Szemészet, 1873 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1873-11-02 / 5. szám
77 78 A műtét bevégezte után beteg még két óra hosszáig aludt, azután felébredt nagy fájdalmakkal, melyek azonban csak pár perczig tartván, többé vissza nem jöttek. A megvizsgálás mutatta, hogy az érzékenység nyomásnál egészen eltűnt, sőt helyette tökéletes érzéshiány volt jelen. A felső és külső izomközti tájon a köthártya nem külölt semmi érzést, ha papírdarabbal érintetett, a szomszédos porczhártyanegyed szintén leszállított érző képességet mutatván. A szemteke belnyomása most félreismerhetlenül kisebb volt az egészséges szeménél; a láta viszonyai nem változtak. A szemfájdalommal még a homlokfájás is megszűnt, nem kevésbé az említett arczkifejezés, mely a műtét előtt a beteg szenvedését elárulta. Kétségkivűli, hogy a fegyver csncsa a szemüregen keresztül a koponyaüregbe hatolt volt; az ily módon létre jött belkoponyii vérzés okozta az egyoldali liüdést, a végtagok érzéshiányát valamint a szaglás és hallás megszűnését. A mór és látidegsorvadás alkalmasint „tovább hátra fekvő idegszálak sertésén“ alapult, a sugártájnak fájdalmassága pedig hihetőleg a szemteke hátsó táján létrejött heges szövetnek volt köszönhető. A sugárideg átmetszésének eredménye teljesen mégfelelt a várakozásnak , a reczegedények fennmaradó vérkeringése pedig bizonyitéka annak, hogy maga a látideg a műtét alatt nem séUetett meg. Megjegyzendő vegre, hogy a porczhártyanegyednek épenmaradása és tökéletes átlátszósága a nagy érzéktelensége mellett újra bizonyítja , hogy nem szabad az ötödik agyidegnek táplálási befolyást a porczhártyára tulajdonítani, mely befolyás különbéi Snellen ismert kísérletei nyomán hitelét már régen elveszité. (Archiv f. Ophthalm. XIX. köt. I. rész. 257 1.). H. Reczeglob a czukros hugyárnál. Haltenhoff tr.tól. Hogy a szürke hályog gyakran előfordul a czukros húgyárban, régen ismert tény; a többi szembetegségek azonban, melyek a nevezett kórállapot mellett fellépnek , sokkal kevésbé áttanulmányozottak , sem hogy tekintetbe ne vegyünk minden egyes esetet, mely e tárgyra uj világot vetni képes. A szakemberek eddig a következő szembajokat jegyeztek fel: 1- ör. az alkalmazkodás hüdését vagy elgyengülését. 2- or. Kisebbfoku láttompulatot, melyről többen feltették, hogy csupán az első categoriába való. 3- or. nagyfokú láttompulatot, mely haladó idegsorvadásba megy át. 4- er reczeglobot vérCmlényekkel, hasonlót ahhoz, mely a Bright-féle vesebántalomnál előfordul. Ez bennünket közelebbről érdekel, már azért is, mivel az eddig ismertetett esetek egy részében nem volt kétség kivüli , váljon a reczeglob nem volt-e szoroson véve a fehérnyés vizeletnek közvetlen kifejezése, mely a czukros húgyárral szövetkezett. Haltenhoff esete röviden a következő: Egy 29 éves nőcseléd felébredéskor ködöt vesz észre szemei előtt és fekete foltokat, melyek a tárgyakat befedik. Eövid idő óta fejfájásban szenved . egészsége különben is hanyatló volt az utolsó években , nevezetesen panaszkodik kisebbfoku lekér folyásról , gyakori elfáradásról, székszorulásról valamint lassú emésztésről is. Testalkata kissé sovány, bőrszíne vérszegény, izmai gyengék. Bal szem : semmi külső lobtünet, a láta nagyon kitágult, tojásdad, legnagyobb átmérőjével le - és befeléj, nem húzódik össze. S=,2/100; a láttér teljes. A szemtükörrel az üvegtest zavarosunk tűnik fel, több mozgó czafat látható hátsó részében. A látideg körüli reczegrész több dombcsa mekkoraságu terje delemben szürkés fehér beszürödménynek székhelye, mely mint a látideg szélét miud az abból kiinduló edényeket homályosokká teszi. Az üterek vékonyak, a viszerek sötétek, nem kanyorodottak. A beszűrődött tér széle felé és még azon túl is sofe részint gömbölyű, részint szabálytalan vórömlenyfolt van jelen, de sehol sincs a Bright-féle kórhoz hasonló izzadmány; maga az idegdombcsa nincs beszűrődve. A jobb szem rendes állapotban van. Semmi kórtünet a szívben, sem az idegrendszerben; vizenyőnek nyoma sincs. A reczeglob oka ezek szerint ismeretlen volt. A beteg ágyban maradt, sötét szobában, belsőleg Calomel cum Jalapa, helybelileg higanykenőcsöt kapott; azonkívül izzasztó íőzetet és mustáros lábvizet A Heurteloup-féle nadály alkalmaztatása után kis javulás állott be, a mennyiben az üvegtesthomály kisebbedett; a látidegdombcsa felső negyedrészében most nagyobb vörösség volt észrevehető , a reczeg alsó külső körzeti táján pedig nagyobb vérömlenyes esik. Ez volt márczius 16-án. Rendeltetett sublimatum 1 centigr. naponta labdacsokban. Márcz. 20. A sublimatum jó hatást tesz az alhasra. A láta kevésbé tág, némely visszahatást mutat a fényro. Snellen X egy lábnyira, uj vérbocsátás Heurteloup-nadálylyal. Márcz. 23. Snellen IV lo"-nyira. Márcz. 24. a beteg már mint járóbeteg jelent meg. S=,6/lxx. A reczeg tisztább, a láta jól húzódik össze , bár tojásdad alakja még meg van. A színek megkülönböztetésére nézve némi rendellenesség van jelen. A perimeterrel vizsgálván, H. azt találja , hogy a fehér szin a láttér szokott terjedelmében ismertetik fel, mig a vörös kisebb, a sárga és zöld még kisebb térre van határolva. Az ibolyát a beteg csak kissé körzetileg ismeri fel , a középponttal nem. Miután a most már javult reczegen még nehány kisebb véifolt látható, H. a vizeletet vizsgálja meg. azonban nem talál benne fehérnyét. Márcz. 27. Uj vérbocsátás. A beteg nagy szomjúságról panaszkodik , mely nála már 4 —5 év óta jelen van, továbbá állítja, hogy ugyanazon idő óta soványodott, s hogy a vizeletnek minden cseppje fehér foltot hagy maga után, ha sötét szövetre jut. A vizelet most újra lett vizsgálva a következő eredménynyel : igen halavány, alig van szaga , igen savanyu; csekély fehér felhők, melyek melegítés alatt el nem tűnnek. Fehérnye nincs jelen , de Fehling próbája dús barnás vörös csapadékot nyújt. Pár csepp fekete papíron 24 óra után szörpféle nyomot mutat. Fajsúlya : 1039. A vizelet nehány óra múlva erjedésbe megy át, sok léget szabaddá bocsátván. A tüdők épek; gyakori hidegnek érzése, ritka izzadás, meglehetős étvágy. Természetes, hogy e meglepő vizeletlelettel a gyógykezelés merőben változott. Kinalbor kétszer naponta , italul kétszer szénsavas sziksóoldat vörös borral , későbben Yichyforrás. A vérömlenyek felszívódása lassan történt, közülök egynéhány mulékonyan tűnt fel hájas átváltozásban, (még a jobb szemben is) de izzadmányos foltok nem jöttek létre és a sárga folt mindig szabad maradt minden megbetegedéstől. A felszívódásban levő ömlenyek mellett uj kisebb vérömlenyek mutatkoztak időnkint a reczegüterek mentében , a javulás azonban egyre haladt és magának a reczegnek zavartsága lassan megszűnt, kivéve azt, mely a nagy edényeket az idegdombcsa közelében homályositá. Máj. 19-én még látható némely üvegtestezafat , melyet azonban a beteg már észre nem vesz, a láta jól húzódik össze, alakja nem változott. Bal szem : S majdnem */*•> Jaeg 2 8"-nyire de nem közelebb. Jobb szem: S=16/xx, Jaeg 1 5V2-nyira. Még egynéhány vérömleny van jelen; az idegdombcsának felső határa igen vérdus valamint a szomszédos reczegrész még mindig kissé zavaros, Megjegyzendő, hogy mind az érhártya, minc( a lencse az egész betegség lefolyása alatt nem mutattak semmi kórtünetet. A hugyárt illetőleg a következő számok fontosak : ápril 7. 60 gr. ezukor ÍOOO grammes vizeletre n ld. 72 „ „ „ „ „ „ 12. reggel 58,5 „ „ „ ebéd után 68 „ „ „ „ máj. 19. „ „ 55 „ „ H. igen óvatos jóslatot hoz a szembajra nézve, jóllehet, hogy a tünetek nagyobbára megszűntek és még az átalános betegségre nézve is , bár a ezukor mennyisége a helyes kezelés alatt tetemesen kisebbedett, ^mivel ismétlődések nem fekszenek a valószínűség határain túl. Erre vonatkozólag — szerző kérdezi , váljon van-e összefüggés a hugyár és a reezegbántalom közt, vagy függetlenül lépett-e fel ez utóbbi a véletlen folytán. Miután valamennyi belső sserv sértetlennek bizonyult be, és 1 I
