Szemészet, 1869 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1869-07-11 / 3. szám

43 44 B. N. 39 éves, gallicziai gabnukereskedő, f. év január 14-én mint járólagos beteg jelent meg Arit, t. ur kórodáján, hol még azon nap a kórodéra felvétetett. Beteg erős testalkatú, egésséges arczszinű, utóbbi időben ugyan erejében megfogyott, de állítása szerint előbb jó erőnek örvendett — Egy kilencz év előtt kiállott térdizüleletlobon kívül mindig egésséges volt. — 19 év óta nős, 4 egészséges gyermek atyja. — Jobb sze­mére mostani megbetegedéseig teljesen jól látott, bal szemén 14 év előtt történt tűszúrás következtében sértési hályogja van. — 1868 decemb. 23-án mintegy 20 mértfoldnyi utat tett meg tiszta, mérsékelt hideg időben.. — Hazaérkeztekor este egé­szen jól érezte magát; de még azon éjjel jobb szemében nyug­talanító viszketés állott be, úgy hogy azt kezével erősebben kel­lett dörzsölnie, mire ismét elaludt. — Sértés, bőrlevakarás nem történt, s állítólag kezeivel tisztátalan tárgyat nem érintett. Hasonlólag tagadja, hogy valamely állati bőrrel s. a. t. érintke­zésbe jött volna. — A viszketés megszűnte után nehány órával jobb szemében szaggató fájdalmak által ébresztetett fel, melyek a jobb homlokra, halántékra és arczra sugároztak ki. — Egy idejüleg ezen részekben nagyobb melegséget is érezett, s a fáj­dalmak, melyeknek eredeti helyét a szem mélyébe helyezi, mind­inkább növekedve, éjjele hátra levő részét rázó hideg között álmatlanúl töltötte. A kora reggel megjelent orvos orbánczot kórismézett. — Szemhéjai annyira be voltak dagadva, hogy azo­kat egymástól többé nem lehetett eltávolítani, telettük a bőr fe­szült, veres, forró, fénylő. A daganat a homlok, halánték, és arczra is elterjedt az orrhátig. — A jobb fül mögé 6 nadály és a lobos részre jeges borogatás rendeltetett, mire a fajdalom hevessége még azon nap engedett, s többé azon fokra nem is hágott. — Különösen kiemeli beteg, hogy a szem mélyében ér­zett fájdalom azon éj óta nem tért vissza. A jeges borogatatá­­sok 8 napon át szakadatlanúl alkalmaztattak. A szemhéjak da­ganata s a bőrlob tünetei csökkentek ugyan, de azután egy fokon megállapodtak. A szemhéjrés önkéntesen nem nyittathatott fel, maga az orvos sem tett kísérletet a szemteke közelebbi meg­tekintésére. Váladék a szemből nem volt jelen; dülszem mu­tatkozott-e már azon időben, nem deríthetni ki, noha valószínű. Nyolcz nap múlva, mivel a jeges borogatásokra további javúlós nem mutatkozott, s a betegnek kellemetlenné váltak, pépekhez folya­modtak. Fájdalmak, bár nem nagyobbodtak, de meg-meg ujúlva folyton tartottak. Tized napra a felső szemhéjon üszkösödés mu­tatkozván, az orvosok a beteget Bécsbe utasították. A jan. 14-én 1869. felvett kórkép következő: felső és alsó szemhéjak a pillaporczok kiterjedésében, sőt valamivel azokon túl is feketebarna, ránczos, belső fél részében elhalt száraz, külsőben mállékony bűzös üszőkpörkké változtak. A pörk és a határos, dagadt, halaványpiros bőr között éles határoló vonal van. A felső szemhéjon a szemöldiv és határoló vonal kö­zött csak 3" '-ny i széles ép bőr rész. A határos bőrlob a hom­lokra ; az arcz felső részére és az orr oldalrészére terjedt. Maga a határló vonal meglehetősen mély és csekély mennyiségű bűzös zöldessárga, higan folyó genyet választ el. A pörk alatt a pil­­laporczszálag tűnik elő, csak a külső ereszték van elroncsolva. A szemhéjrés erőszakos megnyitásánál a szabad szemhéjszélek külső félrészo könyedén kifelé fordúl. Pillaszőrök nagyobbára kihullot tak, a Meibom féle mirigyek szájadékai nem láthatók, ellen­ben a könypontocskák még tisztán felismerhetők. A határoló vo­nal befelé a középső szemhéjszálagon valamivel túl, — kifelé a szemgödör szélig terjed. A bal szemhéjak mozgatásakor a felső szemhéj keveset együtt mozog, szemhéjrés l'"-ra nyitott. Szem­héjak köthártyája valamint a szemtekén is egészben piszkos fe­hér , csaknem száraz , — mint mészszeli megégetes után — e mellett majdnem érzéketlen. Feltűnő a szemtekének mintegy 3*' at kitevő elődűledése, csaknem teljes moz­­gathatlansága és mórossága. Szaruhártya rendes dom­­borúságu, kiterjedt felületes homályosodással, bágyadt fényte­len, mintha száraz volna, és mindenütt egészen érzéketlen. A mellső szf mcsarnok kisebb mint a bal szemben, láta ke­­rekalaku, [1 ágúit, teljesen mozdúlatlan. — Oldalvilágitásnál a szemür mélyéből veres-sárga fény verődött vissza, felhős­nek tetsző tömeg által okoztatva. Szemteke feszültsége csökkent. A gyógymód helybeli tisztántartás mellett az üszkös pörk ellöketése végett meleg pépek alkalmazásából, erősítő étrend­­bői, az éjjeli fájdalmak ellen morphium adagolásából állott, — mi mellett a beteg általános állapota csakhamar javúlt, de. a helybeli kórállapot igen lassan haladt előre. Az üszkösödés a fölszinen nem terjedt tovább, de a külső szemgödri szélnél a mélybe hatolt. Kezdetben föl lehetett venni, hogy az üszkösö­dés hátra felé a fascia tarso orbitalison határt talál, s igy a szemteke legalább alakját megtarthatja, azonban csakhamar ki­derült, hogy a kórfolyamat sokkal mélyebbre hatol. Igen csekély genyelválasztás mellett a határt vető vonalakban a szemcséseden lomha; az elhalt szemhéjak mindinkább összetöpörödtek; — a szaru átlátszósága mind kevesebb (miért a szemürben történt változások meg nem figyeltethettek), felszíne bágyadt, száraz maradt. Szemteke puha. A sarjadzás előmozdítására a pépek mellett hígított carbolsavba mártott tépések rakattak fel. - Jan. 29—30 éjjelén a szemteke és szemgödörfal kö­zött a halántéktájfelénagy mennyiségű, felette bűzös hig geny ürült ki; maga a szemteke erősebben ki­­düled, a környékbeli bőr veressége sötétebb, kiterjedtebb. — Nagy fájdalmak. - Pontosabb megvizsgálásnál kiderült, hogy a szemteke hátsó külső ) észén genyes áttörés jött létre, s az a vérfestenynyel vegyes geny kiürülése után összeesett. Most már nem lehetvén többé a szem teke megtartására gondolni, egy előre a jó részt elhalt és a szálagokou lazán függő szemhéjak távolittattak el a szemhéjporczszálaggal együtt; a szemteke maga olajba mártott vászondarabbal fedetvénbe, a kiszáradás meg­­gátlása végett vízben fellágyitott aranyíüstlemezzel borittatottt be. Más napon a szemteke még összeesettebb, s hátsó külső alsó negyedében nyilván ki lehetett venni a körülbelül l‘"-nyi át­mérőjű áttörési helyet, melyen át még mindig érbártyafőfösteny által barnára festett hig geny szivárgott. A teljesen összeesett szemtok a szemgödörszélek sarjadzásáuak lehető megkimélése mellett febr. 1-én kiirtatott, s csak ekkor tűnt ki az orbán­­czos folyamat kiterjedtsége. Az egész szemgödör ugyanis egy sárgás-szürke tömeg által volt kitöltve, melyben az egyes szö­vetelemeket alig lehetett felismerni. — Ezután a sarjadzási fo­lyamat mindenütt gyorsan haladt előre, a szemgödörbeli pisz­kos tömeg ellőketett; a bőr minden oldalról központosán a hegbe húzatott, úgy hogy hegedős megtörténtével a szemteke helyét egy lapos , sík gödör foglalta el, kis csillagalakú heggel, mely a bal szem mozgásainál, kivált a vízszintes sík­ban, csekély együttmozgást követett. Záradékul még B. kővetkező kóroki mozzanatra tesz fi­gyelmessé : — a kórodán, hol beteg feküdj jan. 29-én, midőn az üszkös folyamatnak még határ nem vettetett, hályogki­vétel — vonal metszéssel — és három nap múlva müle­­ges látaképezés egyszerű glaucománál vitetett véghez. — Első esetben az első 24 órában általános szemlob, másodikban a seb­szélek genyes beszürődése mellett hatalmas szivárványlob lépett fel, mely a szemcsarnokat bő genyes izzadmánynyal kitöltvén, látazárhoz vezetett. Ilyetén lefolyása és kimenetele ezen két mü­tött esetnek akaratlanul is kell , hogy az oki összefüggésre tegyen figyelmessé, annyival is inkább, mert már a műtétéi nap­ján a seb mindkét esetben piszkos szürke szélek mellett arány­lag bő, zavaros genynyel vegyes váladékot választott el; e mel­lett viszhatási tünetek aránylag csekélyek, és csak néhány nap múlva lassankint fokozódtak. A kórtörténet kiegészítése gyanánt fel kell említeni, hogy az üszkös kórfolyamat teljes befejezése után a másik hályo­­gos szemben, hol a töpörödött hályog mellett részletes látazár­­volt, febr. 21-én a Bosas-féle sarlókéssel a hályog a tülkhár­­tyán át ki és lefelé reclináltatott, miután a szétmetszés nem sikerült. Utána semmi viszhatás, körülbelül 1 kerekded kö­zel központos láta. Beteg, ki a műtétel előtt alig volt képes az: ujjakat egy lábnyira számlálni, most -(- 4 S *°/ioo 5 4“ 21/**«! Jäg. nro 6 és 5 olvassa (héber nyomat). {KI. Mitthl. f. Augtnhlk. 1869. Januar.) Dr. Torday.

Next

/
Oldalképek
Tartalom