Szemészet, 1879 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1879-12-28 / 6. szám

9i 92 Könyvismertetés. Thérapeutique oculaire, par L. de Wecker. Legons recueillies et redigées par le dr. Masselon. Paris 1878—7g. O. Dóin. 8°. 803. 1. (Folytatás.) A negyedik felolvasás a szemhéjak izmainak bénulásáról s a szemrés rendellenességeiről szól. Trichiasis és distichiasis csak a Jaesche-Arlt-féle átültetést ajánlja, mert szerinte „barbárság“ a kimetszés, etetés stb., kemény, rennetlen alakú forradást okozván. Ezek ellen két kifogásunk lehet: 1. hogy sokszor a mi van a pilla-sorból, nem érdemli az átültetést (kivált a hogy ő műtétta­nában ajánlja : keskeny lebenyt ültetve a belső ajk és a feltolt pilla szőrtelep közé), 2, a Flarer-féle műtét után semmivel sem lesz göröngyösebb a szemhéj széle, mint volt azelőtt. Az entropium és ectropium megbeszélése után (V. előadás) áttér a kötő hártya bajaira s hat előadást fordít ezekre. Az egy­szerű hurut ellenében hideg borogatást, fél százalékos carbolsav­­oldatot, vagy abortiv kezelést (Plumb, acet. sol. Aq. dest. aa. vagy: Argent, nitr. 2: 100 ecsetelésként) ajánl, idültebb esetek­nél kénsavas horganyt borogatásban. — A conj. bleunonhoica („ophtalmie purulente“) kezelésére : hideg borogatást, carbolsav­­oldattal borogatást és mosást (gazdagoknál sprayt) pokolkő ol­dattal kenést (2:100) és scarificatiokat használ ; e mellett vérbo­csátás végett bemetszi a szemhéjak külső zugát. Porczhártyai fe­kélyek mellett nem atropint, hanem eserint használ, mert lapos forradást kapunk utána s az átszakadást is inkább előzi meg, mi végett különben, ha az eserin nem használ, sclerotomiát is ajánl (!) Maga is megvallja, hogy elég nehéz dolog a chemosis mellett.“ Tiszta levegőt és hashajtót tart még szükségesnek. — A conj. phlyctáenosa (lymphatica) kezelésében 3 szabályt állít fel : I. izgató szereket használjunk; 2. kerüljük az elvonókat, 3. foly­tassuk a kezelést a látszólagos gyógyulás után is. — Calomelt, vagy sárga higanyéleget használ; ez utóbbi legjobb erős kenőcs­ként (1:8 zsírra) egy kis pálczával tenni a szembe s jól eldör­zsölve, azonnal kimosni a szemet; ha a beteg kezébe adjuk, gyengébb legyen; többet ér a calomelnél u. n. görvelyes pan­nus mellett. Ha a porczhártya is meg van támadva, meleg car­­bolsavas borogatás mellett eserin használandó. Nagyobb photo­phobia ellen ajánlja az Agnew-féle műtételt: a fascia tarso-or­­bitalis bemetszését, mi a szemgolyót felszabadítja a szemhéj nyomásától. Conj. follicularis ellen, ha nincs vele hurut, plumbum acet. (6: 500), ha van, akkor carbolsav használandó, a levegő tisztaságára különösen ügyelve. — A conj. granulosa-xő\ (trach­oma) szólva, nem mond más újat, mint a mit az aseptikumok és az eserin használatáról — bő váladék és szemfekélyek eseté­ben — előre is várhattunk; a régi pannus melletti váladék-be­oltásról azt mondja W , hogy még („jóllehet elég bátor gyó­gyító eljárások dolgában“) nem tudta elhatározni magát. — Symblepharon ellen ajánlja Tealenek (a pesti klinikán sikertelenül végzett s elég csalókának tetsző) methódusát : nyúl-conjunetiva átültetését. Öt előadásban (12—16) szól a porczhártyáról, A keratitis phliclaenosa ellen, minden izgatás kerülésével, langyos boroga­tást (belladonna, camomilla, vagy más ilyes forrázatával) s ha fe­kély áll elő, eserint ajánl. — Pannus mellett bármely okból származik, a mindig fenyegető glaucomás rohamra kell ügyel­nünk ; az alapul szolgáló kötőhártyai baj kezelése és később calomel-behintés vagy sárga kenőcs (mer. oxydatus flavus) teszik az ellenszereket; - régi pannus miatt abrasio conjunctivae“ vagyis a porczhártya körül a conj.-ból egy keskeny övnek ki­metszése lehet szükséges, vagy pedig iridectomia, vagy sclero­­tomia, a fokozott belnyomás apasztására. — Herpes corneae (Ke­­rat. vesiculosa) esetében belsőleg chinin, a szembe atropin s meleg borogatás rendelendő, ha a baj zosterhez tartozik ; más­ként alig kíván kezelést. A hólyagok lemetszhetők, vagy calomel behintése által repeszthetők meg. — A mélyen székelő porcz­­hártyalobok közül az infiltratio profunda circumscripta ellen, ha a szivárvány bántatlan, meleg borogatás, naponta egy pilocarpin­­befecskendés a karon (4—5 csepp 1 : 10 oldatból), egyszers­mind jodkáli és tejsavas vas alkalmazandók ; ha iritis készül, at­ropin. Ily régi beszüremkedések ellen ajánlja feltisztitó eszközül a sclerotomiát, mi ellen pedig az a tapasztalás szól, hogy sok­szor még tömörödnek iridectomia után a szaru-homályok, bár­mily hosszú idő után végeztük is. — Keratitis interstitialis dif­fusa az esetek 2/3 részében örökölt bujakórságból származik ; a kezelés alapja jodkáli és higanyos szerek ; ezek mellett erősítő szerek, vas és china-bor szükségesek. A fájdalmak mindig az uveától származnak s ellenök atropin és a különben is szüksé­gelt meleg borogatások rendelendők ; később a maradt foltok ellen a fentebb említett műtétek végezhetők. — Keratitis bul­losa mellett a nagy hólyag oldalát kivágjuk, eserint cseppentünk a rendesen fokozott feszülés ellen, s chinint (naponta 0,80— 1,0) rendelünk a glaucomára való hajlam miatt. Ha irido-choroiditis tartja fenn a bajt, vagy hozzá időn át haszontalanok a mondott szerek, sclerotomiát. vagy a mi biztosabb, iridectomiát vége­zünk ; sőt a megvakulás után is tartó fájdalmak a szem eltávo­lítását is követelhetik, mit Wecker néha az ő aranyszálának a szemgolyóba akasztásával (a limbus táján vagy az aequator felé) megelőz. — Porczhártyabeli tályog eserin-csepegtetést kíván, az atropin egyenesen kárt tehet, míg eserin mellett lapos hege­dűs, gyorsabb begyógyulás tapasztalható ; a váladék (ha pl. acut gernyedő conj. okozta a bajt) gondosan tisztogatva ártalmatlanná teendő, a keratomia (Saemisch) helyett pedig a szabályosabb sebet okozó s épen oly hasznos sclerotomiát kell végeznünk a terjedés gátlására. A kötőhártyát, ha szükséges, carbolsavas, vagy { pokolköves oldattal kezeljük. Himlő miatti tályog ezen kívül belsőleg chinint kíván. — A fekélyek közül a fertőző v. hara­­pódzó fekély a gyógyitásbeli haladásnak példáját mutatja ; már a Saemisch-féle metszés a fekély alapján át haladás volt, de W. í még sokkal szebb eredményt lát «cmz-cseppektől és sclerotomia­­j tói; a S.-féle metszés azon eredményét, hogy a mellső csarnok 1 gyorsan kitisztul a genytől stb,, nem tartja fontosnak, a több­­! szőri sebnyitástól óvakodik, s ha a fekély oly nagy hogy a'porczhár­tya sugaránál hosszabb metszést kívánna, akkor mindig jobbnak j tartja a tülkhártya bemetszését. Azoknak, kik szemek operálásá­­j ban nem elég gyakorlottak, a fertozésellenes szereket ajánlja, a könnytömlőbeli hurut előleges, mechanicus kezelése után • car­bolsavas kimosások, a fekélyre chlorviznek salicylsav-oldatnak csepegtetése, (tegyük hozzá borsavas mosások (1 : 20) s borlint­­tel kötözés) lesznek a teendők, ha lehet, meleg borogatásokkal vegyest. Gayet és Martinache ajánlása: tüzes kutaszszal érinteni a fekély alapját, nem kedves előtte, (pedig az fájdalmatlan és a fekélyre bámulatosan hat.) A miket a porczhártya foltjairól, forradásairól s ezek ope­ratio kezeléséről mond, abból legérdekesebb mit a staphyloma­­képződésről és kezeléséről mond ; ennek veleje röviden az, hogy mivel a St. létrejötte a Fontana-féle tér eltorlaszolásának (a szivárvány- és porczhártya közti összetapadásnak) következése, nemcsak haszontalan az atropin alkalmazása, hanem egyenesen ve­szélyes. mivel a szivárványt a csarnok zuga felé erőszakolja s igy nagy mértékben elősegíti a folyadékcsere megakadását, a glaucomát s a staphyloma növését; az atropiti elhagyása nagy haladás e ba­jok kezdésében, melynek most következőleg kell történni: 1. el­távolítjuk az egész kicsúszott szivárványt, bármekkora is az ; 2. a forradás egész ideje alatt eserint csepegtetünk s kötözzük a szemet szorosan ; 3. kisebb prolapsus mellett ha mindezek da­czára elzáródni készül a csarnok zuga, slerotomiát vagy ha le­het iridectomiát végezünk, a keskeny Graefe-késsel ejtve a met­szést. Ily módon megelőzhetjük tágult hegedősek keletkezését. A kész staphyloma szokott módon operálandó. A tülkhártya bajairól (és a szem sérüléseiről, idegen tes­tekről szóló 17. előadásban a scleritis kezelésére pilocarpin-fecs­­kendéseket és jodkálit ajánl, mindennemű izgató szer, pl. szem­­vizek óvatos kerülése mellett. (Folytatjuk). A duboisin alkalmazása. Seely W. W.-tól, Cincinnatiban. A duboisinról, melynek általános hatása Gubler szerint épen olyan mint az atropiné, csakhogy jóval erősebb, Wecker és Ga­­lezowszki azt állították, hogy hatása hamarabb s kellemetlen mel­lékes, izgatás miatti jelenségek nélkül következik be a szemen

Next

/
Oldalképek
Tartalom