Szemészet, 1872 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1872-12-22 / 6. szám
mm* — 107 — — 108 tanulóval, szembe állítva D o n d e r s rendszerét Gr i r a u d-T e u 1 onéval, melyeknek elseje erős lencsét vesz kiindulási pontul, a többi lencsék ennek törödékét képezvén, mig a második gyenge lencsétől iudulván ki, a többi lencsék ennek sokszorát képezik. Azután az absolut, a két szemmeli és végre a relativ alkalmazkodás fogalmát elemezvén, hogy miképen lehet azoknak szélességeit számbelileg kifejezni, mind rajz, mind példák kiszámítása által mutatja. Az átalános formula:-- = -------^-jogosultságát mind XX JL -Ki a 3 fénytörési viszonyra nézve (Emmetropia, Myopia, Hypermetropia) ép oly népszerű mint szellemdus módon érteti meg az olvasóval. A szemüvegtant a hatodik előadásban találjuk kitárva. Miután az üvegek hatását a szemre két rajz által világossá tette, azon kérdéssel állunk szemközt, váljon miképen ismerjük fel a szemüvegek gyutávolát. Kimutatja, hogy a gyárokban szokásos eljárás nem biztosit az ellen, hogy próbaüvegeink számai által némi hibába ne essünk, mivel a formula.-jjj- = -i-, mely a másik formulából. = n—1 -j— folyik, csak akkor jogosult, ha az üveganyag törőmutatója: 1,5: mi távolról sem áll minden esetben; de másrészről ezen hiba nagyon nem nyugtalaníthat, mivel épen erős lencséknél, hol lényegessé válhatnék, a lencse némi kis eltolása által tökéletesen nemlegesiteni bírjuk a fennálló különbségi viszonyt. A gyakorló orvos nines azon helyzetben, hogy próbaüvegeit Donders példáját követve egyenkint nyomozhatná az ophthalmometerrel, de igen kell hogy tüstént felismerje a neki tán előmutatott szemüvegek közelítőleg igazi gyutávolát. Erre pedig van több mint egy gyakorlatilag kielégítő eljárási mód, melyeket szerzőnk ismertet. Az utolsó években sokat szellőztetett kérdés, váljon k e 11-e és mi módon reformálni a használatban levő szemüvegek gyutávolainak sorozatát, képezi a hetedik előadás tárgyanyagát. Hogy a szokásos üvegsorozat tudományos alapon nem fekszik, világos, miután a két egymásra következő üveg közti törési különbség sem nem egyenlő, sem nem haladó bizonyos progressióban. M. sorban taglalja az ajánlott módosításokat és úgy találja, hogy gyakorlatilag nem lehetne sokat nyerni ha ezek — többnyire nagy költségek árán — életbe lépnének. Egy és ugyanazon törési különbséget az egész sorozatra alkalmazni, képtelenség volna, mivel mindig aránylag kevés lenne a gyenge üvegek, nevetségesen nagy lenne az erős üvegek száma, ha pl. Burow szerint V«2o" állítanánk fel törési különbségül. Erős üvegeknél ugyanis nagy különbséget idézhetünk elő az által, hogy a szemtől kissé eltávolítjuk vagy hozzája közelitjük, mi gyenge üvegeknél lehetetlen ; így például 2" gyutávollal biró üvgnél az yire való eltolás - , -nyi különbséget, mig ugyan azon eltolás 36“-nyi * /2 üvegnél, y50oo-nyi különbséget eredményez. De miután továbbá a gyárokban jelenleg használatban levő köszörülő csészékre kell hogy a reformáló indítvány tekintettel legyen, nem lehet, hogy itt is ott is concessiót tevén, valódi szigorú tudományos sorozatot hozzon létre, miért is M. szerint legjobb ha a réginél maradunk. A mint olvasóink előtt ismeretes, az ez idei londoni szemészek gyűlése egy reformjavaslatot, mellet Javai egy bizottmány nevében terjesztett elő, tett magávévá, mely szerint a sorozatnak alapja legyen egy üveg 240 Centimetre, gyutávollal, melyben tehát az üvegek egész számokkal és pedig a me térmérték szerint lesznek jelezve, miután a 240 Cm.-nyi alapüveg sokszorosát képezik. Hogy ezen uj sorozatra nézve M. birálata áll, látni a sorozat két végén. Ki nem látja ugyanis, hogy nagyon is kevés az üveg 24"—12"-ig (19.2, 16 és 13.7) mig szörnyű nagy 3" és 2“ között (2.8, 2.7, 2.5, 2.4, 2.3, 2.2, 2.1)?*) *) Javai rendszere különben még saját hazájában is talál hatalmas ellenmondásra M o n o y e r személyében, ki azt mind elméleti, mind gyakorlati szempontból kárhoztatja. Az elsőt illetőleg nem lehet tagadni, hogy 240 Centimeternyi alapüveg behozatala homlokegyenest ellenkezik a deci-Mauthner jogosan arra is figyelmeztet, hogy a meter mérték a mi esetünkben nem nyújtja a szokott előnyt a szá" molásban, miután a hüvelyket úgy sem szükséges lábra vagy vonalra átszámítani, maradna tehát csak azon tagadhatlan előny, hogy az üvegek az egész világon csak egy mérték szerint lennének jelezve. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy évek, talán évtizedek szükségesek arra, hogy Javai üvegsorozata átalánosan úgy az orvosok és az opticusok mint az üveggyárok részéről legyen elfogadva, addig pedig csak nagyobb lesz a zavar mint mostanáig volt a különféle mérték következtében. A látélesség fogalma és gyakorlati kifejezése képezi a nyolczadik előadás tárgyát, Mondhatni példaszerű érthetőség uralkodik ezen fejezetben, mely a tanulóval az egész tan főtényezői egymás iránti viszonyát t. i. a látszöglet és a reczegkép, valamint ezeknek a látélességhez való viszonyát megérteti. A látélesség függ a reczegkép mekkoraságától, ennek mértékét pedig leljük — ha ugyanazon szemről van szó — a látszöglet mekkoraságában. Abból aztán világos, hegy a látszöglet nagyságát csak akkor vehetjük a látélesség mértékéül, ha a szóban levő szemek alkotásukra nézve ugyanazonosok és nincsenek üvegek által corrigálva (vagy ha corrigálva vannak, csak ugyanazon üvegek által ugyanazon távolságban a szemtől.) Igen tanulságos ezen fejezet ama része, mely a látszöglet ismeretének történetével foglalkozik, a mennyiben az a látélesség kifejezését adja. Erre nézve a könyvekben kivétel nélkül Hooke állítását mint kiindulási pontot találjuk említve, miszerint csillagokra nézve l‘-nyi szöglet az, a mely mellett két csillag mint két külön pont vehető észre. Hogy ez nem áll, hogy csillagokra nézve 1 csak 5'-nyi látszöglettel van adva a kellő látélesség, azt Mauthner csillagászok adataiból mulatja ki. Miután Helmholtz Hooke állítását bírálat nélkül magáévá tette, ez a későbbi munkákba is átment, s úgy történik, hogy Böttcher még 1870-ben indokokat hoz fel, melyeknél fogva állítólag nem is lehet másként, mtnt hogy csillagokat kisebb látszöglet alatt bírunk megkülönböztetni mint földbeli próbatárgyakat, mig a dolog épen megfordítva áll, és a látszöglet csillagokra nézve ötször olyan nagy mint pl. olvasó mintáinkra nézve, oly annyira hogy oly szem, mely olvasó mintáinkat csak ugyan azon látszöglet alatt bírná látni, mely alatt a csillagokat különbözteti meg, 20'-nyira csak Snellen C.-át látná, tehát amblyopicus volna. A kérdés gyakorlati részét illetőleg Mauthner szemlét tart a mintanyomtatások valamint az újabb időben felszinre vergődött más próbaminták fölött, ezeknek viszonylagos értékét behatóan kutatván. Ismételve figyelmeztet arra, hogy nem szabad párhuzamba tenui egyes pontcsoportozatokat (B ur c h a r d t), egyes betűket és összefüggő szövegeket felismerhetésükre nézve. Mig Snellen egyes betűire nézve alig szükséges l'-nyi látszöglet, addig összefüggő szöveg l'/4'-nyi és egyes pontcsoportozatok U/a'-nyi látszögletet követelnek. A kiienczedik előadásban a világítás és a kor befolyás a a látélességre tárgyaltatik, továbbá a rövidlátásnak és a tullátásnak arra való befolyása is. Ezen utóbbi mozzanat taglalásával a munka azon részéhez jutnak, melyben Mauthner nézetei és tapasztalatai mindinkább szaporodnak számban és fontosságban, oly annyira, hogy le kell mondanom azoknak e rövid ismertetésben való előállításáról. Ez az a tér, a melyen szerzőnk magát mintegy függetlennek érzi az eddig divatozó tanítás rendszerétől és saját útját követi. A tárgy természeténél fogva meg kell elégednem azzal, hogy főmozzanatait röviden említsem. mai rendszer értelmével, mely követeli, hogy a számolási egység képviselve legyen a meter vagy ennek tízszerese, százszorosa illetőleg egyik tizedik, századik stb. része által. Gyakorlatilag pedig azért kivihetlen, mert Javai által felállított 44 üveg közül csak 6 találkozik, mely a jelenleg kereskedésben levő üvegek sorozatában képviselve van, míg a 44 legtöbbjének a rendelkezésünkre álló üvegek igen hibásan vagy épen nem felelnek meg. M 0 n 0 y e r maga egy méternyi lencsét kivan egységnek, mit már 1868- ban Nagel kívánt, mely utóbbitól különben abban tér el, hogy sorozata nem egy egészszel, hanem 0,5 egységgel halad, kezdvén pedig félegységgel, t. i. 2 meterrel = 73,88". Monoyer 21 a kereskedésben levő üveggel oly sorozatot állít össze, melyben az általa tervezőit 36 szám — természetesen két lencse egyesítése segítségével — képviselve van, a számadási hiba soha sem túlhaladván az egység egy tizedét. A 21 üveg közül 9 alkalmazható magánosán.
