Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1876-10-29 / 5. szám
75 76 binatiók száma kettőztetik, mi tökéletesen elegendő a nevezett czélra. Az astigmatismus meghatározására szűk hasadékkal ellátott korong szolgál, melynek szélére bevésett számokból az elhajlitás minden egyes esetben felismerhető. Az ily módon sokfélére alkalmas homorú valamint sik tiikört biró műszer 45 frcs-ért Crétés látszerésznél (Rue de Rennes 66 Paris) kapható. Snellen PhaJcometere. 30. Ha a régi üvegek gyutávolát összehasonlítjuk az újakéval (lásd a fennt között táblázat III és IV. hasábját), észreveszszük, hogy a régiek közül vajmi kevés üveg felel meg az újaknak. Szükséges lesz ezért a gyárakban az eddig használt köszörülési minták nagyobb részét újak által helyettesíteni. Ezen átmeneti időben minden esetre nagyon fontos az üvegeket szoros ellenőrzés alatt tartani, mi legjobban eszközölhető Snellen-nek e czélra összeállított készüléke segítségével. Ezen Phákometer azon tényen alapszik, hogy valamely tárgynak képe ép oly nagy mint maga a tárgy és ép oly távol áll a lencsétől, ha a tárgynak távola a domború lencsétől egyenlő ez utóbbinak kettős gyutávolával. A megvizsgálandó üveglencse egy láttani pad (optische Bank) közepére illesztetik be. Ugyanazon pádon a tárgy (egy rekesznek megvilágított nyílásai) valamint a felfogó ernyő (tejüveg) egyenlő távolságra de megfordított irányban rugonyok segítségével tolhatók oly képen, hogy mindkettő mindig ugyanazon távolban áll a lencsétől. A tejüveg-ernyő egy scálán mozog, melyről a távolnak megfelelő Dioptriaszámot leolvashatni. A meghatározás egész D-ig megbízható. Azon kívül, hogy a tárgyat és a tej-üveget könnyű módon állíthatni be pontosan, az az hogy tiszta éles képet nyerjünk, még a megvizsgálandó lencsét is lehet keretében addig mozgatni, mig a kép egyes pontjai teljesen egybeesnek a tejüvegen előlegesen megjegyzett pontokkal. Ekkor a lencse központilag be van állítva. Ilyképen a készülék egyszersmind a lencsék központjának meghatározására is szolgál. Azon czélból, hogy a készülék az uj sorozat valamennyi üvegének megvizsgálására alkalmas legyen de a nélkül, hogy a padot tulhosszúvá tenni szükséges lenne, a megvizsgálandó üveg mindkét oldaláu és egyenlő távolban tőle egy-egy dombor-lencse van felállítva, melyek a fénysugarakat közelebbre téritik össze, mint az maga a megvizsgálandó üveg által történnék. Ezen segédlencsék hatása magától érthetőleg a scála készítésénél le lett számítva. Az ilyképen meghatározott domború üvegek segítségével az ismert módon lehet akár milyen homorú üveg gyútávolát is pontosan megállapítani. Ezen készülék kapható Utrechtben D. B. Kagenaar látszeré?znél 37,5 írtért. A szemek együttes oldali eltérésének egy esete. Priestley SMiTH-től. A következő eset szerző szerint megerősítené azon feltevényt, hegy az agyban léteznek középpontok, melyek a szemek párhuzamos oldali mozgásait szabályozzák és melyek különbözők azon középpontoktól, melyek az összetérési mozgásokon (mouvements of convergence) uralkodnak. Egy 17 éves egészséges küllemű ifjúról van szó, ki egy héttel bemutatása előtt három napig tartó hányásban, szédülésben és fejfájásban szenvedett, mely tünetek megszűnése után a szembaj állott be. Első megtekintésre úgy látszott, mint ha a bal hatodik ideg hüdve volna, mindkét szem kissé jobb felé fordulva, mely eltérésnek kiegyenlítésére az arcz bal felé fordúlt. Közelebb nyomozásra azonban kiderült, hogy nem csupán az egyik szem hanem mindkettő állandóan jobb felé eltér és hogy egyik sem birt bal felé fordulni. Jobb szem: Y = 1 (}-|); emmetropia; közelpont 4l/2“ \ láta rendes; közegek tiszták ; háttér ép. Bal szem: Y = ; emmetropia; közelpont 5" ; egyébiránt ép oly rendes mint a jobb szem egy jól kifejlett sorvadási félhold kivételével a látideg külső határa mellett. A jobb szemhéjakon gyakori pislogás mutatkozott, kevésbé gyakran bal odalt. A bal szemrés tágabb volt a jobbnál, a hiba nyilván ez utóbbin lévén, minthogy itt a felső szemhéj kissé csüngeni látszott és a jobb homlokfélben haránt bőrredők tűntek fel. A jobb szem külön vizsgálva állandóan 20° jobb felé állt, mely éltérés kiegyenlítését a beteg arczának bal felé fordításával igyekezett elérni. 20° hasábüveg alapjával az orr felé a fej egyenes tartását eszközlé, annak eltávolításával (a szem távol tárgyra irányulván) a fej azonnal újra bal felé fordúlt. A szem minden erőltetés daczára nem képes bal felé mozgott tárgyat követni, e kísérletnél a szem nem mozdult meg; ha ellenben a tárgy jobb felé vitetett, a szem körülbelöl XV' jobb felé mozdul, azonban nem rendes módon, hanem inkább ugrálva, mi után csak hamar előbbi állásába tér vissza. A fel- és lefele mozgások rendesek. A bal szem külön vizsgálva tökéletesen hasonló mozgási rendellenességet mutat. Kettős látás a fej akár melyik állásánál nem létezik. Hogy pedig mindkét szem a látásban közreműködik, mutatja az alapjával lefelé tartott hasábüveg, melynek alkalmazását kettős látás nyomban követi. Itt tehát mindkét szemen hiányzott a társas párhuzamos mozgás bal felé és egyszersmind a jobb felé mozgás kissé hiányosnak lenui látszott. Fontos volt ily körülmények alatt tudni, vájjon az összetérési mozgás szintén hiányos-e vagy sem. Az erre vonatkozó kísérlet kimutatta, hogy az összetérés rendes módon és fokban történik. Ha a beteg ugyanis egy lO'-nyira és kissé jobbra levő tárgyra irányzott, a két szemmeli látás egész 5"-nyire volt lehetséges, mi mellett nevezetes tünemény volt, hagy a jobb szem,*mely épen előbb sehogy sem birt balfelé mozdulni, az összetérési ösztön befolyása alatt körülbelöl 15° fordult balfelé, látszólag erélyesebben convergált mint a bal szem. Ha most újra egy tárgy balfelé vitetett, a szemek semmiképen nem fordúltak ezen irányban, hanem mozdulatlanul maradtak. Más szavakkal: a jobb belfő egyenes izom majd tökéletesen majd épen nem húzódott össze a szerint, a mint a megkívánt mozgás a bal szem belső vagy külső egyenes izommal együttesen végbemenendő volt. Ebből következtetni lehet, hogy a szemmozgató idegnek ága, mely mindkét esetben a beidegzést vezeti, az izmot két különböző agygóczczal tartja összeköttetésben, melynek egyike a párhuzamos oldali, másika pedig a különféle összetérési mozgásokat szabályozza. Hogy ily külön középpontok igazán léteznek, Donders, Ferner, Hitzig, Adamück és mások kísérletei mutatták ki. A bsteg kapott hamiblagot és pedig háromszor naponkint 10 szemért. Egy hét múlva a tünetek változatlanok voltak, kivéve, hogy a fejfájás kissé enyhült, mely többnyire a bal halántékban és a bal homloktájon éreztetett, csak néha terjedvén át az egész koponyára. Egy második hét elteltével fejfájás már alig volt jelen, s a balfelé mozgás mindkét szemen kezdődött, uagyobb mértékhen a jobbikban, mindkettőben azonban mintegy ugrálási jelemmel. Négy héttel a beteg első megjelenése után, mely időben a hamiblag után szoralt vett belsőleg, a fájdalom végképen megszűnt ; a jobb szem könnyen követte a tárgyat mindkét oldal felé csupáu a legnagyobb oldalmozgásoknál mutatván némi ingadozást : és miután ezen szem most már rendesen volt a tárgyra irányozva, a fej is egyenes irányban állott. A bal szem ellenben jobbfelé tért el. Ha a tárgy jobbfelé vitetett, ezen szem követi a tárgyat, azonban nem állandóan, a mennyiben perczeukint még a tárgyon túl is convergál. Balfelé nem bírja a tárgyat követni, vagy a középpontban megállván vagy azon túl ingadozván. A párhuzamosság most a tárgynak akármilyen állásánál hiányzik, minek következtében a beteg sokat szenvedett kettős látástól, a két képnek egymástóli távola kisebbedvén, ha jobb-nagyobbodván ha bal felé néz. A fennt említett homlokredők már többé nem voltak észevehetők, a kóros pislogás is megszűnt. Ha a villamárom javulást nem idézeud elő, az inmetszés lesz javalva. Daczára hogy a tünetek a bántalom lefolyása alatt meg
