Szemészet, 1875 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1875-05-02 / 2. szám
27 28 is vérömlések támadnak, ilyen esetben azonban a vérömlési tünetek a lobbeliek által fedve vannak. Említendő végre, hogy azon rögtöni megvakulások, melyek fekete himlő alatt többször észleltettek, szintén a látideg hüvelyében beállott vérömlésnek köszönhetők. Szerző észlelt három esetet, melyet a hatodik fejezetben körülményesen leír; térszüke miatt még kivonatosan sem érinthetjük. Fent vázolt különböztető kórisméjéről egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy két gyenge oldala van. Az első az, hogy nem tisztán a tapasztalat utján látott világot, hanem inkább synthesis segítségével állíttatott össze, melynek jogosultságát azért nem akarjuk kétségbevonni ott, hol elegendő észleleti anyag hiányzik. A másik az, hogy a pathognomonicus tünetek a baj kezdete után csak nehány napig felismerhetők, későbben támpontot nem nyújthatnak. Mindamellett szerző azáltal is érdemes munkát végzett, hogy a már úgyis kissé gyanús ütérbetömülési kórisme felállításánál a szakembereket nagyobb óvatosságra felhívja. H. A szemürbeli dugok kórismeréséhez és oktanához. Ottinger tr.-tól. Kórjelzési szempontból kiváltkép érdekesek azon szemürbeli dagok, melyek puha hullámzó összállás mellett többékevésbé kifejezett lüktetéssel bírnak. A szakirodalom mindössze sem mutathat fel nagyobb számmal idevágó eseteket, s úgy azok mint az alább közlendő is megerősítik a kórisme biztos megállapíthatásának nehézségeit. A 14 éves jól táplált rendesen fejlődött törzsei és végtagokkal ellátott fiúnál a nagyfokú baloldali dülszem 13 év alatt lassan, fájdalom nélkül fejlődött. A szemürböl le- és befelé kitolt teke rendes ép külem mellett átlátszó közegekkel és rendes háttérrel birt, csupán az idegdombcsa találtatott mérsé- Iresen duzzadtnak és a központi viszerek erősebben kanyarodottaknak; Jaeger 12-őt folyékonyan olvasott; teke fölfelé csak alig valamit mozgatható, többi irányban rendesnél kisebb fokban ; kettős látás nincs jelen. A felső szemgödri szél belső fele megfelel az egészséges jobboldalinak; külső felében két metszőfoghoz hasonló kiemelkedés; az alsó szél mintegy 4'"-al mélyebb és ugyanannyival áll előbbre a jobboldalinál. A szemür felső részét kitöltő lágy részekben mintegy 8"'-ra a szemgödri szél mögött két — a helyükből kiszorított könymirigyeknek megfelelő — keményes dagocska tapintható, mig a fascia tarsoorbitalis alatti részek mérsékesen feszes dag által töltvék ki, melynek alapja ki nem tapintható, jól kivehetőleg lüktet, követi is teke és felső szemhéj mozgásait, folytonos nyomásra térfogata kisebbedik, de a nyomás megszűntével ismét visszanyeri előbbi nagyságát; a bal fejű tér összenyomására a lüktetés a dagban megszűnik s a dag annyira összeesik, hogy a teke a szemürbe visszahelyezhető; hallgatódzásnál a dagban zörejek nem vehetők ki. Feltűnő a koponya sajátságos részarány tálán alakja. — A baloldali haláutékárokban. az itt Ö3Szekoczódó csontokra elterjedő nagyobb csontkidudorodáson kívül aránytalanúl nagy a távolság az állcsúcs és fejtető között; a nyakszirtcsont felső részében egy, a mutató ujj hegyét befogadó mélyedés, mely csonthiány fölött a különben rendes fejbőr alatt folyadékkal telt és nyomásra eltüntethető kiemelkedés van; ezen dagocska a szivmozgásokkal egyidejűleg lüktet, és mélyebb be- és kilégzéseknél is emelkedik, majd lelapúl. Beteg különösb alanyi tünetekről nem panaszkodik; közelebbi kikérdezésnél csak annyit említ meg, hogy vízszintes fekvésnél fejében néha-néha zúgást és lüktetést érez. Mérsékes nyomásnál a szemüri dagra, vagy a teke visszahelyezésének megkisértésénél szédülésről és szemeinek elsötétüléséről panaszkodik. Mint árva gyermek a kórelőzményt illetőleg csupán anynyit tud, hogy egy éves korában lépcsőről leesett; feje idomtalansága neki soha sem tűnt fel. A kórisme sértés következtében támadt szemürbeli ütérdagra vagy edénydagra — Angioma — tétetvén először is Ergotin fecskendeztetek a fascia tarso-orbitalis alá, 10 nap alatt összesen hatszor minden eredmény nélkül; majd leköttetett a baloldali fejütér, midőn is már a leszorításnál a daganat jelentékenyen összeesett, benne a lüktetés egészen megszűnt; azonban már 4 óra múlva, bár gyengébb fokban, ismét beállt a lüktetés, s a dag sem érte el egészen műtét előtti feszültségét és könnyen össze lehetett nyomni. Igen érdekes volt a szemüri dag és nyakszirttájoni agyburoksérv közötti viszony. Ugyanis a szemüri dagra gyakorolt nyomásra a sérv-dag azonnal kimagasodott, mialatt váltogatott ütögetés mellett a sérven szép hullámzást lehetett látni; továbbá ha mindkét oldali torkolatviszér egyidejűleg lenyomatott, úgy a szemürbeli mint nyakszirttáji dagok 8 — 4 lökésszerű mozgás közben feszültségük legmagasb fokát érték el. A beteg műtét után két hónapig észleltetett, mely idő alatt a dagok jelzett állapota nem változott, csak a fejzúgás lett kisebb. (Kiin. Wnbl. für Aughlk. 1874. Februar—März.) T o r d a y tr. Adatok a szarutályogok kórodai észleléséhez. Bergmeister tr.-tól. A szarutályogok és tovaharapódzó fékelyek száma Arit tnr. kórodáján 1872. októbertől 1878. augustusáig 27-et tett; ezen számból 11a forró julius és augustus hónapokra esett 19 férfi és 8 nőbetegnél. Az okokat illetőleg 3-szor hólyagos himlő, 4-szer sértés szerepelt, mig a többi esetben a bántalom oka vagy nem volt kideríthető, vagy legalább nem megbízható. Szövődmények közül az esetek %-ében könytömlőtakár, és pedig a forró évszak alattiakban; egyszer övsömör, egyszer köthártyatakár. Gyógykezelés tartama átlag 26 napra terjedt; a leghosszabb 49, a legrövidebb 7 napot vett igénybe. A súlyos eseteknél (21-szer) genyszemmel és tovaterjedési hajlammal S ä m i s c h módja szerinti szúrcsapolás alkalmaztatott; ezen műtétet csak 6 esetben lehetett elkerülni ; a műtötték közül gyógyúlt 17 ; javúlt 2, nem gyógyúlt 2; mivel ez utóbbiaknál sugártestlob volt jelen. A műtét mellett, daczára hogy csak a legsulyosb eseteknél vétetett elő, a gyógyulás rövidebb időre bekövetkezett, mint a műtét nélkül kezeiteknél. A közelebbi bécsi himlőjárványra vonatkozással tapasztaltatott, miszerint szarutályogok és szivárványlobok mint utóbetegségek a lehámlási szakban ritkán észleltettek, ellenben feltűnő nagy számmal jelentkeztek a himlő utolsó szakában egyszerű vagy tágulatos szaruhegekkel mülátaképezés végett; tehát a küteg kitörési és virágzási szakában volt a szaru legtöbbször megtámadva és pedig némelyeknél tovaharapódzó fekély (ulcus serpens) által, mely a szaru nagyobb részét megroncsolta; a legegyszerűbb és legenyhébb alakok itt hasonlítottak a tüszös köthártyalobhoz, s apró liólyagocskákból vagy szaruszéli beszüremkedésekből állottak körülirt belöveltséggel; azonban ezen egyszerű alakoknál is feltűnő volt a teke erős izgatottsága és érzékenysége bármely izgató szer iránt, mig Atropin becseppentésekre a baj gyorsan, fekélyedés nélkül megszűnt; voltak azonban esetek, hol a fekélyedés bekövetkezett és makacs tovaterjedő alakot öltött fel. Egy esetben langyos pépek után nagyobb szivárvány-vérzés észleltetett. Valódi genytüszök a tekén egyszer sem észleltettek. Általános szemlobnak a járvány alatt a zwischenbrückeni kórházban csupán egy szem esett áldozatúl. (Kiin. Mnbl. für Aughlk. 1874. Februar—März.) T o r d a y tr.
