Szemészet, 1875 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1875-08-29 / 4. szám
59 60 Jellemzetes ellenben a családbaj naplója: 1859 az atya megbetegszik és inficiálja feleségét; mindketten nagy fokban szenvednek, az atya az óta egészséges. 1860: halva született gyermek; 1861: gyermek születet, mely 3 hétig élt; 1863: abortus; 1864: abortus; 1866: a szóban levő leány született. 1869: abortus ; 1870: leány született, mely minddig egészséges ; 1872: abortus ; 1873: fiú született, jelenleg 7 hónapos, igen gyenge és küteges. Az anya sok betegség után agybántalomban fekszik. (Ophthalm. Hosp. Reports V. VIII P. I. 54. 1.) Xanthelasma palpebrarum és egyoldali vakság. HlITCHINSON-tÓl. Olvasóink alkalmasint csodálkozni fognak, hogy a nevezett ártatlan bőrváltozás vaksággal mintegy összefüggésben levőnek állittatik. Szerző már négy év előtt közölte, hogy több egyénnél, ki a xanthelasma mellett bizonyos idült fejfájásban szenvedett, vakság állott be. ügy látszik, hogy súlyt fektet ezen tapasztalásra, minthogy arra újra visszatér. A 49 éves aranyverő már 1869-ben volt észlelés tárgya, mikor jobb szeme majdnem megvakult; most ezen szemen jól kifejlett idegsorvadás van jelen, melyben az edények részt vesznek. Utolsó időben a bal szem látása szintén kezd hanyatlani. Többször naponkint pár perezre nem lát semmit, néha féllátás áll be, oly módon, hogy a tárgyak alsó felét nem látja. Ezen szemen a látideg csekély halavány szinen kivtil rendellenességet nem mutat. 28-ik éve óta fejfájásban szenved. Ez hol a homlok egyik felét, hol egyes pontjait foglalja el, néha az egész homlok, sőt az egész fej van megtámadva. Rendesen zsábával szokott felébredni, némelykoi az a fris levegőn vagy theára múlik. Ha erős zsába jelen van, akkor bő izzadás lép fel a fejen, arezon és még a homlokon is; mindig erősebb, ha székrekedés mellett jön elő. A beteg többnyire hideget érez a lábakon. A fejfájást atyjától örökölte. A xanthelasma, mely nagyobb a bal szem körül, négy év óta nem terjedett. (Nem szükséges hozzá tennünk, hogy a xanthelasma és a leirt fejzsába valamint a látidegbántalom közti kapocs elfogulatlan észszel nem igen sejthető. Hutchinsontól már több oly észleletet bírunk, mely idővel elejtetett, azért nem árt a szorgalmas figyelő adataira tekintettel lenni. (Ophth. Hosp. Reports V VIII P. I 56. 1.) SzarusOmör egy esete. Pflüger tr.-tál. Ezen, aránylag ritkán előforduló lobalak kimerítő leírása egy kórtörténet kíséretében a Szemészet legközelebbi számában található. Pflüger tr. ezen szarulobot egy 24 éves, gyermekkora óta görvélyes könyvvezetőnél észlelte. A bántalom rögtön jelentkezett a bal szemben olyan érzéssel, mintha idegen test jutott volna a szembe, mely érzésnek megfelelőleg a teke külső felén a köthártya erősebben belöveltnek, duzzadtnak találtatott ; kitágúlt véredények húzódtak a külső szöglettől a szaru felé felületesen; bő nyákos elválasztás mellett a felső szemhéj mérsékes fokú vizenyős beszüremkedést mutatott, azonban a szaru szélei nem voltak belövelve, hiányzott a fényiszony. Két nap múlva, mialatt ólmos vízzel borogatások alkalmaztattak, az előbbi tekebelöveltségnek megfelelőleg nagy pattanás (Phlyktaene) támadt különös fájdalom és fényiszony nélkül, csupán a teke kifelé mozdításánál okozva kellemetlen érzést. Ellene 3 napon át édes higanypor behintése sikertelenül alkalmaztatott, mig a hígított halvanyos víz a pattanást 4 nap alatt teljes eltűnésre bírta. Újabb két nap múlva azonban erős fényiszony jelentkezett szarukőri izgatottsággal; a szaru felső és külső negyedében kis nyákcsomó ült, melyet a felső szemhéj ide-oda mozgatásával helyéről nem lehetett elmozdítani, mialatt rögpontja körül alakját változtatta; oldalvilágításnál ezen nyákcsomócska rendetlen alakú felületes állományvesztesség közepén ült, s ezen nagyobb fekély mellett még több apró, gyengén elhomályosodott, körömmeli karczoláshoz hasonló helyecskék is Toltak láthatók. Más napon ezen kóros helyek mellett 3 apró víztiszta hólyagocska jelent meg. Hasonló hólyagocskák ezen túl heteken át váltogatták egymást, csaknem mindennap újabb 8—15 hólyagosából álló víztiszta hólyagcsoport keletkezett a reggeli órák alatt, növekedtek a nap folytán és estvére megpattantak a nélkül, hogy az eleinte pár héten át fennállott mérsékes fényiszonyon kívül fájdalom vagy más alanyi tünet a szemben jelen lett volna. Olykor némelyik hólyagosa 2—3 napon át is megmaradt, basonlókép az előbbi hólyagcsák után visszamaradt, homályos helyek az újabb hólyagcsák mellett gyakran még napok múlva is ki voltak vehetők. A folyamat csaknem kizárólag a felső és külső szarunegyedre korlátozódott előszeretettel a szél iránt, csak ritkán húzódott be a középig és egészen megkímélte a belső és felső negyedet is. Egyszer a 9—10 tagból álló hólyagcsoport csaknem pentosan mértani köralakot mutatott, másszor az elhelyezkedés inkább a tojásdad alaknak felelt meg. A szaru érzékenységének csökkenése és pedig egész kiterjedésében feltünőleg jelenvolt, és kisebb fokban még három hónap elteltével is fennállott, hasonlókép feltűnő volt a belszemnyomás kisebbedése, mely három hó múlva is szintén jelen volt. A háromosztatú ideg elterjedésének megfelelő bőrön hólyagosa éppen nem észleltetek; váljon birt-e a két szem környéke hőkülönbözettel ? nem méretett egyszer sem. Sötét szobábani tartózkodás mellett atropin becseppentések, hideg lemosások, hashajtók majd iblanyos vas malata kivonattal, később kinal, végül F o w 1 e r-féle mirenyoldat közel hat héten át eredménytelenül alkalmaztatván az állandó villamáram vétetett elő, s az feltűnő jó és meglepőleg gyors hatással vetett véget a herpeticus folyamatnak. így már a második ülés után — Bi ennerféle 20 elemes áram—, Anode Directe a csukott szemhéjakon át a szarura, kathode a tarkóban, újabb hólyagcsák nem láttattak, s alanyilag is enyhülés jeleztetek; következő nap azonban még a legutolsó három hólyag képződött, melyek az előbbieknél feltünőleg nagyobbra növekedve és egymástól távol elhelyezkedve lefutásukat egész három nap alatt fejezték be, helyüket több napon át jelezve felületes állományhiány és gyenge homályosság. Összesen 12 ülés naponta 5—10 pereznyi tartammal elégséges volt az előbb oly makacsúi daczoló lobfolyamat (végleges megszüntetésére annyira, hogy a villamozás beállítása után a szarubomály is elég gyorsan feltisztúlt, s beteg egy hó múíva betegsége előtti teljes láterejével rendelkezett. A gyógykezelést illetőleg még felemlítendő az, hogy beteg a langyos szegfüborogatások alkalkalmazása után feltűnő súlyosbodásról panaszkodott, állitólag egy órán át szemével nem látott. A szarusömör kórszármazását illetőleg talán mint nem jelentéktelen oki mozzanat felemlítendő az, hogy a beteg foglalkozásánál fogva szemeit igen is túlerőltette; mint egyik bankház főkönyvelője az év végével felhalmozódott munka közepek irodájában 7—8 órát dolgozott egy folytában légszesz világítás mellett, majd szobájában további 4—5 órán át írt petroleum lámpa mellejt. (Kiin. Mnbl. für Augenhlk. 1874. April—Mai.) T o r d a y tr. Üvegtest homályosodása á talán os ütérlob következtében. Koponyaalapütér lobos bedugulása {Thrombosis truncus basilaris). Poucat tanártól. A rövid kórtörtéuet főképen azért érdekes, mivel a bonczlelet és a górcsői vizsgálat szokatlan, és ez esetben egészen váratlan szövetelváltozásokat derített fel, melyek többek közt a reczeg festenyes elfajulásának keletkezési módjára új világot vetnek. Igyekezendem, a jeles közleménynek, mely tanulságos rajzoktól kisértetik, legalább lényeges részeit t. olvasóinkkal megismertetni. A 45 éves, egészséges küllemű, izmos altiszt, 1873 aug. 4-kén látzavar miatt vétetett fel a Val de Gráce katonai kórház szemészeti osztályára. Látereje már 7 —8 év óta folytonosan hanyatlott és pedig egy roham következtében, mely őt őrállás alatt megtámadta és eszmélettől megfosztotta. 1868-ban vesebántalomban szenvedett, későbben többször találtatott fehérnye a vizeletben. Minden bujasenyves bántalmat tagad, valamint iszákosságot is; az előbbit illetőleg semmi jel sem találtatott, az utóbbira nézve említendő, hogy 23 év óta katonai szolgálatot tesz, és hogy az üterek némi fokban kásadagi elfajulást mu-
