Szemészet, 1878 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1878-11-03 / 5. szám
63 64 A kiválasztott nyálka fajsulya 1013—1011 közt, mennyisége 80—8óo CC. közt ingadozik. A vizelet néha concentráltabb. A kellemetlen melléktünetekre nézve 7 éretlen hányás, egyben légrekedés, egynél a nemző szervekben fájdalmak és dysuria lépett fel. Két esetben a hányás és kimerültség a befecskendés folytatását eltiltották. A mi végre az itt leginkább érdeklő gyógy hatást illeti, ez következőkben foglalható össze: A P. nagy mértékben gyorsítja felszívódását úgy a kiöntött folyadékoknak (recegleválás), mint az izzadmányoknak (iivegtesthomály). A mi az utóbbit illeti, erre természetesen csak akkor hat, valószínűleg midőn még friss, mert később, ha egyszer a sejtek kötszövetté váltanak, ennek feloldása és a nyirkutakon elvezetése rendkívül meg van nehezítve. Ennek folytán a heveny iridocyclitis 4 esetében az eredmény kitűnőnek mondható. így egy esetben aláterő S =8/6u-ról S=6/u-ra emelkedett. Azon ellenvetésre, hogy a kérdéses betegségben az izzadmányok felszívódása és az üvegtest kivilágosodása jobbára önkéntesen is beállanak, azt felelhetni, hogy igenis, de ez sokkal lassabban történik. A betegségnek kiujulását a P. befecskendése által nem lehet megakadályozni, de rendszerint a recidivák ellen szintén siker követi a szer alkalmazását. A reczegleválási esetekben 5 közül négyben szintén igen jó hatását lehetett a P.-nek constatálni, minthogy pedig mindig csak akkor vétetett a szer igénybe, midőn már megelőzőleg más kúra volt sikertelenül alkalmazva, kétséget nem szenved, hogy kedvező hatását a felszívódást előmozdító erejének kell tulajdonítani. A neuroretinitis eseteiben már eleve sem köttetett nagy remény a szerhez. A keratitis parenchymatosa esetében a kitűzött czél, ugyanis a vérbőség csökkentése és ezzel együtt a fájdalom megszüntetése teljesen eléretett. Ennélfogva szerző mindenütt ajánlja a szert, a hol nemcsak felszívó hatását akarjuk felhasználni, hanem ott is, hol heves lob jelenlétében meg ákarjuk az edényeket a nagy vérmennyiségtől és a beteget nagy fáradalmaitól szabadítani. (Wiener M. Wochenschr. Nr. 37—38.) Vidor, tr. A jaborandi és pilocarpin hatása a szemre. Königshofer tr.-tól. A jaborandi, illetőleg pilocarpin hatását a szemre már sokan vizsgálták; a vizsgálatok eredménye különbségeket mutat; sok esetben a látaszükülés becseppentésre következett be, sokszor a látára vonatkozó hatás belső adagolásnál vagy bőr alá fecskendezésnél jött meg; továbbá az alkalmazkodási görcs nem minden észlelő által erősíttetik meg, és a könyelválasztás nagyobbodására vonatkozó adatok sem egybevágók. K. tr. vizsgálatokat tett jaborandi forrázattal, kivonattal és és pilocarpinnal. A forrázat csak belsőleg adagoltatott, a kivonat csak helybelileg alkalmaztatott, még a pilocarpin heiybelileg és bőr alá fecskendezésre használtatott. Az eredmény röviden következő: 1. A jaborandi forrázat belső adagolása mérsékes alkalmazkodási görcsöt hoz létre a közelpont beljebb nyomúlásával és központi villámszerű láttompulattal (Flimmerscotom). 2. A jaborandi szeszes és üres kivonatának — a köthártya tisztán'erőművi izgatását leszámítva— a szemre mi hatása sincs. 3. A pilocarpinum muriat. helybelileg alkalmazva nagyfokú látaszüküiést, és csekély alkalmazkodási görcsöt hoz létre ; bőr alá fecskendezve pedig ellenkezőleg nagyfokú alkalmazkodási görcsöt támaszt a közelpont beljebb nyomúlásával, kismérvű látaszűkiiléssel és a könyelválasztás nagyobbodásával. A látélesség kevesbedése a különböző alkalmazási módok mellett egyszer sem észleltetett. Williams tr. a pilocarpin és eserin hatását különösen a porczhártya fekélyes lobjainál tanúlmányozta, és arról győződött meg, hogy itt az eserin jó hatása kétségbevonhatlan; sőt még áttöréseknél sincs ellenjavalva az eserin, legyen az áttörés központos avagy környi; a homlokzsába és fényiszony is több esetben jelentékeny fokban alábbhagyott. Nem maradt el az eserin kedvező hatása más lobalakoknál sem, mint a tüszős köthártya és szarulobnál, sértési és takáros fekélyeknél, tovaterjedő fekélynél, diphtheritis-, vörheny- és kanyaró utáni alkalmazkodási hűdéseknél. Szarutágulat (keratoconus) egy eseténél a láterő javúlását illetőleg egészen meglepő (de maradó-é? Ref.) eredmény éretett el az eserin alkalmazása által. A pilocarpinum muriaticummal tett gyógykisérletek eredményei állítólag alig állnak mögötte a kénsavas eserinnek; sőt az eserint a pilocarpin annyiban felül is múlná, hogy a látát az eserinnek megfelelőleg képes szűkíteni anélkül, hogy annyira izgatna, s azonkívül kevesebb szemgödör feletti fájdalmat és kevesebb alkalmazkodási görcsöt támaszt; végre ez időszerűit még jutányosb is. (Kiin. Mntbl. f. Aughlk. 1878. Juni.) Torday tr. A szemmozgató izmok hüdésének kezelése orthopaedia által. Michet. J. tr-tól. Michel tr. azon tapasztalati meggyőződés alapján, hogy a szemizmok hüdésének gyógyítása villamozás által bár általában kedvező, de igen huzamos, következő eljárás ajánl: a hüdött izmot a teke fölötti megragadásánál közönséges rögzítő csipeszszel megfogván a tekét az ellenkező oldalra húzza jóval a rendes működési határon túl; majd a hüdött oldalra visszavíve ezen ellentétes szenvedőleges mozgásokat tétetjük az izommal .körülbelül két perczen át. Állítólag ezen tornáztatás után az eredmény azonnal legnagyobb, később csökken, de néhányszori gyakorlás után a hiidés enged. — Naponta egyszeri gyakorlás elegendő. — Ezen kezelés mellett egy heveny, csúzos abducens hüdés öt hét! alatt tökéletesen meggyógyúlt. (Kérdés vájjon beavatkozás nélkül, avagy villamozásra nem gyógyúlt volna-e még akkorra, vagy talán még előbb ? Ref.) (Kiin. Mntbl. für. Aughlk. 1877. November.) Hydrargyrum oleatum Pagenstecher-féle kenőcs helyett. Dr. Landesberg a hydrargyrum oleatum mellett szót emel. miután a Pagenstecher-féle kenőcsben sok gáncsolni valót talál: ugyanis hogy ez utóbbi előbb-utóbb bomlásnak indul, bűzössé lesz; a tömeg, ha ungú. leniens teszi az alapanyagot piszkos-sárgává, ha pedig ungú. glycerini, piszkos-zöldessé lesz. A hydrargyrum oleatum ungu. petroleivel (Cosmolin) eldörzsölve, sárgás, áttetsző, kissé összeálló tömeg, melyet nehéz ecsettel a szembe juttatni. A pillák között legott elhigul, szappanvagy olajszerüvé lesz. Ezután teljesen és könnyen szétdörzsölhető. A visszahatás kisebb, mint a Pagenstecher-féle kenőcsnél. L. a kérdéses szert a köt- és szaruhártya-bántalmak számos esetében alkalmazta azon javaslatok alapján, mint eddig a P.-féle kenőcsöt, s úgy hiszi, hogy amaz hivatva van a P.-féle kenőcsöt a szemészeti gyakorlatból végkép kiszorítani. L. meggyőződött arról, hogy a hydrargyrum oleatum kenőcs könnyen készíthető, hónapokon át, még ha napnak tétetik is ki, meg nem változik, előnye tehát a következő : 1) nem bomlik szét, 2) igen könnyen szétdörzsölhető, 3) kevésbé izgatja a szemet. A vevény következő : Rp. Hydrargyri oleati 10°/0 drachm. / Ung. Petrolii ■ drachm. 2. Az olajokat Marshall J. 1872-ben karolta fel. Nemcsak azért, hogy tisztábbak és kezelékenyebbek, hanem mivel hatásuk is nagyobb. A bőr általi könnyebb felszivatásuk miatt, különösen kórbetegségek ellen javasolta. Az ő ösztönzésére eszközlött vizsgálatok kiderítek, hogy nem a vörös, hanem a sárga higanyoxyd oldatik fel legkönnyebben az acidum oleicumban 300° Fahrenheit szerinti hőfoknál. Csakhogy az acidum oleicumnak tökéletesen tisztának kell lennie, ilyet pedig a közforgalomban nem találni. A gyógyszerész tehát leghelyesebben cselekszik, ha maga készíti azt friss édes mandolaolajból, mi természetesen kissé körülményessé teszi a précedurát. Budapest, 1878. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.)
