Szemészet, 1874 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1874-06-21 / 3. szám
39 40 az ép köthártyán keresztül, annak falzatán keresztül azonban a szem nem birt hatni. A köthártya felválasztása után azonnal előtűnt a tömlő, mely azonban oly szorosan összefüggött minden oldalról a tenonféle tok szövetével, hogy attól elválasztani lehetlen volt A több mint egy vonalnyi vastag tömlöfalat felhasitván, abból csekély zavaros folyadékkal együtt a hólyag ürült ki, melyen lágymeleg vízben mozgások már nem mutatkoztak, mit falának a későbben felfedezett igen csekély sértése megmagyarázott. A tömlőnek egy része ollóval eltávolíttatott. Kis genyedés állott be a sebben, mely nyólcz napig tartott, mire aztán a beteg alig észrevehető heggel gyógyítva haza ment. A hólyag fehér, opalisáló, vékony, nem egészen átlátszó fallal birt, melynek egyik helyén a jellemzetes nyakrész volt látható. Hasonló esetet közölt Hock3) Bécsben az utolsó időben- Nyólcz éves leányt illetett, kinek családjában galandócz szintén nem fordult elő. Az élősdi ezen esetben a szemteke külső részén a külső ereszték mellett ült és hasonló küllemű volt mint a fennt leirt. ügy szintén megvastagodott kötszövetből álló tömlő találtatott a köthártya alatt, melynek felhasítása után a hólyagféreg nem meztelenül ürült ki, hanem egy második, vastag tokba volt beburkolva. Abból kiszabadítva a hólyag falán még igen gyenge hullámszerű összehúzódásokat lehetett észrevenni. 11. Leptothrix az alsó kön y csatornában. Az első ide vágó esetet 1848-ban Desmarres kórodáján láttam. A nevezett tanár a tömeget, melyet az alsó kőnycsatornából eltávolított, könykönek (Daeryolithe) tekintett, mely megnevezéssel némi ellentétben állani Iá' szott a tömegnek meglehetős puhasága, miért is górcsői vizsgalat alá vettem. A górcső alatt a tömegnek nagyobb részét gomba elemekből állónok találtam, melyek közt itt-ott apró mészhalmocskák voltak elszórva. A gomba fonalak hasonlók voltak a koszgombánál (Favus) előfordulókhoz, és akkori tanárom G r u b y, kinek a dolgot mutattam, szintén úgy nyilatkozott, hogy a koszgomba elemektől lényegesen nem külömböznek. A mit akkor D e smarres-al együtt csak kivételes leletnek véltem, későbben többek által ismételten találva, csakugyan kétségen kívül helyezik a tényt, miszerint azen többé hevésbé kemény vagy puha tömegek, melyek az alsó könycsatornában előfordulnak és dacryolithnak tartottak, nagyobbára nem egyebek gomba halmaznál, melyben az ásványelem — ha egyátalában mutatkozik — csupán alárendelt szerepet játszik. Graefe ezen tárgyra vonatkozó czikke, mely 1869-ben4) megjelent, itt is megnyitotta a közléseknek zsilipjét, jeleül, hogy a Leptothrix a könycsatornában nem épen felette ritka dolog, és hogy csak szükséges volt a gyakorló orvosok figyelmét reá fordítani. Megemlítendő különben, hogy Graefe már 14 évvel előbb két idevágó esetet közölt volt6), mely idő óta nála még tiz más eset fordult elő, és hogy említett újabb közleménye mintegy toldalékul szolgált egy Förster által ugyanazon kötetben közzé tett észleléshez. A górcsői vizsgálat az első ésetekben szintén koszgombafonalakat fedezett fel, minthogy azonban a későbbi eseteknél mindig Leptothrix találtatott, Graefe hajlandó hinni, hogy az elsőknél szintén csak az volt jelen, a még nem fejlődött gomhatanulmánynál fogva azonban tévesen kosznak tekintetett. H a 11 i e r különben mind a Leptothrixet mind a koszot egy és ugyanazon gomba különböző tengödési alakjának (Morphen) tartja, mely gomba a Pennicillium glaucum. A leptothrix buccalis — mint tudva van — képezi a mandola halma zatoknak lényeges részét és Leber és Rottenstein szerint a fogszú fötényezőjét is. Förster a könycsatornában 8) Pester med.-chir. Presse 1874, 15 szára. — (Mittbeiluugeu des iirztl. Vereins.) “) Arch. f. Ophth. XV. I, 324 1. 6) Arch. f. Ophtb. II, 284 1. és II. I, 226 1. való megjelenését azon szokás által véli magyarázhatni, miszerint az emberek szemeiket nyálkájukkal szeretik dörzsölni. M. M. 55 éves vasúti hivatalnok f. é. Aprilis havában jelent meg nálam bal szem gyuladása végett, mely körülbelől egy hét óta fennáll, és összehúzó szemvizre engedni nem akart. A szemhéjak köthártyája hurutszerü felduzzadást és belővelést mutatott, a belső zugban az árpához hasonló kis dag kíséretében. Közelebbről vizsgálva kiderült, hogy a hosszúkás, piros, mintegy bab mekkoraságu dag az alsó könycsatorna táján ül, ezt egész hosszában körülfogván és szinte megvastagitván. A dag tapintásra kemény, nem fájdalmas, mi által már lényegesen különbözött árpától, mely utóbbi érintésre mindig igen érzékeny szokott lenni. Azon kívül az is feltűnt, hogy a tetemes megvastagulás daczára nem lehetett sem a bőrrétegben sem a köthártyán, illetőleg a szemhéjporczban a dagnak tömegét észrevenni, miből természetesen következett, hogy a dag nem lehet egyéb a könycsatorna tágulatánál. A csatorna nyílása sem szükebbnek sem tágabbnak nem mutatkozott; rajta csekély fehérsáigás cseppecskét találtam, melynek letörülése után nagyobb nyomásra sem ürült ki geny vagy más folyadék. A legvékonyabb kutasszal vizsgálva, ez behatolt a könytömlöbe, mire azonben véres folyadék jelent meg a nyíláson. Néhány napig esténként használt langyos pépborogatás nem valtóztatta semmiben sem az állapotot, mi az úgyis valószínű kórismét egészen kétségen kívül helyezte. Weberféle késsel felhasitván a csatornát oly módon, a mint azt a kutaszolási kúra czéljából szoktuk tenni, számos piszkos fehér összemorzsolható darabot találtam, mely egymással laza módon összefüggvén, borsó mekkoraságu tömeget képezett, a kis barlanggá átváltozott, kitágult csatornának üregét tökéletesen kitöltvén. Miután a takhártyát ezen tömegtől gondosan megtisztítottam, magára hagytam a dolgot; 3 nap múlva a csatorna nagyobb része be volt hegedve, és csak 2"' nyira terjedő nyílás maradt fenn a könypont közelében. Könyezés és hurut végképen megszűnt. Górcsői vizsgáláttal nyilván gombaelemekből álló tömeget találtam, melyek a Leptotbrixhez hasonló tulajdonokat mutattak. Nagyobb biztosság végett a tömeg egy részét Scheuthauer tanárnak adtam át, egy másodikát Jurányi tanár urnák. Az előbbi úgy nyilatkozott, hogy a gombatőmeg túlnyomó része az úgynevezett zoogloea-ból áll, melyhez Leptothrix fonalak (wenige gliederarme Leptothrixketten) és Bakteriák kisebb számban vegyülnek. Tudni való, hogy mind a három nevezett gombaelem úgymint a monas is a Bacterium termo nevű gombacsaládhoz tartozik, és hogy a körülményektől függ, a négy alaknak melyike leginkább talál fejlődni. — Jurányi tanár ur nyilatkozatát még nem kaptam meg, miért is annak véleményezését más alkalommal fogom közzé tenni. 111. Rendkívüli nagy vasdarab a szerűtekében; kihúzása után szemteke-sorvadás. G. S. 27 éves üstmüves f. é. martius 18-án jelent meg nálam iszonyú fájdalmakkal, melyek a bal szem sértése folytán keletkeztek. Tiz nappal azelőtt a katlan körül dolgozván, állítólag nagyobb vasdarab pattant a bal szembe, mely azonnal megvakult és nagy mértékben megdagadt. A Rókus-kórházban hat napig zárkötéssel kezeltetett, mely gyógymódra javulás, illetőleg a fájdalmaknak enyhülése be nem következvén, mest hozzám fordult azon kéréssel, hogy akár mily módon szabadítsam meg a nagy kínoktól, melyek éjjel-nappal tartanak, és szükség esetére még a szemteke eltávolítására is kész, miután annak végképi megvakulásáról úgy is meg van győződve. A szemhéjak kissé dagadtak, de kényelmesen széthuzha tók, úgy hogy a szemteke egész terjedelmében megvizsgálható. Azonnal feltűnik a porczhártyának szabálytalan de vonalos sebe, mely annak külső alsó negyedében mintegy 2“‘ nyira szélétől
