Szemészet, 1873 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1873-11-02 / 5. szám
71 72 lehet elég mélyeu bevinni a csarnokba; ily esetekben szerző mégis inkább Graefe késéhez folymodnék. Szerző a tok megnyitására nem használt Weberféle kettős kampót, hanem kétféle görbületü kampót, mellyel mindig sikerült négyszegű sebet ejteni és néha közvetlenül is kihúzni a tok egy részét. A lencse kifejtése úgy történt, hogy a mütő a seb alsó szélét teknős kanállal gyengéden lenyomta; ha a hályog erre nem .állott be a sebbe, akkor a szem ellenkező táján kis nyomás gyakoroltatott vagy a rögzittő csipesszel vagy a kautsuk kanállal. Kihúzási műszerek nem vétetnek soha használatba, még a kéregmaradványok is ki ürültek utólagosan ha a szem pár perczig zárva tartatott, mig a csarnokviz újra meggyülemlett. Ha azok hat esetben még is bennt maradtak, azért történt, mert csak müleges világításnál ismertethettek volna fel; olyanokat pedig soha sem lehet az üvegtest veszélyeztetése nélkül kiüríteni. Üvegtestkifolyás 6-szor történt, s pedig 2-szer legcsekélyebb fokban, 3-szor oly szemekben, melyekre nézve az üvegtest felemyedése kőrismézve volt és csak egyszer a lencsekifejtés előtt nyugtalan egyénnél (Elaltatás soha sem vétetett igénybe.) A kezelési idő átlagban egy hétre terjedt. A gyógyulási folyamat 40 esetben rendes volt;3-szór volt jelen savós vagy plasticus 20 szivárványhártyalob, ez utóbbi után látaképzés által S = — éretett el. — Egy negyedik szivárványhártyalob már a műtét utáni napon lépett fel, és pedig igen szabatos műtét után; a szem sorvadásba esett. (Talán a fennálló könytömlőtakár okozta e lobot.) Más két szem elveszett sorvadás által, az egyik genyes üveghártyalob (hyalitis) folytán (ezen esetben a hályog kanállal vétetett ki), a másik részben sebgenyedés következtében (ezen esetben nagyfokú trichiasis volt jelen). Mindkét esetben, mint már fennt emlitém, müláta képezve volt. Ezen kivül még egy esetben a műtét utáni kezelésben előfordult hiba következtében kis szivárványiszam keletkezett, mely 2 hónappal későbben iridocyclitist vont maga után (mennyiségi látképesség eredményeztetett.) A mint szóbeli közlésből és megjelent évi jelentéséből tudom, Schulelc tanár is tett kísérleteket Weber mütétmódjával, melyekről közelebbről fog értekezni. (Arch. f. Opbthalm. XVIII. II. 91. U H. Köthártyahurut- és szörmirigyszemhéjlob. Stilling J. tr.-tól. Stilling hosszabb észlelés után újra visszatér ama tárgyhoz. melyet már 1869-ben rövid közleményben ismertetett meg. (1. Szemészet 1870 3. sz.) A kórállapot, melyről szó van, tulajdonképen nem is jelenkezik szemhéjlob. hanem inkább úgynevezett száraz köthártyahurut alakjában, mely rendesen konokul ellentáll a szokott gyógyszereknek , úgymint : összehúzó szemvizek, zuhany stb. A baj okát szerző azon izgatásban véli feltalálni , melyet kórosan elváltozott pillaszörök a szemhéjszélre-, és az által a köthártyára gyakorolnak , egyedüli biztos és állandó gyógymódját ennek következtében csupán e pillaszörök eltávolításában ismerheti el, e tételt a következő adatokkal támogatván: Ha a fejből, szakáiból vagy a kézhátból bizonyos számú szőrt kihúzunk, akkor azt vesszük észre, hogy vagy még erősen összekötve vannak a szőrtömlővel és azért csak nagyobb erővel és fájdalommal távolithatók el, vagy könnyen engednek s pedig majd az ujjal majd a csipesszel való húzásnak. Azok, melyek már az ujjaknak könnyen engednek , fehér és egyszerűen bunkós hagymával vannak ellátva , mig azok , melyek csupán csipesszel bár iájdalmas érzés nélkül távolíthatók el, nem fehér, hanem sötét , s nem egyenesen álló, hanem horogképen meggörbült hagymát mutatnak. Ez utóbbiak gyökere körül továbbá még tekeredett szalag- vagy csőalaku felhámképleteK szoktak jelen lenni , molyeket a szőr a húzás alatt a belső gyökérhüvelyből magával vitt. Ugyanazon viszonyokat találhatni a pillaszőröknél is, melyeket idült köthártyahurutban szenvedő szemtől estávolitunk. Itt is azon szőrök, melyek csupán a csipeszszel, de fájdalom nélkül kihuzhatók , egy bizonyos ellentállást és a hagymán az említett elváltozást mutatnak. A hagyma t. i. erősen festenyezett és vagy csupán felpuffadt , de még gömbölyű vagy — a mi gyakran előfordul — már horogképen elgörbült, mi épen az ellentállást okozza. Ezen szőrök észrevehetőleg merevebbek, mint a többiek és a górcső alatt nagyobb festenylerakodást mutatnak. A dolog nagy valószínűséggel oly módon értelmezhető, hogy mig a fehér hagymával ellátott és az njjhuzásnak engedő szőrök a kihullási időszakhoz közel vannak vagy azt már kevéssel túlhaladták, addig azon szőrök hagymáján, melyek akármelyik okból a tömlőben visszatartattak, a festenyezett sejtek kóros bujálkodása lépett fel, mely eleinte a hajkéreg sötétebb színét, későbben pedig, midőn azon kéreg merevedése folytán a tápláló nedv keringése benne megszűnt, magának a hagymának felpuffadását, végre a beálló visszafejlődéssel annak említett elgőrbülését eredményezte. Nagyobb gyakorlás után könnyen előre felismerhetni azon szőröket, melyek a csipesszel fájdalom nélkül eltávolíthatók; és ugyan a keménység, merevség, és sötétebb szin által, melyek azokat jellemzik; azonban rendellenes irányt nem szoktak mutatni, Könnyen érthető, hogy ilyen a rendes időnél tovább megmaradó és az említett módon elváltozott szőrök, kivált érzékenyebb gyengédbörü egyéneknél mint idegen testek hathatnak, szurási és égő érzést, könyezést, fényiszonyt, szemhéjgörcsöt idézvén eló. Minél izgékonyabb az egyén, annál hevesebbek a tünetek, melyek olykor azon kórképet állítják elő, mely az orvosok által a görvélyes szemlob nevével jellemeztetik. Ezen betegség számos, talán legtöbb esetében (?) az orvos úgy saját mint a szülék megelégedésére megszüntethet végképen minden szemhéjgörcsöt és fényiszonyt, ha az említett festenyes szőröket csipesszel eltávolítja. Még felnőtteknél is hasonló állapot állhat fenn ugyanazon okból. A szemhéj külseje nem mutat semmi rendellenest, sem duzzadtságot, sem pikkelyképződést, sem a hájmirigyek bővebb váladékát; a könyezés , a fényiszony, a hurut azonban mégis hónapokig tartanak, a nélkül, hogy más okot mint a föstényesen elfajult szőrököt lehetne feltalálni, melyek eltávolítása után rögtön tökéletes gyógyulás áll be. Még kifejtett váladék a pillaszőrmirígylobnál is (Blepharitis ciliaris sceretoria) mindig találhatni a leirt szőrök bizonyos mennyiségét, ezen esetekben azonban nehéz határozni, váljon e szőrök képezték-e a betegség elsőleges részét, vagy sem ; de annyi bizonyos, hogy még ezen kórállapot is kisebbfoku esetekben a rósz szőrök eltávolítása által gyógyítható. A már idült esetekben, melyekben tudvalévőleg a túlelválasztás fő szerepet visz, már fekélyek jelen vannak, a szőrök eltávolítása többé nem lehet nagy befolyással, miután a betegek ezen időszakban már úgysem szoktak izgatottsági tüneteket, úgymint: fájdalmat, környezést, fényiszonyt stb. külölni. Mondhatni, hogy az idiopathicus köthártyahurut talán legtöbb eseteiben — a mennyibnn nem másféle ismert okokra: úgymint külső ártalmas befolyásokra, a könyvezető szervek szóraira1 fénytörési rendellenességekre stb. vonatkozhatók, azon izgatásnak köszönik eredetüket, melyet a festenyezett hagymát biró pillaszőrök előidéznek. Ide számíthatók továbbá az úgynevezett görvélyes szemlob számos esetei, melyek épen csak kőthártyahurutok erősebb visszhatási tünetekkel; végre a blepharitis ciliaris némely csekélyebb példányai, melyekben a fekélyesedésre való hajlam hiányzik és a szőrök rendellenes irányt nem mutatnak. Ezen kórosan változott szőrcsere (falscher Cilienwechsel) közelebbi okát kitudni még nem sikerült. Lehet, hogy a hájmirígyek nagyobb elválasztása okozza, de az is, hogy a felhámsejteknek a szőrtömlőben történő felhalmozódásából származik. Érdekes tény, hogy a sycosisnál ugyanazt találni, mit szerző a nevezett szemhéjlobnál észlelt; az egyes bibircsekben lazán ülő szakálszőr csakugyan mutat föstenyezett hagymát. — Szerző végre állítja, hogy ama rósz szőrök eltávolítása úgynevezett görvélyes szemlobban szenvedő gyermekeket végképen gyógyít, hogy alig emlékszik egyetlen egy esetre, hol visszaesés történt volna, míg felnőtteknél az eltávolítást 4—8 hetenkint ismételni kénytelen volt. — Részünkről csak annyit jegyezünk meg, hogy St. észrevételei, a mennyiben azok a pillaszörök kóros elváltozásait
