Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1876-05-14 / 2. szám
SZEMESZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap* 20-ik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor. 2. szám. Vasárnap, május 14-én. 1876. Tartalom : Imre: Közlemények Schulek V. egyetemi tnr. szemkórodájából. — Schnabel: Glaucoma- és szivárványcsonkitásról. — Nagel és H e i m a n n : Kórtani keringési tünemény a porczha'rtyában. — Schoeler: Giliszta az üvegtestben. — Schoeler: Űjabb gyógyszerekről. — Schmidt -Simpler: Lencséhez hasonló izzadmány szivárványlobnál. — Hewetson: Szarukupnak üvegekkel való kezeléséről. — Masselon: Iridectomiáról lencseficzamnál. Közlemények Schulek V. egyetemi tnr. szemkórodájából. Imre József tr. kórodai tanársegédtől. V. A kóroda hályogmütétélei as 187i/h-dik tanévben. Két körülmény teszi szükségessé és kötelességünkké, hogy a kóroda múlt évi hályogmütéteiről részletesb jelentés közöltessék. Egyik az, hogy ezen csaknem leggyakoribb, s csak a legfinomabb legmagasb rangú szemészi művelet által gyógyítható bajnak, a hályognak, kezelése már évtizedek óta, de főleg az utolsó években igen élénken megújúlt tudományos mozgalmak tárgyát képezi s minden nagyobb anyaggal rendelkező kórodénak a gyakorlati tudomány iránti feladata, tapasztalataival a statistikai anyagot gyarapítani; a másik körülmény az, hogy épen a budapesti egyetemi szemköroda anyagának meglepőleg nagy részét teszik, s tehát a klinikai működést túlnyomólag veszik igénybe a lencse betegségei és főleg a hályog s a mőködés ezen részéről számot adni elkerülhetleu kötelesség. Ezen első jelentésnek feladata egyszersmind magáról a kórodai eljárás-módról is lehetőleg teljes képet adni, hogy az. eredmények megítélésénél a mennyire lehet minden körülmény tekintetbe jöhessen. A kővetkezőkben elmondandók s a táblás összeállítások tárgyai lesznek tehát, 1. az anyag mennyisége és minősége, 2. a műtéti eljárás módjai, 3. a gyógyúlás menetében tett észleletek, 4. az eredmények miket az év e részben felmutathat s a tapasztalatokból kivonható tanúlságok azon viszonyra nézve, melyben műtét, hályogalak, gyógyúlás lefolyása és eredmény egymással állauak. Igaz, hogy számok magokban fontosabb kérdésekre nézve nem döntenek, hogy az orvosi statistika korántsem ad mindenre nézve helyes felvilágositá-t, nem lévén egyéb mint általánosított empíria, de legtöbb e tárgyra vonatkozó kérdés tisztázására nézve ma még az egyedüli segédeszköz. I. Minta kóroda múlt tanévi forgalmáról közölt általános jelentésből látható, az összes kóralakoknak 17.3%-át teszik a hályogok, a kórodán pedig magában véve (ha nem az egyéneket, hanem az egyes szemeket számítjuk) a 272 egyénre 83 hályog esvén még túlnyomóbb a szára (30.5%). De legfeltűnőbb ezen arány a műtételek eloszlásánál, hol a hályogmütétek az összes műtétszám 35.3%-át képezik. (E számba be vannak foglalva a helybeli jótékony nőegyesület kis hályogkórházában végzett mütételek is. melyek nem tartoznak ugyan a kórodai hivatalos működés keretébe, de a hallgatóság számára is nyitva lévén azon helyiség, a klinikai oktatás és észlelés anyagának igen hasznos függelékét képezik és semmi sem szól az ellen, hogy az ottani tapasztalatokat a többiekkel egyenlő szempontokból tekintsük és értékesítsük.) Hogy ezen túlnyomó arány a hályogosokra nézve nem egy év véletlensége, hanem koródánknak, bizonyos mellékkörülmények által némileg magyarázható, de mégis feltűnő, állandó sajátsága, mutatják a kóroda előbbi tíz évéről kijegyzett következő adatok. Volt: 186% 186% i86r’’T 186 V» 186% 18“/TM 187% 187% 187% 187*/, Az összes betegszám . . 107 107 132 175 171 152 174 157 138 138 (Kóroda év nóegyleti helyiség) " ISIS0: 23 3 45 6 47 4 61 3 68 1 65 1 65 66 61 1 52 4 G 4 2 3 1 2 5 2 1 Összesen 30 57 55 GG 72 67 67 71 64 53 Mint látjuk ezen években a hályog miatt operált szemek száma a betegek összes számának 40 50 százaléka közt mozog rendesen, s ha a hályogműtétek és más műtétek közti arányt keresnök, az valóban meglepőleg kedvező lenne amazokra nézve. Ily arányra nem sok példát találunk egyéb kórodák forgalmában így p. o. W e c k e r 13290 betege között (Párisban) 2309 hályogos volt ugyan, tehát 15 5%, de Horner-nél (Zürichben) 5000-re csak 349, tehát 6.9% esik, így Arit -nál 7.1, Beckernél 5.8, Donders-nél 7.8, Kn app-nál 5.2, Mooren-nél 4.5 stb. százalékát képezi a hályog az összes kóreseteknek.1) Az alább elsorolandó 114 kályogmütéthez nem számíttatott hozzá 3 Wepzel-féle extractio, Catar. accreta mellett, miután itt sajátlag csak mellékesen van szó hályogműtétről. Az összes számból ismét kiválik 9 complicált hályog ; oly esetek, melyeknél mint a tábla mutatja, legnagyobb részt még látás tekintetében is teljesen jó eredményt érheténk el, de melyeknél a prognosis kedvezőtlenebb volt. A 105 egyszerű hályog között természetesen legtöbb az érett és túlérett. Ezek jelzésénél a „hypermatura“ kifejezést kissé bőkezfileg használtuk, így jelölvén meg minden oly hályogalakot, melynél a mellső kéreg összeállásában változás mutatkozott, akár töpörödésre, akár elhigúlásra lehetett abból következtetni, s feltétlenül így azon esetekben, midőn a mellső tokou bármily csekély vastagodás és felrakodás mutatkozott, miután az ilyenek (a tok eltávolítására irányzott kísérletek miatt) műtét és gyógyúlás menete tekintetéből ugyanazon csoportba voltak sorozhatók. De a hypermatur hályogok számának nagyságát azon körülmény magyarázza iőképen, hogy a betegek igen gyakran várják be, míg mindkét szemök elveszti világát s ehhez sokszor nagy idő múlva jutnas csak az első szem megvakúlása után, úgy hogy hályogosaink között legtöbb volt ugyan 2—4 éves hályogú, de voltak 10 évesnél régibbek is. sőt volt egy Morgagniana, mely 32 éves volt, zavartalanéi gyógyúlt s I. oszt. eredményt adott. A még nem teljesen érett 10 hályogon csak két praeparativ tokhasítás végeztetett; régibb és újabb tapasztalatok egyaránt arra vezették Schulek tanár urat, hogy ezen műveletben kevés bizodalma legyen és eddig nem tettünk észleletet, mely a rendes mag-kéreghályognál némi kis átlátszó részek jelenléteiét még a műtétkor valami vészes jelentőségűnek bizonyítaná. (Egészen más szempontok alá esnek azon hályogok, melyeknél főleg a mag zavaros, de a kéreg tiszta ; habár mint K napp is mondja, s egy esetben mi is találtuk, ha csak a mellső kénig tiszta, l) L. Becker. Krankheiten des Linsensystems. Graefe |és Saemisch, Handbuch V. 1. 305 1. 2
