékkel; ép ily piszkos a belső szél melletti, függélyes, vonalszerű fekélyes vájulat, melynek feneke nem hat le a Descemet-hártyáig. A bal szaruhártya ép. Másnap a chemosis mindkét oldalt engedni kezd, a váladék még mindig bő ; a láták folyvást igen szűkek. A bal szemről, melynek szaru­hártyája, daczára a szerfelett nagy és kemény chemosisnak és dús váladéknak mindvégig tiszta, ép maradt, csak annyit, hogy ép úgy mint a jobb szemen a chemosis eltűnését mintegy lépést tartva mind világosabban vált ki, kivált az alsó héjak köthártyá­­ján — a felsőkében sokkal mérsékeltebb — igen nagyfokú szem­­csésedés, mely ellen a tekék izgatottságának alábbhagyásával, kék kőveli érintések alkalmaztattak és alkalmaztatnak még most is. A jobb szaruhártya állapota azonban méltán leköti egész figyel­mét az orvosnak. Már említettem, hogy a beszüremlett rész kiesése után igen nagy és oly mély volt azon vájulat, mely a szaruhártya alsó harmadát foglalta el, hogy feneke kidomborodni kezdett, és jogosan kellett attól tartani, hogy megreped. A kezelésen mit­­sem változtattam a folyamat ezen stádiumában sem. Az antiseptikus borogatásokat antisepticus kötéssel a végből felcserélni, hogy küinyomás által támogattassék mintegy a szaruhártya ellentállási erejében, nem tarthattam tanácsosnak, mivel a váladék még mindig szerfelett bő volt, és féltem a bennrekedt geny belső, és a kötés külső nyomásának, a táplálkozásában amúgy is eléggé megzavart, chemosistól is körülvett szaruhártyát kitenni. A szaru­fekély nem repedt meg. Chemosis, kiválasztás, tekeizgatottság sept. 1 g-éig annyira csökkentek, hogy e napon a szemcsésedés ellen megkezdettük a kékkő vei i érintéseket. Időközben pedig úgy az alsó igen nagy, mint a belső kisebb fekély folyton sekélyesbültek, á nélkül, hogy átlátszóságuk a legkisebb mértékben szenvedeti volna. Most, midőn e sorokat írom — oct. hó 12-én — annyira ki­emelkedtek a fekélyek fenekei, hogy csaknem egy színvotialon állanak a környezettel, és biztos, hogy a fekélyek helyét nem fogja hegszövet elfoglalni, hanem köszörsík (facetté) lesz az egész heves folyamat hátramaradó nyoma. Oly eredmény ez, melyet hasonló körülmé­nyek között, hol hetekig állott fenn a bántalom legveszélyesebb tényezője : a chemosis, igen mélyreható fekélyedésselpárosultan, nem igen szoktunk elvárni, és megelégszünk rendszerint viszonylago­san jó eredménnyel : kisebb-nagyobb hegekkel, a láta vagy a lencse­tok integritását nem csorbító apróbb-nagyobb mellső synechiák hátramaradásával. Volt-e az eserinnek és mennyi része ezen absolute teljes eredmény eszközlésére, eldönteni nem lehet, annyi bizonyos, hogy alkalmazása után legott összeszorult a láta, és a hetekig tartó becsepegtetéseknek nem volt sem a közérzetre kellemetlen mellék­hatása, sem pedig a használás beszüntetésekor alkalmazott atropin nyomát sem tüntette fel az időközben netán képződött hátsó synechiáknak. Figyelemre méltó ez esetben még azon körülmény is, hogy a másik szemen, melyen a folyamat épen oly hevesnek látszék úgy a teke belöveltsége, valamint a chemosis minősége meg a váladék minő- és mennyiségére nézve, bántatlan maradt a szaru­hártya. A csaknem eleitől fogva foganatba vett antiseptikus kezelésnek kelljen-e ezt betudni, avagy annak, hogy a fertőző anyag veszí­tett volna már hevességéből, el nem dönthető kérdések, annyi azonban bizonyos, hogy elég gyakran tapasztalja a szemész köt­­hártyatakáros szemeknél, miszerint épen a később megbetegedett másik szemen folyik le a bántalom hevesebben és hagy nagyobb kárt maga után. Ezen egy esetből indúlva igen helytelen dolog lenne mérv­adó következtetéseket vonni akarni, de ismertetni az esetet nem fölösleges, miután épen az vonatik több részről kétségbe (Samel­­sohn, Arit.), hogy az antiseptikus kezelés képes volna elhárítani a szaruhártya megbetegedését takáros szemekben akkor, midőn nagyfokú chemosis van jelen, és kedvezőbbé tenni a lefolyást ott, hol a szaruhártya már is bántalmazott. A leírt beteg szaruhártya magán hordja a rósz prognosis minden előfeltételét, mégis nem­csak hogy meggyógyult, hanem szerkezetének csaknem teljes épségében menekült a nagy bajból; a másik szaruhártya pedig egyáltalában intact maradt, mi a kétségek jogosságát minden­esetre egy fokká' alább, a t ovábbi kísérletekét pedig egy fokkal feljebb szállítja. A beteg a szemlátomást múló szemcsésedések naponkinti érintése miatt még kezelés alatt áll. A tekék belöveltségnek semmi nyomát nem mutatják, láterő jobb oldalt is rendes. A hüvelyfolyás nehány hét alatt teljesen me gszünt. A kórházunkban kezelt szarubántalmas esetek közül csak azokat kezeltem antisepti ce. melyek bennfeküdtek és mindig észlelés alatt állottak, mert e bántalmaknál a szerelés nem egyszerű borogatások, hanem gondosan alkalmazott kötések alakjában történt Sattler tnr. oldatával, úgy a mint ő azt a heidelbergi ülésen előadta volt. (Lásd a f. é. „Szemészet“ 4. sz.) I. eset. W. Ö. 11 éves, különben egészséges fiú. Felvéte­tett f. é. sept. 4-én. 8 na p előtt állítólag égetett mész dobatott jobb szemébe. A kórállapot következő: a szemhéjjak kissé duzzadtak és kissé elszinesedvék, köthártyájuk erősen belövelt, a belöveltség átterjed a teke köthártyájára is. A teke köthártyájá­­nak alsó belső részén több centimeternyi térfogat egészen megfe­­héredett és e fehéredés az átmeneti részen túlmenve, átterjed az alsó héj köthártyájára, a nélkül hogy a héj széléig emelkednék. A fehérség a szaruszélen kezdődik. A szaruhártyán magán nem látni egyebet, mint körkörös, élesen határolt, lencse mekkoraságú, fénytelen bágyadt de átlátszó tért, mely az említett fehér térbe mosódik el. Csekély chemosis, fényiszony, zavart látás, mérsékelt

Next

/
Oldalképek
Tartalom