Szemészet, 1871 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1871-07-30 / 4. szám

58 54 a kitágult szaruheg eltávolítása előtt a beteg kábult állapotában és a héjak kellő szétterpesztése me lett 4—5 félkőrhajlattal biró, finom selyemfonalakkal ellátott tüt szúr a függélyes déllők (me­ridian) irányában egymás mellett a csap felső és alsó alapján keresz­tül, ezután a csap aljának halántéki oldalán hályogkéssel ejtvén elég tágas nyilást, ollóval hasítja azt végképen le; miután így el lett volna távolítva a kiküszöbölendő rész, a tűk kihúzatnak, a fo­nalak csomókra köttetnek, és a sebszélek így egyesíttetvén a héj­­terpesztő kivétetik és a szemre nyomkötés alkalmaztatik. Ez rövid leírása a szaktársak előtt úgyis eléggé ismert eljárásnak, Csak azt akarom még megjegyezni, hogy Cr. tr. a műtét czélját, azt t. i. hogy szilárd, rostos, ruganyos és mozgékony csonk hozassák létre, melyen az esetleg ráillesztett müszem szabadon mozoghasson, azért hiszi ezen általa módosított eljárással leginkább elérhetőnek, mert 1 szőr a kitágúlt teke híg bennékének csak kis része ürülvén ki, a belnyomás kisebbedik, és a csap eltávolításakor nem kell attól tar­tani, hogy a teke tartalma hirtelen fog előesni. 2-szor, hogy a tűk be- és kiszurási pontjai a metszvonal helyét jelezvén, a kihasítandó rész mekkoraságát meg lehet határozni; és 3-szor, hogy a csap mellső falának eltávolítása után a sebnyilásban fekvő tűk meg­akadályozzák a lencsének vagy az üvegtestnek előesését. Mind­ezeknél fogva a csonk kellő nagyságú lesz arra nézve, hogy mü­szem alkalmaztathassék reá. Mielőtt saját eseteim leírásához fognék, mit aztán az imén t előadott pontok tüzetes tárgyalása fog követni, nem hagyhatom azon állításomat, mely szerint Cr. ezen műtéténél csupán régi alapesz mét módosított, érdemleges igazolás nélkül. Ezen alapesz­mét A e t i u s n á 1 találjuk, még pedig Cr.-nek egyik igen fontos érvétől kisérve. Aétius ugyanis azt ajálja, hogy a keskeny ta­lajjal biró szarucsapokat legjobb alapjukon lekötni, a kötés fe­lett lévő csaprészt pedig levágni, ő így hitte gyorsíthatni a lefo­lyást. A csap alját azért tanácsolja lekötni, hogy a szem folyadé­kai ki ne ürülhessenek. Ebből váltig kiderül, hogy Cr. szóban levő műtété régi eszmének uj módositványa, hogy pedig mennyiben tapasztaltam én ezen eljárást czélszerűnek , különösen pedig mennyiben j o b b n a k az egyszerűbb Beer-féle eljárásnál, a követ­kező kórtörténetekből fog kiviláglani. Megjegyzem, hogy az ese­teket, egynek kivételével, a pesti szegény gyermekkórházban kezeltem. I eset. P. G. 8 eves fiú, nagy mértékben görvélyes, petyhüdt izom­zatú, sápadt bőrszínű, a nyakon részint mirigydaganatok, részint hegek Légző emésztő és vérkeringési sz.rvei rendesek. Az egész jobb szem teke te­temesen megnagyobbodott, különösebben pedig az egész szarurész göm­­bölyded alakban mintegy 4"'-nyi átmérővel domborodik előre, úgy hogy a szemhéjak épen nem képesek azt befedni; állományában hegesen átválto­zott, legnagyobb részben szürkés-fehér, közepén inkább átkékellő, egészben kemény érméczes tapintatu, közepeit valamivel puhább ; a tttlkhártya visz­­szerei nagyon teltek. A bal szaruhártya közép részén egyes felhámi fol­tok, a köthártyán pedig idült hurut tünetei. A gyermek csapos szemén 1867 October hó 12-én, a mikor még nem voltam a gyermekkórház rendelő szemésze, Hirschler és Bókái tudor urak szívességéből volt alkalmam a csapműtétet Critchett módosí­tása szerint végbevinni. A műtétet tiszta chloroformmal való elkábi­­tis után a fennt leirt módon eszközöltem, csakhogy nem öt, hanem csu­pán három tüt szúrtam a csap alapján keresztül; a műtét alatt tetemes vérzés állott be, mely a sebnyilásnak csomós varratokkal egyesítése után megszűnt. Műtét után a gyermek jól érezte magát. Oct. l3-án a^sebszé­­lek belső félrésze lazább összetapadást mutat, mig a külső félrészből geny válik ki. 15/10 A genyedés bővebb, két varrat között gombostűfő mekko­­rasagú szivarványrész dülled ki, a fonalak még benn vannak, 18/,0 a szem­teke tetemesen kidagadt, kemény, a sebszélek szétváltak, a genyedés szer­felett nagy fokra hágott, a fájdalom azonban, mely nehány nap előtt be­állott, nem mondható túlságosnak; láz csekély, a kötés eltávolittatik és langymeleg szekfűborogatások rendeltetnek. 1B/10 a kilökött fonalakat a seb­­felületről kiszedtem, a teke még mindig szerfelett meg van dagadva, a fáj­dalom alig mutat szüneteket és elég nagy arra nézve, hogy a betegnek alvását elrontsa. 2,/i0 a valamivel lohadt teke keménysége kissé csökkent, a sebfelület vastag genyes izzadmánynyal bevont, a meleg borogatások folytattatnak. 24/ln a genyes elválasztás elég bő, a daganat tetemesen ki­­ssebbedett, a fájdalom megszűnt, 2/„ a szemteke mindinkább sorvad, a sebszélek hegedősnek indulnak. 4/,, a beteg szemtekéjének behegedt és összetöpörödött állapotával éB csekély köthártyai izgatottsággal hagyta el a kórházat ; azóta nem mutatta magát II. eset. K. D. llL éves fiú, születése után azonnal jelentkezett bő genyedéstöl kisért nagyfokú szemlob, mely 6 hétig tartott. A lob szün­­tével a bal teke mindinkább előredomborodott. A gyermek különben kö­zépszerűen kifejlődött, elég jól táplált, légző, emésztő és vérkeringési szer­vei rendesen működnek. A bal szemteke alakjában megváltozott, a meny­nyiben a szarurész egész kiterjedésében szürkés-fehér hegképletként tűnik fel, mely félgömb- alakot mutat, tetőpontján mintegy 2"'-ra túlemelkedve a szaruhártya rendes színvonalán - a szemhéjak nem képesek azt be­fedni. Összeállása ezen szemtekének rendesnél nagyobb. 1867. Deczember 3-án kábítás alatt vittem végbe a gyermek sze­mén Critchett szerint a csapmfitétet. */ls a gyermek meglehetősen nyugodt, a visszhatás eddig még jelentéktelen. s/,2 a varratok még benn­tartattak, a sebszélek nem tátonganak, lob és láz csekély. *llt a vissza­maradt szarurész duzzadt, fellazult, a varratok kiesnek, az egesz sebfelü­let szívós szürkés anyaggal van bevonva, a gyermek igen nyugtalan, so­kat sir, arcza piros, kihevült, láz fokozódott; langyos szekfűborogatások ren­deltetnek **/,, nehány nap óta nagy genyedés állott be, a sebfelület ma­­kony festvénnyel érintetik u/„ nagy hasmenés jelenkezvén Dower por rendeltetik, a szemteke lobja kissé alábhagyott, a sebhelyt fedő anyag kevesbedett 16/„ a hasmenés folyton tart, a sebfelület tisztul — a Dower port tovább is szedi 19/ls a hasmenés megszűnt, belsőleg kinal rendelte­tik i5/,j. Egész teste vizenyősen kezd felpuffadni, a kínait folytatja s‘ j, a test puffadása növekszik, a szemteke sorvadt, a sebnyilást még mindig szürkesárgás anyag vékony rétege fedi, e napon, tehát a métét 25-ik nap­ján a gyermeket anyja erővel hazavitte a szükséges utasításokkal, azóta nem hallottunk róla. Ezen két esetnél sem a lefolyást, sem a végeredményt nem tapasz­talván olyannak, mint Critchett közleménye után méltán várhattam, a most következő esetben a B e e r-féle mód szerint jártam el. III. eset R. G. 4 éves leányka elég jól kifejlett és táplált, bőr­színe halvány, légző, emésztő és vérkeringési szervei rendesen működnek. Az el- és kiválasztások szintén rendesen mennek végbe. A bal szaruhár­tyát majdnem egész terjedelmében nagy borsó mekkoraságú, sima. göm­­bölyded hegszövetté találjuk elváltozva lenni, a szaruhártya környi részén alig maradt 1"' széles kissé átlátszó körszegély, melyből a csap merede­ken emelkedik ki; a fehér szürke hegtágulat tetőpontja körülbelül 2lí,''­­ra magaslik a rendes színvonal fölé. A szivárványhártya mindenütt oda van nőve a heghez. A jobb szaruhártya központján kis genygócz homá­lyos udvarral. A csapműtétet részint a jobb szem szarubántalma. részint a felvétel után mindkét szemben kifejlődött szemcsés köthártyalob miatt hónapokig kellett elhalasztani, mig végre 1868 april .hó 6-án következő­leg hajtottam azt végbe. Miután a gyermek el volt kábítva, a héjak szétterpesztve és a téka csipesszel rögzítve, hályogkést vezettem a csap középvonalának irányában ennek alapján keresztül, a beszúrási hely a szaruhártya külső részén, a ki­szurási a szaruhártya belső részén volt, e két pont közé csupán a tágult heges szarurészt foglalván, ezt lefelé végkép lehasitottam alapjáról; ez meg­történvén bal kezem újjaival, melyekkel eddig a tekét rögzítőm csipesz segélyével, most véknyabb csipesszel a képezett lebenyt ragadtam meg és Cooper-féle óllóval választottam el felső összefüggését. Ezután a hát és befelé helyezkedett lencse kivétele miatt a tokot metszém fel, a lenen azonban alásülyedt, és üvegtest kis része esett elő. Kímélni akarván a? üvegtestet, a lencsét bennhagytam, és a héjterpesztő eltávolítása után nyomkötést alkalmaztam a szemre ’/4. A gyermek a műtét óta nyugodt, fájdalma nem volt, láza mérsékelt, a nyomkötés tovább alkalmaztatik. u;4 a műtét óta semmi visszhatási tünet nem mutatkozott, kivéve a felső hei csekély duzzadását; a láz megszűnt; a csap helyén genyedés 22/4 a sebuyi­­lásban volt genytömesz kiesvén, a tiszta sebszélek mákonyfestvénynyel érintetnek S8/4 a héjak csekély vizenyős megdagadást mutatnak 29 , a vi­zenyős duzzadás eltűnt, a hegedési folyamat előrehalad, a mákonyfest­­vénynyeli érintés folytattatik 10s folytonos javulás 15/s a heg központ­jából kis dudor emelkedik 18/5 a dudorzat laposodik 25/5 a gyermek szép csonkkal haza bocsájtátik. A Beer-féle eljárás után mutatkozott ezen csendes, szép lefolyás mintszintén a teljesen kielégítő végeredmény ajánlatossá tették, ha­csak kísérleti czélból is, még néhányszor alkalmazni azt. A következő esetekben csak a főbb mozzanatokat fogom kiemelni. LV. eset. K, E. 9 éves leány középszerűen kifejlett, roszul táplált, lialavány bőrszínű, duzzadt ajkak és nyakmirigyekkel ; ezenkívül arcz iz­­ziggal, tüdöhurut- és szamárköhögéssel jött a gyermekkórházba. Jobb szaruhártya egészen heges és a heg tetemesen ki van tágulva ; ezenkívül a bal szem héjai igen duzzadtak, a teke nagy mértékben belővelt, a sza­ruhártya számos helyén hiányzik a felhám, és vastag edényhálozat lepi el az egészet, héjköthártyán mindkét szemben nagyfokú szemcsésedés. Ez esetben is több hónapig tartott mig az egész szervezet és különösen a szemek oly karba hozattak, hogy a műtét bátran volt foganatba vehető. Ez 1869 april hó 17-én történt. Ennél a műtétről csak azt jegyzem meg, hogy a lencse kivétele a legszebben sikerült a nélkül, hogy akár csak egy csepp űvegtest esett volna elő, vérzés alig állott be 18/4 Lobos vissz­­hatásnak vagy láznak addig semmi tünete 24/4 az eddig sima sebfelület közepéből kis dudor emelkedik 28/4 a dudorzat eltűnt, mákonyfestvény­­nyeli érintés, a nyömkötés a műtét óta folyvást alkalmazva volt Vs a la­pos sebfelület csaknem behegedett, még csak igen kis nyílás van jelen 5/j teljesen gyógyulva, szép teaecsonkkal hazabocsájtatott. V. eset. H. M. 8 éves halvány, de különben egészséges leánynak bal szaruhártyája egészen elhegesedett, és nagy mértékben kitágult szürke-fe­hér hólyagként nyúlik a héjak közé, e hólyag felülete dudorzatos és ba­­ráztás — (Staphyloma racemosum). A műtét 1869 május hó elsején tör­tént mint az előbbi két esetben, csakhogy itt ismét volt üvegtest-előesés, az előesett üvegtestet ollóval távolítottam el. nyomkötés alkalmaztatott, vérzés nem állott be */6 fájdalmak, visszhatási egyéb tünetek nem jelen­­keztek l0/s a sebfelülettől egyenetlen falazatú sárgás-vereses kis dudorzat magaslik elő, elválasztás igen csekély 12/5 mákony festvénnyeli érintés és folytonosan nyömkötés 18 5 a dudor egyre lohad **/5 á hegedési folyamat szemlátomást halad, a sebnyilásban a dudor eltűnt, kezelés folyt. 28/5 gyó­gyulva hazaeresztetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom