Szemészet, 1872 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1872-06-16 / 3. szám
47 48 A szóban levő könyv e rövid vázlatának befejezése után újra , kell figyelmeztetnem a t. olvasót arra, mit a kivonat kezdetén mondtam, hogy Hirschberg kiadványa sem nem szerepelhet mint kézi könyv, sem mint önálló értekezés. A mit benne találnak és becsülnek, az épen nem egyéb azon nézetek és elvek összeállításánál, melyek Graefé-t a köthártya és szarubetegségek kórismézésében és gyógykezelésében vezették. Hogy a boldogúlt mester még a szemészet ezen terén is úttörő volt több mint egyszer, azt mindenki örömest bevallja, ki - mellőzve többeket — a takár általa megállapított gyógytanára, a diphtheritis kórképére, a meleg borogatásoknak a gyakorlatba visszahelyezésére, a szemhéjszükület (Blepharophimosis) mint főmozzanat kiemelésére, és még más kisebb rendű elmés újításokra emlékszik. A mi évek során át e tárgyakra nézve közöltetett az archivban, azt e könyvben összeállítva találjuk, a gyakorló orvos egyes esetekben hasznavehető lajstrom alakjában. Braziliai szembetegség. Pedbaglia tr-tól. P. tr, a braziliai szembetegségre vonatkozólag 14 általa megvizsgált és részben (6 eset) megészlelt eset alapján nézetét következőkben foglalja össze : a szembaj valamennyi betegnél mindig az általános megbetegedés későbbi éveiben lép fel, férfiaknál úgy mint nőknél. A két nem megtámadtatása meglehetősen egyformán gyakori. Milyen arányszámmal van képviselve a szembántaiom ezen betegeknél általában, a rendelkezésére állott esetekből nem vonhat következtetést. A szem megbetegedését illetőleg első legáltalánosabb és legfeltűnőbb jelenség az, hogy a szemhéjak csaknem állandóan elvesztik pillaszőrüket a nélkül . hogy szemhéj mirigy lob meut volna előre. Nagyon előrehaladt eseteknél valamennyi pillaszőr hiányzik, másokban a kihullás már megkezdődött, és csupán azon esetekben volt teljes a szőr, hol a szembaj még egészen heveny volt, miért is úgy látszik, hogy a szőrök kihullása lépést tart az általános szembaj előrehaladásával. Ezenkívül részt vesz a bántalomban a szemhéjak bőre, vastagodás és vörösség alakjában, vagy gümős folyamattal, ahol t. i. az arczbőr bántalmazottsága ilyen jellemű, ellenben hol a bőrtakaró átalában vékony és sorvos, ott a szemhéjak bőre is hasonló külemmel bir. A könycsatorna megtámadtatása 14 eset között csak egyszer fordúlt elő, miért is az esetlégnek tekintendő. Köthártya bujálkodás úgy látszik csak azon esetekben van jelen, hol a külbőr megvastagodott, és ilyenkor a tekék könyben úsznak, részint nagyobb könyelválasztás, részint a köthártya fokozott izgatottsága, részint a lassanként beálló szemhéjkifordulat következtében. Sajátságos a köthártya magatartása. Voltak esetek, hol az rendes állapotban megmaradt, nevezetesen ott, hol a külbőr halavány és vérszegény; börvastagodás és vörösség mellett duzzadt a köthártya is, de hogy ezen duzzadtság, mely átterjed a szaruszélre is, gümős természetü-e, vagy a bőrvastagodás jellemét viseli magán: a későbbi kórbonczi vizsgálatok döntendik el. P. tr. gyanúja oda irányul, miszerint a köthártya megbetegedése sajátlagos kötszövetbujálkodáson alapul; azonban szövettani vizsgálatra betegeivel szemben soha sem nyilt alkalom. Állandó változásokat mutat a szaruhártya, részint átlátszóság, részint térfogat tekintetében. A homályosodások vagy olyanok, melyek oki viszonyban állanak a köthártya búj álkodásával, vagy inkább önállóak. Olykor felületes szarulob alakjában jelen meg, azonban nincs meg a gyógyulásrai hajlam, hanem a lob továbbterjed és homályosodást hagy maga után a legkülönfélébb alakkal és belterjességgel. További következmények a a szaru kitágulásai úgy a körzeti részeken, mint a középen; végre szarusorvadás. Csaknem mindenütt, hol a szaruhártya bántalmazva van, egyszersmind a szivárványhártya is bántalmazott: szövete elfajult, mellső odanövések, látazár; további elváltozások a szemürben: üvegtesthomályosodás, olykor a jéglencse homályosodása. Nagy a hajlam a teke sorvadására. Hol a szemháttér még vizsgálható volt, negatív lett az eredemény. Kórjóslat átalában véve már csak azért is legroszabb, mivel | az alapbetegség ez idő szerint a gyógyitbatlanok közé tartozik. Váljon a felületes szarulob alakjában mutatkozó szarubántalom kellő gyógykezelése nem vezetne-e kedvező eredményhez, szerző nem adhat felvilágosítást, mivel idevágó egy esete magát a gyógykezelésnek nem vetette alá. A belső hártyák megbetegedésénél a műlátaképzés nem tekintendő azon mentő gyógybeavatkozásnak, mint különben más körülmények között. így egy esetben a műtét után mi viszhatás sem jelentkezett, a szaruseb három nap alatt behegedt, azonban nehány nap elteltével a teke gyors sorvadásnak indult. Ellenben meglepő volt azon eset, melyben szarubántalom mellett szivárvány-érhártyalob is fennállott, s hol hamiblany belső használatára a láterő tetemesen javúlt. Különben ezen szer brasiliai orvosok által az általános betegség ellen leginkább használtatik. (Kiin. Mntbl. für Augenhlk. 1872. Feber—März.) Torday tr. Szoralnak (strychnin) jó hatása alkalmazkodási görcs ellen. Újabb kutatások különösen Claude Bemardtól mutatták, hogy a szoralnak elsőleges hatása nem a mozgató, hanem az érző idegeket illeti, de azért gyógyító befolyása a mozgató idegek bántalmainál kétségen kívül áll. így szintén jelesen előmozdítja az alkalmazkodási hüdés-, valamint a szemfáradás (asthenopia) némely eseteit. Nagel a heidelbergi gyűlésen egy oly tapasztalatot hozott fel e gyógyszerre nézve, mely már maga az eset sajátsága folytán megérdemli az emlitést. Egy 12 éves egészséges fiú rövid idő óta rövidlátó lett; panaszkodik szemfáradásról, valamint fájdalmakról mind a szemben mind a fejben. A baj roszabbult a fejre történt ütés, későbben nagy meghűlés által a fej és test átázása folytán. A fiú mind közel mind távolra igen roszul látott. Szemtükörrel a látideg dombcsa némi belöveltségét, duzzadását és elmosódott határait lehetett látni. Különös volt a láterő nyomozása üvegekkel. Közelről csak igen nagy betűket volt képes olvasni (Jaeg 20), távolra a látás erős vájt üveggel tetemesen javult, nevezetesen — 3-al V = 15/20 Láttompulat nagyobb fokáról tehát nem lehetett szó; a távpont pedig 3"-nyire feküdt. Annál feltűnőbb volt, hogy közelről oly nagyon roszul látott, ez nem lehetett egyszerű rövidlátás. Az egyszerű közönséges rövidlátás ellen leginkább tanúskodott az üvegek hatása. A fiú ugyanis nem csak vájt üveggel többet látott, de domború üvegekkel is. Mig tehát puszta szemmel csupán Jaeg. 20-at birt olvasni, felismerte Jaeg. 1 mind 4- 6 mint — 6-al; a különbség a két üveg közt az vala, hogy a vájt üveggel távolabb látott, némi feszüléssel de tisztán, a dombaruval pedig közelebb de elmosódottan. Az alkalmazkodási görcs kórismézése ezen esetben az által lett könnyebbítve, hogy egyszersmind az egyenes belső izom kisebb fokú görcse volt jelen kancsalság alakjában. Atropin becseppentése természetesen tisztába hozta a dolgot, a távpont utána mindinkább távozván a szemtől, míg végtére az erős Myopia gyenge Hyperopiáva változott át; a mellett a látélesség (V) nem csak tökéletes lett, de %. Nagel most hosszabb időig folytatta az atropin becseppentését, de maradó hatás nélkül; mihelyt azzal felhagyott, újra visszatért a görcs, és még adagolásának ideje alatt is a kellő üvegekkel való olvasás fejfájást és fáradást okozott. Heurteloup-nadály alkalmazása igen kedvezően hatott ezen körülmények alatt, oly annyira, hogy Nagel a fiút gyógyultnak tekintette, daczára a még fennálló csekély látszólagos rövidlátásnak; a fiú ugyanis puszta szemmel 15"-nyire 12-t látott, tehát V >- 1, de — 28-al 10-et. Fél év múlva a baj ismétlődött fültőmirígylob és orrvérzés után; szoralbefecskendezés most fél óra alatt meggyógyította a fiút, ki azután rendesen látogatta az oskolát. Későbben egy másik ismétlődés lépett fel kisebb fokban, mely szintén 1 szóra 1 befecskendezés által tökéletesen meg volt gyógyítva. Nagel azóta több esetben győződött meg a szoralbefecskendezés alkalmazkodási görcs elleni jó hatásáról. (Sitzungsbericht des Ophthalm. Gesellschaft 1871. 392. 1.) PEST 1872. KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA (Dorottya-utcza 14. sz.).
