Szemészet, 1877 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1877-06-10 / 3. szám
i. mivolta. A nevezett ideg hűdése első sorban jellemeztetik látaszükület által, mely sötét helyen még inkább tűnik fel mint világosságban. A láta kitágul ugyan Atropin folytán, hanem nem oly mértékben mint a másik szemen, és rendesen nem kerekded alakban. — Azon kivűl még más tünetek észlelteinek a szemen sympathicushűdés alatt, nevezetesen a szemhéjrés kisebbedése részint kis fokú ptosis részint az alsó szemhéjnak magasabb állása folytán, mindkettő azon finom nem csíkolt izomrostok hűdése következtében, melyek a szemhéjporcz hátsó szélétől erednek, hatfelé húzódnak és az együttérzideg uralma alatt állanak. Némelykor a szemteke leszállított feszültsége is észleltetett; hosszabb időn át fennállott sympathicus-hűdés után pedig a szemteke mélyebben fekszik a szemüregben, a mi valószínűleg a szemüregbeli kötszevet haladó sorvadásának következménye. Ellenkező értelmű tünetek fordulnak elő az együttérzideg izgatást állapotánál, melyek azonban még nem oly behatóan tanulmányozvák mint az immént emlittettek. Tudva van, hogy bizonyos Hemikrania — eseteknél idevágó tünemények észleltettek, melyek szinten két különféle bántalomra mutatnak, oly anynyira, hogy újabb időben a Hemikrania sympathico-lonica különböztetik a Hemikrania angioparalytica-Xh\. A mit szerző az Ophthalmia neuro-paralytica körül mond, annál inkább mellőzhetjük, mivel csak minap ezen bajra vonatkozó behatóbb tanulmányt közöltünk. Herpes Zoster ophthalmicus Förster szerint a gasserféle ducz valamint az ebből kilépő tápláló rostok megbetegedésének következménye, mit Wyss bonczlelete bizonyit, a mi egyébként tökéletes összhangzásban van Bärensprung ama észleltével, hogy egy esetben a bal mellkasi övsömör a 6, 7 és 8 csigolyaközti ducznak valamint az azokból kiinduló trophicus idegrostok megbetegedésétől volt feltételezve. Chorea minor kisebbfokú esetei néha a szemhéjak ránggörcse által vezetetnek be, mely spasmus nictitans többnyire elejétől fogva az arcz több izmainak görcsétől kisérve lép fel. A bántalom súlyosabb esetei nem szoktak szemhéjgörcscsel kezdeni. Különben említendő, hogy Graefe egyszer átalános rángatódzást látott közönséges visszahatási szemhéjgörcse bekövetkezni. A nehézkóros rohamok elején a láta ki szokott tágulni ; ezen látatágulat úgymint az arcz elhalaványodása a nyaki együttérzideg izgatására vezethető vissza. A szemtükörlelet nehézkórosoknál némelykor kiváló pangási idegkorongról (Stauungspapille) szól, mely minden fokban és stádiumban egész a sorvadásig találtatik. Ez mindig agybántalomról tanúskodik, mely egyrészt a pangási látideget másrészt a nehézkóros rohamot okozza, és azért kórismészeti valamint jóslati szempontból fontos. Ezen lelet különben nem fordul elő nagyon gyakran, sőt tudjuk, hogy számos és súlyos epilepsia eset minden legkisebb szembaj nélkül évekig fennállhat. Szerző azon véleményben van, hogy eltekintve az emlitett agybántalmi esetektől, az úgynevezett idiopathicus nehézkórnál a roham alatt a reczegütereknek szűkülése fellép ; továbbá hogy a nehézkóros rohammal mindig járó visszeres pangás folytán a reczegvisszerek tágulata vagy úgynevezett visszeres vérbőség (venöse Hyperaemie) támad, melynek foka a rohamoknak fokától, tartamától és gyakoriságától függ. (Folytatjuk.) — 45 — Kimutatás a bécsi wiedeni kórházban és St. József gyermekkórházban 1875. évben kezelt szembetegekröl. Adi.er János tr.-tól. Megemlítése után annak, hogy a két kórház szemészeti osztályán öszvesen kezeltetett járólag 1153, kórházban pedig 251, hogy a korcsoportokban a szembetegségek legtöbbje képviselve van, hogy a sértések aránylag igen nagy számmal ■— 194 — fordúltak elő, hogy öszvesen 242 szemen végeztetett műtét, hogy a kimutatás igen részletesen tünteti ki a betegek korát, nemét, lakását, sőt a sértéseknél az okot, a sértett szem állapotát, szövődményeket, látképességet azonnal a sértés után, a lefolyást stb., áttérünk leírására azon vérzéscsillapító készüléknek, melyet Adler tr. Concheurynter-nek nevez, tekekitokolás utáni vérzések megszüntetésére használ, s melyet már múlt év fébr. havában a bécsi orvosegyletben bemutatott, és azóta sikeresen használt és előnyösen módosított. Az eredetileg tervezett készülék vulkanisált kaucsukból készített kúp alakú, a szemür nagyságának megfelelő tömlő, mely műtét után a szemüregbe illesztve hideg vízzel megtöltetik, azon csövön át, mely a tömlő alapjából részint kiemelkedik, és azután elköttetik avagy csavarral elzáratik. A megtöltés egyszerű sebfecskendő segélyével történik; a tömlőbeli feszülést a szemhéjakon át az ujjakkal könnyen ellenőrizhetni, és a szükség szerint módosíthatni; a tömlőnek további rögzítése kötelékek által fölösleges, miután az a szemür falain és szélein teljesen elégséges támaszt nyer; az eltávolítás igen egyszerű, miután csak a szemhéjakon és szemrésben netán jelenlevő váladékot kell langyos vizzel lemosni, azután a tömlőből a vizet kieresztve azt a szemürből gyenge húzás mellett kivenni. A tömlő előnyei: a vulkanisalt kaucsuk semmi szagot sem vesz fel, vízben nem rothad, és nem válik oly könnyen a ragályzó anyag vivőjévé mint az ócska vászon; a nyomás ruganyosabb, minden oldalról egyenletesen elosztott, és módosithatóbb ; miután a tömlő bevitele és eltávolítása minden fájdalom és idővesztegetés nélkül végezhető, azt a szükség szerint gyakrabban is ki lehet venni, a szemiirt jeges vizzel kifecskendezni, kitisztítani és a tömlőt ismét visszailleszteni. A szemhéjakra alkalmazott jeges borogatások által a tömlő vizét lehűthetni; ezen azonban újabb módosítás által lett segítve. Ugyanis, hogy kellő nyomás mellett a hideget, mint legegyszerűbb és legtermészetesb vérzéscsillapító hatányt is értékesíteni lehessen a nélkül, hogy a tömlőt elkeljen távolítani: a tömlő mellső falára ellentétes irányban még egy második cső készíttetett Ezen szerkezet mellett a tömlőbe szakadatlant hideg — vagy ha kell jeges vizet fecskendezhetni be az egyik csőből, mialatt az a másikon kifolyik; vagy még legjobb irrigator segélyével fenntartani az állendó hideg alkalmazását. Adler trnak alkalma volt, az igy javított tömlött több Ízben a legjobb sikerrel alkalmazni erős és makacs vérzéseknél tekekitokolás után, és azt annyival is inkább ajánlja, (Kapható Wagner, Waldek és Bender üzletében, Bécs I. Tuchlauben 7,) mert ily módoni kezelés mellett a seb gyógyulása sokkal gyorsabb, a váladék majdnem semmi, a bujálkodó felület igen csekély, a hegedésí fotyamot pár nap alatt be van fejeződve, és külsőleg a szemhéjak bőrén vérömlenyek és dagadások nem támadnak. Néhány érdekes kóreseteit közöl még ez alkalommal a szerző, melyek közül röviden a Herpes Zoster ophthalmicus két esetét kívánjuk megemlíteni. Az egyik esetben 49 éves férfinél a jobboldali trigeminus első ágának megfelelőleg le egészen az orrhegyig sömörös hólyagcsák ültek a bőrön csoportokban ; porczhártya felületes kiterjedt homályosodásán kivűl szivárványlob is volt jelen; a megtámadt bőr igen érzékeny, heves fájdalmak inkább csak éjjel; nehány héten át szunyalbefecskendezések, Atropin és hideg borogatások lettek alkalmazva; fél év múlva a szivárványlob kis fokban ismétlődött, és 8 napig tartott; utánna egy hónapra a sömörheges homlokfélben kiállhatlan fájdalmak, de csupán egy ujjnyi széles szalagnak megfelelőleg a külső szemzugtól a halántékárokig ; a többi heghelyes bőr érzéketlen. Ezen oldali szemben a szemrés szűk, köthártya belövelt úgy a szarúszél is; porczhártya fénye megtört ; alsó felében szürkésen beszüremkedett, és ezen fél közepén kendermag nagyságú, szabálytalan alakú fekély fehéres szürke alappal és szélekkel ; mellső csarnok fenekén kevés szívós geny; csarnokvíz zavaros ; szivárvány elszínesedett ; a kéz mozgását csak egy lábra veszi ki ; teke keménysége kisebb ; porczhártya teljesen érzéketlen (Keratitis neuroparalitica). — Atropin, és chinin 0.40 ad 60.0 Aqu. dest.) becseppentéseken kívül villamozás is alkalmaztatott 18 napon át, mi mellett az állapot tetemesen rosszabbodott s e fekély minden perczen áttöréssel fenyegetett. Ekkor a kórkép rögtön megváltozott, mennyiben a geny a csarnokból egyszerre egészen ettünt, következő napok alatt kiterjedt tüdőlob fejlődött magas lázzal, míg a szem minden kezelés nélkül napröl-napra gyorsan javúlt; és mire a tüdőlob visszafejlődött, a szembeli lobfolyamot is befejeződött; visszamaradt azonban a porczhártya tökéletes érzéstelensége, a mellső tokon fátyolszerű homály, úgy szintén vékony homály a fekély — 46 — T ír
