Szemészet, 1878 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1878-06-09 / 3. szám
37 — 38 lencse mellső felülete e közben helyét változtatja, míg a hátulsó, felület helyváltoztatása biztosan kimutatva nincs. — A sugárizom megvastagodásával egyidejűleg felduzzadnak a sugárnyulványok is Coccius 1) nézete szerint azon vérpangás miatt, a mit a sugár-izom összehúzódása előidéz az irisben, azáltal, hogy a vérpályát szűkíti. — A sugár nyúlványoknak ez a felduzzadása és mellfelé való helyváltoztatása mindig csak követi a sugár-izom összehúzódását, sohasem előzi meg, se nem egyidejű vele. — A láta szűkül. — Az iris körzeti része hátra —, láta széle pedig előre mozdúl. —- A szemgolyó maga előbbre drilled és emeli a felső szemhéjjat; közelnézéskor szemtengelyeinket többnyire lefelé irányítjuk, mig messzenézéskor vízszintesen vagy kissé előrehajtott fejjel nézünk és látunk a legtisztábban. H. Müller szerint a sugár-izom összehúzódásakor képes növelni az üvegtest nyomását, és e nagyobbodott nyomást az alkalmazkodás egyik tényezőjéül tekinti; — ugyanezt Mauthner *) is elfogadja. Mint igen lényeges körülményt azt is fel kell említenem, hogy az alkalmazkodással egy időben rendesen össze is szoktuk hajlítani szemeink tengelyeit az egyenes izmok működése által, minthogy az alkalmazkodásra épen a közelfekvő tárgyak szemlélésénél van szükségünk. Az alkalmazkodás okozta zavarokat, pedig legjobban tanúlmányozhatjuk az alkalmazkodási görcsnél, és az Asthenopiánál.— Bonders 2) következőleg Írja le az asthenopiát: A szem kívülről semmi rendkívülit nem mutat, mozgásai zavartalanok, a látási vonalok összehajlítása könnyen megy, a látás élessége többnyire hibátlan, — és mégis az Írásnál, olvasásnál és más közelnézést igénylő dolognál különösen mesterséges világítás mellett vagy homályos szobában a látás megzavarodik, a tárgyak összefolynak, és elfáradás feszülés érzete lép fel a szemekben és különösen a szemek fölött, a mely miatt a munkát abban kell hagyni. — Nehány percznyi pihenés után jól lát, de a dolgozás újra kezdésével ugyanazok a tünemények ismétlődnek. — Ha valaki e kellemetlen érzés mellett is tovább dolgoz, a tünemények fokozódnak, a feszülés érzete kínzó fájdalommá nő, és egy idő múlva azt veszi észre a beteg, hogy többé a messzenézéskor se lát olyan jól mint azelőtt. lencse domborodása — mint már Helmholtz felvette — passiv tüuemény, a lencse rugalmasságán alapúi, és a lencsetok meglazúlása által lesz lehetővé; de a lencsetok — illetőleg az ezt feszitő Zinn-féle öv — meglazúlását nem a körzeti szél előhúzása okozza, hanem a körzeti rögpontnak a szem hosszasági tengelyéhez való közeledése idézi elő. — A sugár-izom Müller-féle rostjainak gyürűalakú összehúzódásakor, vagyis az izomgyürii szűkülésekor ily közeledés a hosszasági tengelyhez természetes. L) A Danders tankönyvének német kiadásában a 25. lapon van egy „Zusatz des Herausgebers“ O. Beckertől, a melyben a következőt olvashat" juk : Die Ursache dieser Yolumsveränderungen der Ciliavfortsätze erklärt sich zum Theil aus der Circulationshemmung, welche entstehen muss, so" bald und so oft die Blutbahn in der Iris bei Contraction des Radiärmuskels sich verengert, zum Theil daraus, das zufolge der anatomischen Anordnung des Ciliarmuskels bei einer Contraction desselben die Arterien der Ciliarfortsätze und der Iris comprinjirt werden, während die Venen dieser Theile so liegen, dass sie von Contractionen des Ciliarmuskels nicht beeinflusst werden (Leber.) A bizonvitékúl felhozott Leber pedig ezt mondja: (Die Circulations- und Ernährungsverhältnisse des Auges, Gräfe-Samisch Handb. d. ges. Augenheilk., VIII. Cap. )6i. /.) Bei dem Verlauf der Gefässe im Ciliarkörper lässt sich nicht verstehen, wie auf einfach mechanischem Wege die Contraction des Ciliarmuskels eine Stauung in den Ciliarfortsätzen (Coccius) hervorbringen kann. — Wenn überhaupt der Muskel, •was dahingestellt bleibt, eine mechanische Wirkung auf die Gefässe der Ciliarfortsätze ausübt etc. A fentebbi hibás nézet a franczia irodalomban is talál pártfogóra.— S. Grand ezt mondja: (De Vhygiéne de ia vue dans les travaux, qui demandent unegrande application des yeux l8j4 ) L’effort necessaire pour voir distinctement ä la distance de 8 011 10. pouces est produit par une action du musele ciliaire. Cc qui détermine une compression des veines Choroidiennes, une entrave dans la circulation, une strase veineuse et ä la longue une hypersecretion. — Feltaláljuk az angol irodalomban is: Norton (British med. Journal 1873) az Annales d’OcuIistique (71. 137) ismertetése szerint azt mondja, hogy : Les vaisseaux afférénts ou efférents du corps érectile traversent le musele, et les veiues le perforent vers son sommet. La contraction des fibres insérés dans la choroide posséde la fonction de provoquer la compression de ses vaisseaux et leur érection, en mettant obstraele au retour du sang. *) Vorlesungen..............28. 1. Die Linse erhält durch das Dickerwerden des Muskels die Schwellung der Ciliarfortsätze, und die gleichzeitige (relative) Spannung des Glaskörpers etc. einen seitlichen Druck . . . 2) Die Anomalien.................217. 1. Archiv f. O. VI. I. Kimerítő betegségek, vérveszteség után is olyan tünemények jelentkeznek, a melyek nagyon hasonlítanak a hypermetropiánál mutatkozó asthenopiához. — Dondcrs ezt is az izomerő kimerüléséből magyarázza (221. 1.) Végül pedig azt mondja, hogy ő több száz asthenopiás beteget látott, a kik legelső ifjúságuktól kezdve 30—40 éves korukig, sőt tovább szemüveg nélkül vagy gyenge üveg mellett dolgozva alkalmazkodásukat napról napra a legnagyobb mértékben erőltették meg, és még sem vett észre semmi rosszabbodást a látás élességében. Mauthner tankönyvében azt találjuk, hogy a teljes jóllátás úgy közel mint messze nem tartóz az asthenopia lényegéhez. — A látás a baj közönséges alakjainál, a melyek oka ugyanis a hypermetropia. nem ritkán hiányos. — Az asthenopia tüneteinek felsoro'ásánál azt mondja, hogy: miután a kellemetlen és fájdalmas érzés fellépett a szem körül, vagy a szemben, a betűk kevésbbé feketének, inkább szürkének, szélesebbnek és élmosódottnak látszanak. — És végül említ olyan typicus asthenopia eseteket, a melyeket semmiképen értelmezni nem tud. Érdekesek a vérkeringésben mutatkozó változások, a melyek a közelfekvő tárgyak nézésénél mutatkoznak. — Tudvalevőleg az ideghártya vérpályája — a hajszáledényes összefüggést leszámítva — teljesen független az érhártya vérpályájától úgy, hogy az arteria centralis retinae eltömiilésekor a hiányos táplálkozás miatt megvakul a szem. — Leber1) vizsgálatai szerint a fovea centralis valamint az ideghártya két külső rétege egészen edénytelen, és tápnedv csak a szövetközti űrökön át kerül oda. — A vér keringésre az ideghártyában szabályozólag hat a szem belső nyomása, úgy hogy a nyomás kisebbedésekor az ideghártya véredényei kitágúlnak, a nyomás növekedésekor pedig szűkülnek. — A szem belső nyomására pedig a szemhéjjak nyomása és a szemizmok összehúzódása is hat, következésképen ezektől is függeni fog az ídeghártya véredényeinek teltsége. — Bonders2) így a szemhéjjak hosszabb ideig való szoros zárvatartása után épen úgy látott ideghártya vérbőséget előállani, mint az újjal való nyomás után, nyilván azért, mert a nyomás alatt a szemben levő folyadék égy része felszívódik, és igy a nyomás megszűntével ezt a hiányt a véredények kitágulása pótolja. — Gräfe úgy az emberi szemben mint juh szemekben a viszérlökést növekedni látta a szemgolyó minden mozdúlásánál. — Hippel és Grünhagenz) szerint is a szem belső nyomásának nagysága minden szemizom-összehuzódásnál sőt minden pislantásnál nő. — Bobrowolsky4) azt tapasztalta, hogy az a viszérlökés a mit a kutyáknál már van Trigt látott, sem a szív összehúzódásával, sem a légzéssel, sem az alkalmazkodással nem áll oki viszonyban, hanem a szemizmok és a szemhéjjizmok öszszehuzódásátó! függ; egy egyetlen szemizom izgatása már előidézi a viszér kiürülését. Coccius szerint viszérlökés áll elő hosszabb ideig tartó közelnézéskor is ; ugyanekkor az ideghártya finomabb véredényei és a látási ideg feje elhalaványodnak, míg azután messzenézéskor a viszerek ismét tágúlnak. — Coccius e tüneményeket az alkalmazkodás hatásának tulajdonítja, de Leber szerint kérdés, vájjon az egyenes izmok összehúzódásának nincs e itt ugyanolyan vagy talán még nagyobb szerepe. Kétségtelenül bizonyítja a szem belső nyomásának emelkedését az egyenes izmok összehúzódásakor az a tapasztalat is, hogy hályog műtétek után az alig behegedt tehát még eléggé meg nem erősödött seb a szem mozgatásakor nem egyszer újra megreped. A sugár-izom és az iris összehúzódásának befolyását a szem belső nyomásának megváltozására nem lehetett kimutatni. — A ganglion ciliare és a sugár-izom tájának ingerlésénél, több észlelőnek megegyező tapasztalata szerint a szem belső nyomása változatlan marad. (Grünhagen, Hensen és Volkers. Adamük) Adamiik5) két manometerrel arra nézve tett méréseket, hogy vájjon *) Die Circulations- und Ernährungsverhältnisse des Auges.-) Ueber die sichtbaren Erscheinungen der Blutbewegung im Auge. A. f. O. I. 2. 3) Ueber d. Einfluss der Nerven auf Höhe die d. intraocul. Druckes. A. f. O. XIV. 3. XV. I. XVI. i. 4) Zur Lehre üb. d. Blutcirculation im Augenhintergrunde des Hundes etc. Centralbl. f. d. med. Wiss. 1870. l) Leber. Die Circulationsverhältnisse............. 3
