Szemészet, 1868 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1868-10-25 / 4. szám
1 w (%<--- 01 --által már kisebbültnek találtattak. — Másik esetnél a szem belsejében liusdag kórjeleztetett, a szem rendes nagyságú, fájdalmatlan volt; a tiszta látán túl, a szem mélyében egy vasrozsdaszinű, repedezett felületű tárgy látszott a láta fél világosságában; a szem egészen vak volt. — Á harmadik esetnél a kőkemes szemtekébeu nagy fájdalmak székeltek, és az átlászó közogekuek komályosodása tökéletes mórral szövetkezett; a bonczkés csontosodott kórállományt igazolt. — Graefe a kiirtás után sem varratot nem alkalmaz, sem tépettel a szemüreget nem tömi ki, hanem a behunyt szemhéjakra nyomkötést rendel; ezzel a bejáró beteg maga szépen haza megy, másnap láztalan állapotban ismét előmutatja magát és uj kötést kap. - A szemteke környezetének genyedésénél ellenjavalja ■Graefe a kiirtást. Egy alsó szemhéjnak kifordulása (ektropium) a takaró hegétől volt feltételezve; Graefe a külső eresztéket vizirányosan bemetszette; e sebtől a heget talajától bőr alatt elválasztó, az igy elszigetelt bőrből egy, hegyével lefelé néző háromszögű czikket kivágott, s az e hiányt környező sebajkakat öszvehúzva bevárta, mi által a kifordulás elenyészett. Egy tiz éves fiú azon veszi magát észre, hogy olvasni könyvből nem képes, bár másfelé jól lát és szemei tiszták ; vizsgálatnál kitűnt, hogy csak a megszokott távolságban, t. i. 8"-nyire nem olvashat, 15 hüvelyknyi távolban igen: itt tehát az alkalmazkodási izmok részbeli hüdése állott be; a közellátpont (Nahepunkt) távolabbra tolatott ki az által, mert a jegecz görbülésére ható gyengébb izomerő a jegeczet kevéssé domborítván, annak gócza most messzebbre esett. Graefe tagadja (?) hogy e hüdés diphteritis után származnék ; ő azt a nyakon lévő nagy görvélyes tályogok után látta kifejleni, és az is bizonyos — mint a jelen ■esetnél — hogy az a nyelőizmok hüdéséhez sorakozik. Belsőleg rendelt a betegnek vasat és ebvészmagot, külsőleg oly domború 'szemüveget, mely valamivel gyengébb e túllátás fokánál; a megfelelő 7-ik számú üveg helyett a gyengébb 10-ik számút ajánlotta, Iiogy a sugárizmok.egy kis munkásságra kényszeríttessenek. Dülszemekkel (exophtalraus) jelent meg, a szemésznél is keresvén segélyt, egy 44 éves, basedowkóros férfi, duzzadt golyvás nyakkal, a szemhéjemelintőnek hüdésével, sebes és rendellen érütéssel. E kór gyógyításánál még alig tájékozhatjuk magunkat; ha jól emlékszem vasat rendelt Graefe e betegnek. Egy férfinak üvegtestében hólyagfark (cysticercus cellulosae) székelt; tükörrel időről időre fehérkék gömbölyded testének mozgását lehete észlelni. Néhány esetben sikerült Graefenek a hólvagfarkot a szemből eltávolítani; e czélra a porcz alsó felében tesz vonalos metszést, kivonja a jegeczet, és utánna horoggal húzza ki az állatkát; mint hogy pedig ez betegünknél most nem mutatja magát a láta terén, a műtételt elhalasztó és a beteget 8 nap múlva isméti megjelenésre kérte fel. A rendellenes szétdellőzósnek (astigmatismusirregularis *) igen érdekes esete jött vizsgálat alá. A szétdellő zés oly látzavar, mely a fénytörő dombor szemkőzegek dellőinek (meridiáné) egyenetlen körűségéből származik; ha például a porcz függőleges dellője domnorúbb mint a viziráuyos, amannak gócza közelebb esik a szemhez, mint ennek, akkor a láttéren lévő tárgyakat nem lehet valódi alakjukban látni, mert azok, a távolság változása szerint, vagy csak egyedül az egyik, vagy csak egyedül a másik dellő góczába esnek; az egyik dellő ábráját tehát a másik dellő ábrája rontja el; a kültárgyaknak vagy derékén vagy harántan fekvő pontjaik ferdülnek el, s igy ábráik különféle módon zava*) Az astigmatismusra tudtommal eddig még nincs magyar műszavunk. én bátor vagyok ezt indítványozni. A görög szónak egyszerű fordítása nem jelezi a kór eszméjét. A „m eridianus“ „délkörnek“ mondatik ugyan, hanem e szóval, melylyel pedig leginkább van itt dolgunk, alig boldogulhatunk; de nagyon jól, ha „d é 1 k ö r“ helyett a „dellő“ szót fogadná el a tudomány. Ha jó diminutivum a „s z é 1“, tői a „szeli ő“, miért ne lehetne elfogadni a nagy égi testnek, a nap „dél“-i helyzetétől és déli körétől akár a mi aránylag kis földünknekakár általában a tekék, s igy a szemteke délköreire is a diminutivum „deli ő“ szót ? ez semmi más szónak nem vág értelmébe ; e részben nem tesz foglalást. így azután a „d ellőzés“ „meridianismust,“ rendes állapotot, a délkörök rendességét jelentené ; a „szétdellőzés“ (dismeridianismus) pedig az astigmatismust, mint fénytörési szemkórt jelentőlegesen fejezné ki. Nem hiszem, hogy e szót a tudomány más fogalomra is követelné. Egyébiránt győzzön a mi jobb! rodnak. Esetünknél a fénytörési rendellenségnek oka a porcz kúpos kitágulásában (Keratoeonus) rejlik; a porcz tisztán átlátszó, de kúpalakja következtében közepén legkisebb körű dellőkkel, igy legrövidebb fénytörési tengelylyel bir; a kúp közepétől mentül távolabb jutunk körszéle felé, annál laposabb körűek a dellők, az az annál távolabb góczokkal bírnak: ebből láttanilag az következik, hogy a kültárgynak minden pontja annyiszor, vagy annyi távolságban látszik, a mennyi eltérő dellője van a kúpos porcznak; az az következik belőle a soklátás (polyopsia), a beteg sehogy sem lát tisztán. A szétdellőzést szemtükrözéssel is lehet az által felismerni, hogy a reczeg ábrája különféle alakokat mutat; sőt az ablaknak a porcz színéről visszasugárzott alakja is azt első megtekintésnél feltünteti. Graefe esetünknél a középen kis liku szemüveget (stenopoeikus) ajánlott, hegy az oldalt ábrák általi zavara a látásnak elháritassék, és szunyaloldat (?) cseppentést rendelt a szembe, hogy a sugárizmokat erősebb alkalmazkodástól visszatartóztassa; végre itt egy egészen uj gyógymódot hoz indítványba. Minthogy a hegeknek lapító hatása van a porcz domborúságára, itt is a porczkúp közepén heget és ezáltal annak lapitását kívánja eszközölni. E czélból fog egy félkörü réteglemezkét a porcz közepén kimetszeni, a kis seben pedig egy ideig genyedést ápolni, mi által a heg meglapitja, de el is homályositja a porczkúp tetejét; ezután a szivárvány legkellőbb pontján műlátát készitend; mely szerinte százszorte jobb látási működést fog a betegnek eszközölni, mint az ilyen rendellenes szétdellőzés. Egy beteg mutatá elő magát látszatra rendes szemekkel, de ki, ha egy ideig olvasott, egyik szemére kancsallá lett, kettőztetve látta a betűket, s igy további olvasásra vagy tüzetesb nézésre képtelen lett. Itt a szemmozgató izmok egyikének gyengesége okozza a rendellenességet. A két szem Úttengelyének rögzített beállítása által t. i. egy idő múlva ama gyenge izom elfárad, társait a további beállításban nem követheti; a szem tehát az átelleni erősebb izom irányába eltér , elkancsalodik; a szemek tengelyei a láttéren egy közös pontban nem találkozhatván, mindegyike más helyen látja a tárgyat, a látkettőzés akadályozza az olvasást: kórhatárzatilag tehát a beteg izombeli láttompulásban (asthenopia muscularis) szenved. Ennél Graefe a kancsalság gyógyeszközét, a gyenge izom erősebb átellenesének hátrahelyezését alkalmazta, Még egy új betegséget is láttam itt, melynek eddig tán neve sincs. A porcz közepén 1—2 négyszögvonalnyi téren apró szennyes szürke, sűrűén csoportozott szemölcsök akadályozók a tiszta látást; hasonló emelkedett és zord foltok voltak a nyakon, karon és a test egyéb felületein; érdes lapos telangiektasiákhoz hasonlitának. Graefe azokat a hám zsíros kinövéseinek mondotta, bár ilyeneknek tenyészete a porczon Jíimagyarázhatlan jelenség, és mivel már tudja, hogy növésük tova terjedni szokott — annak idejében várhatunk több adatokat azokról — a jelen esetnek porczoni képződményét a hámmal együtt lemetszette. Egy porczkeményedés és tágulás (Scleroma, ectesia) lemetszése alkalmával óvatosság tekiutetéből igen ajánlá e baj alakjára és kóroktanára különös tekintetet fordítani. Ha az a szem kórosan nagyobbodott belső nyomásától származik, akkor kúpos alakú a porcz, melynek lemetszésénél nagy vérzés támadhat és az általános szemlob a tekét elsorvaszthatja. Ha ellenben a baj oka egyedül a porcz kóros változatától függ — mint a keze alatt volt eset is — akkor a keményedés és tágulat gombos alakot kap, melynél a lemetszésnek rósz következései nem lehetnek. Mindég jó pedig a metszést úgy tenni, hogy a porczból, annak szegélye felé egy léczgyűrű maradjon, mely ha homályosnak látszik is, idővel áttünővé lesz, és a csonkított szemnek kevés látást is enged. (?) Bejáró betegei közül volt 5—6, kik orruk mellett beszúrt ezüst szárnyas Bowmanníéle kutaszt hordanak; ezek a könyvezetékek szűkülésében, takárában szenvedvén, a megjelölt napokon a kutaszt magukkal hozzák az intézetbe, melyeket Graefe az egyik vagy mindkét könypontból meghasitott csatornán át nagy ügyességgel a tömlőbe, és az orrcsatornába tol, és azt egy ideig ott hagyja, J**9 Rövid jegyzeteket ígértem Graefe polyklinikájáből felolvasni, hogy Ígéretemet igen túl ne hajtsam, t. ügyfeleimnek ezúttal további figyelműket nem akarom fárasztani, utam egyéb tapasztalatait más alkalomkor közlendő, most még csak egypár megjegyzést — 58 -T ▼