Szemészet, 1875 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1875-08-29 / 4. szám

59 60 Jellemzetes ellenben a családbaj naplója: 1859 az atya megbetegszik és inficiálja feleségét; mindketten nagy fokban szenvednek, az atya az óta egészséges. 1860: halva született gyermek; 1861: gyermek születet, mely 3 hétig élt; 1863: abor­tus; 1864: abortus; 1866: a szóban levő leány született. 1869: abortus ; 1870: leány született, mely minddig egészséges ; 1872: abortus ; 1873: fiú született, jelenleg 7 hónapos, igen gyenge és küteges. Az anya sok betegség után agybántalomban fekszik. (Ophthalm. Hosp. Reports V. VIII P. I. 54. 1.) Xanthelasma palpebrarum és egyoldali vakság. HlITCHINSON-tÓl. Olvasóink alkalmasint csodálkozni fognak, hogy a nevezett ártatlan bőrváltozás vaksággal mintegy összefüggésben levőnek állittatik. Szerző már négy év előtt közölte, hogy több egyénnél, ki a xanthelasma mellett bizonyos idült fejfájásban szenvedett, vakság állott be. ügy látszik, hogy súlyt fektet ezen tapasztalásra, minthogy arra újra visszatér. A 49 éves aranyverő már 1869-ben volt észlelés tárgya, mikor jobb szeme majdnem megvakult; most ezen szemen jól kifejlett idegsorvadás van jelen, melyben az edények részt vesznek. Utolsó időben a bal szem látása szintén kezd hanyatlani. Többször naponkint pár perezre nem lát semmit, néha féllátás áll be, oly módon, hogy a tárgyak alsó felét nem látja. Ezen szemen a látideg csekély halavány szinen kivtil rendellenességet nem mutat. 28-ik éve óta fejfájásban szenved. Ez hol a homlok egyik felét, hol egyes pontjait foglalja el, néha az egész homlok, sőt az egész fej van megtámadva. Rendesen zsábával szokott felébredni, némelykoi az a fris levegőn vagy theára múlik. Ha erős zsába jelen van, akkor bő izzadás lép fel a fejen, arezon és még a homlokon is; mindig erősebb, ha székrekedés mellett jön elő. A beteg többnyire hideget érez a lábakon. A fejfájást atyjától örökölte. A xanthe­lasma, mely nagyobb a bal szem körül, négy év óta nem terjedett. (Nem szükséges hozzá tennünk, hogy a xanthelasma és a leirt fejzsába valamint a látidegbántalom közti kapocs elfogulat­lan észszel nem igen sejthető. Hutchinsontól már több oly észle­letet bírunk, mely idővel elejtetett, azért nem árt a szorgalmas figyelő adataira tekintettel lenni. (Ophth. Hosp. Reports V VIII P. I 56. 1.) SzarusOmör egy esete. Pflüger tr.-tál. Ezen, aránylag ritkán előforduló lobalak kimerítő leírása egy kórtörténet kíséretében a Szemészet legközelebbi számában található. Pflüger tr. ezen szarulobot egy 24 éves, gyer­mekkora óta görvélyes könyvvezetőnél észlelte. A bántalom rög­tön jelentkezett a bal szemben olyan érzéssel, mintha idegen test jutott volna a szembe, mely érzésnek megfelelőleg a teke külső felén a köthártya erősebben belöveltnek, duzzadtnak ta­láltatott ; kitágúlt véredények húzódtak a külső szöglettől a szaru felé felületesen; bő nyákos elválasztás mellett a felső szemhéj mérsékes fokú vizenyős beszüremkedést mutatott, azon­ban a szaru szélei nem voltak belövelve, hiányzott a fényiszony. Két nap múlva, mialatt ólmos vízzel borogatások alkalmaztat­tak, az előbbi tekebelöveltségnek megfelelőleg nagy pattanás (Phlyktaene) támadt különös fájdalom és fényiszony nélkül, csupán a teke kifelé mozdításánál okozva kellemetlen érzést. Ellene 3 napon át édes higanypor behintése sikertelenül alkal­maztatott, mig a hígított halvanyos víz a pattanást 4 nap alatt teljes eltűnésre bírta. Újabb két nap múlva azonban erős fényiszony jelentkezett szarukőri izgatottsággal; a szaru felső és külső negyedében kis nyákcsomó ült, melyet a felső szemhéj ide-oda mozgatásával helyéről nem lehetett elmozdítani, mialatt rögpontja körül alakját változtatta; oldalvilágításnál ezen nyák­­csomócska rendetlen alakú felületes állományvesztesség közepén ült, s ezen nagyobb fekély mellett még több apró, gyengén el­homályosodott, körömmeli karczoláshoz hasonló helyecskék is Toltak láthatók. Más napon ezen kóros helyek mellett 3 apró víztiszta hólyagocska jelent meg. Hasonló hólyagocskák ezen túl heteken át váltogatták egymást, csaknem mindennap újabb 8—15 hólyagosából álló víztiszta hólyagcsoport keletkezett a reggeli órák alatt, növekedtek a nap folytán és estvére megpat­tantak a nélkül, hogy az eleinte pár héten át fennállott mér­sékes fényiszonyon kívül fájdalom vagy más alanyi tünet a szemben jelen lett volna. Olykor némelyik hólyagosa 2—3 napon át is megmaradt, basonlókép az előbbi hólyagcsák után vissza­maradt, homályos helyek az újabb hólyagcsák mellett gyakran még napok múlva is ki voltak vehetők. A folyamat csaknem kizárólag a felső és külső szarunegyedre korlátozódott elősze­retettel a szél iránt, csak ritkán húzódott be a középig és egé­szen megkímélte a belső és felső negyedet is. Egyszer a 9—10 tagból álló hólyagcsoport csaknem pentosan mértani köralakot mutatott, másszor az elhelyezkedés inkább a tojásdad alaknak felelt meg. A szaru érzékenységének csökkenése és pedig egész kiterjedésében feltünőleg jelenvolt, és kisebb fokban még három hónap elteltével is fennállott, hasonlókép feltűnő volt a bel­­szemnyomás kisebbedése, mely három hó múlva is szintén jelen volt. A háromosztatú ideg elterjedésének megfelelő bőrön hó­lyagosa éppen nem észleltetek; váljon birt-e a két szem kör­nyéke hőkülönbözettel ? nem méretett egyszer sem. Sötét szo­­bábani tartózkodás mellett atropin becseppentések, hideg lemo­sások, hashajtók majd iblanyos vas malata kivonattal, később kinal, végül F o w 1 e r-féle mirenyoldat közel hat héten át ered­ménytelenül alkalmaztatván az állandó villamáram vétetett elő, s az feltűnő jó és meglepőleg gyors hatással vetett véget a her­peticus folyamatnak. így már a második ülés után — Bi enner­­féle 20 elemes áram—, Anode Directe a csukott szemhéjakon át a szarura, kathode a tarkóban, újabb hólyagcsák nem láttattak, s alanyilag is enyhülés jeleztetek; következő nap azonban még a legutolsó három hólyag képződött, melyek az előbbieknél feltünőleg nagyobbra növekedve és egymástól távol elhelyez­kedve lefutásukat egész három nap alatt fejezték be, helyüket több napon át jelezve felületes állományhiány és gyenge homá­lyosság. Összesen 12 ülés naponta 5—10 pereznyi tartammal elégséges volt az előbb oly makacsúi daczoló lobfolyamat (vég­leges megszüntetésére annyira, hogy a villamozás beállítása után a szarubomály is elég gyorsan feltisztúlt, s beteg egy hó múíva betegsége előtti teljes láterejével rendelkezett. A gyógy­kezelést illetőleg még felemlítendő az, hogy beteg a langyos szegfüborogatások alkalkalmazása után feltűnő súlyosbodásról panaszkodott, állitólag egy órán át szemével nem látott. A szarusömör kórszármazását illetőleg talán mint nem jelentéktelen oki mozzanat felemlítendő az, hogy a beteg fog­lalkozásánál fogva szemeit igen is túlerőltette; mint egyik bankház főkönyvelője az év végével felhalmozódott munka kö­zepek irodájában 7—8 órát dolgozott egy folytában légszesz világítás mellett, majd szobájában további 4—5 órán át írt petroleum lámpa mellejt. (Kiin. Mnbl. für Augenhlk. 1874. April—Mai.) T o r d a y tr. Üvegtest homályosodása á talán os ütérlob következtében. Koponyaalapütér lobos bedugulása {Thrombosis truncus basilaris). Poucat tanártól. A rövid kórtörtéuet főképen azért érdekes, mivel a bonczle­­let és a górcsői vizsgálat szokatlan, és ez esetben egészen vá­ratlan szövetelváltozásokat derített fel, melyek többek közt a reczeg festenyes elfajulásának keletkezési módjára új világot vetnek. Igyekezendem, a jeles közleménynek, mely tanulságos rajzoktól kisértetik, legalább lényeges részeit t. olvasóinkkal megismertetni. A 45 éves, egészséges küllemű, izmos altiszt, 1873 aug. 4-kén látzavar miatt vétetett fel a Val de Gráce katonai kórház szemészeti osztályára. Látereje már 7 —8 év óta folytonosan hanyatlott és pedig egy roham következtében, mely őt őrállás alatt megtámadta és eszmélettől megfosztotta. 1868-ban vese­­bántalomban szenvedett, későbben többször találtatott fehérnye a vizeletben. Minden bujasenyves bántalmat tagad, valamint iszákosságot is; az előbbit illetőleg semmi jel sem találtatott, az utóbbira nézve említendő, hogy 23 év óta katonai szolgála­tot tesz, és hogy az üterek némi fokban kásadagi elfajulást mu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom