Szemészet, 1867 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1867-05-05 / 2. szám
31 32 dúlt. Egy 43 éves házi inas hólapátozás alatt felhevülvén, nagy áthülésnek tette ki magát, mire még az nap erős fejszaggatás, harmad nap pedig szemlob támadt. Midőn 10 nappal későbben a kórodára felvétetett, bal szemén kis fokú fényiszony, a szemhéjak vizenyősen dagadva, a köthártya és az alatta fekvő szövet erősen belövelve találtattak. A csarnokviz zavaros, a szivárvány elszinesedett, annak szövete duzzadt, a láta atropin által 3,/í'"-nyira tágult és zavaros. Az egész látában szürke felhő mutatkozott, mely részben a mellső csarnokba terjedt. A lencsetokon festenyes pontok. A látideg a zavart közegeken keresztül alig feltalálható. A szemteke nyilván keményebb ; nagy fájdalom a szemben és a félfejben. A beteg a 16 sz.-ból alig bir pár betűt megismerni. Higany kenőcs mákonynyal a homlokra és atropin rendeltetett. Másnap valamennyi tünet fokozódottnak mutatkozott. A közegek oly homályosak, hogy a beteg most még 20 számú betűt sem lát. 10 nadály a halántékra, hosszú utóvérzéssel. Arra már délután tisztúlt a látás, enyhébb lett a fájdalom s este a szemteke keménysége már egész rendes fokú lett. 24 óra múlva a beteg minden fájdalomtól szabad volt és kis likon keresztül már a 9 sz. betűt folyékonyan olvashatta, egy nappal később a 3 számút is. Ez napon, mely a gyógykezelés negyedik napja volt, a csarnokviz tiszta, a láta homály nélkül, s csak az üvegtest fenekén volt még némi homályos üledék észre vehető. Egy hét múlva majdnem tökéletes láterővel hagyta el beteg a kórodát. (Bericht über die Wiener Augenklinik 71 1). Varratokkal gyógyított tülkhártyuseb. Pomeroya következő esetről tesz jelentést. Egy 21 éves, a szénsavas viz készítésénél alkalmazott munkás, szétpattanó üveg darabja által sértetett meg, minek következtében 4 vonalnyi hoszszu seb támadt a tülkhártyán, melyen keresztül szivárvány- és érhártya-iszam volt látható. Miután visszatolta volna az előesett belhártyákat, két varratot alkalmazott P. a köthártyán, azokat lassanként megszorítván. Ez nem lévén elégséges, egy harmadikat közöttök, végre egy negyediket a szaruhártyaszélen, mely a sebet tökéletesen bezárta. Az utókezelés jeges borogatásból, nadályokból és atropin becseppentésből állott. 50 óra múlva a két oldalvarrat eltávolíttatott, a többi két nappal későbben, mikor a seb egészen zártnak mutatkozott. Kis köthártya-belövelés volt még jelen, mely pár nap alatt szintén elmúlt. A beteg majdnem oly jól látott, mint a másik rendes szemmel. Ez oly váratlan kimenet, hogy minden gyakorló szemorvos bámulatát méltán felgerjesztheti. (Boston Med. & Surgical Journal. Ophthalm. Review 9 sz.) Conjunctivitis exanthematica. E névvel Arit a szaruhártya azon sekély, apró, kerekded fekélyecskéit jellemzi, melyeket némely idült kütegek, különösen az acne rosacea lefolyása alatt észlelt, s mely e bőrbajnak mintegy függelékét képezi. A bántalom igen konok. Csak az acne sikeres gyógykezelése után lehet az ismétlődéseket meggátolni. A bőrbántalom ellen a következő oldattal való mosdást használta: Rp. Aqu. fontis libr. 1 ; Lact. sulfuris dr. 2 ; Acidi muriat. et acidi sulf. aa dr ß. (Bericht über die Wiener Augenklinik, 6 1.) Tokliályog ünkéuytes beszakadása 3 hónappal a lencse kivétele után. Dr. Newman egy 73 éves nő jobb szeméből felső karélymetszéssel hályogot vett ki. A hosszú gyógyulás után tokhályog képződött, úgy hogy a beteg csak nagyobb tárgyakat láthatott ;és ezeket is csak sűrű fátyolon keresztül. A műtő azért rábeszélte, hogy kis utóműtét által e maradványtó szabadittassa meg magát. De egy nap megerőltetvén magát a beteg egy ablak bezárása közben, rögtön tisztán látott. Azóta hályogüveggel igen jól lát, a láta kissé szűkült, de tok maradványától ment. (Ophth. Hosp. Reports, Vol. Part III.) Gyakorlás által nyert rendkívüli hatalom a szemteke izomzata felett. Williams Bostonban az ottani kórházban egy 45 éves embert gyógykezelt, kinek jobb szemében 5 év előtt történt sérelem következtében a lencse fel- és kifelé ficzamodottnak s nagy mértékben mozgónak mutatkozott. De sokkal érdekesebb, mint ezen kórállapot, volt nála a rendkívüli képesség, akarata szerint mindkét szemét a leggyorsabb és alig képzelhető rezgő mozgásba hozni. E mozgás a nystagmuséhoz hasonló, de sokkal gyorsabb, mintegy villámszerű volt, hol egyik oldalról a másik felé s hol fel- és lefelé, hol körben forgólag, midőn a ferde izmokat használta fel. Azonkívül még egy bizonyos rezgésbe hozhatta szemeit, mely nekik sajátságos kifejezést adott. Állítása szerint 8 éves korában vette észre, hogy szemei mozgatása által mintegy tánczoltatni bírja az előtte álló gyertyalángot, mire mindinkább gyakorolván ezen képességét, mostani virtuositására vitte a dolgot. (Ophth. Hosp. Reports Vol. V. Part III.) Átázás és meghűlés utáni tömeges vérzés az üvegtestbe, gyógyulás. 1862, dec 29-én egy 27 éves háziszolga majdnem tökéletesen vak állapotban hozatott a kórodára. Már öt év előtt vesztette volt el jobb szemét lob által, az nap reggel pedig nagy ijedelmére majdnem vaknak találta magát bal szemén is. A szemtükör az üvegtest oly sűrű homályát mutatta, hogy még müleges látatágulat után is csak gyenge szürkés-piros verőfényt lehetett nyerni. A látideget alig feltalálni, s a szem legkisebb mozdulása mellett fekete rögös és hártyaszerű tömegek emelkednek az üvegtest fenekéről, melyek alakjukat sokféle módon változtatják és lassan újra lesülyednek. Az ujjakat csak 5"-nyíre bírja megszámlálni, de a láttér mindenütt ép. A szemtükör-vizsgálat neki kellemetlen. Két nappal előbb tűz volt, urasága házában, melynek oltásánál igen fáradozott a kutnál, mire átázott ruhájában egész reggelig őrt állnia kellett. Rá következő nap nem érzett semmi bajt, és este kis mennyiségben sört ivott. Rendeltetett neki nyugalom az ágyban, 8 nadály a halántékra és jéghideg borogatás hígított arnica oldattal. Már jan. 1-én több verőfény a láttérből. Az ujjakat 4'-nyira látja. Jan. 6-án újra nadályok, borogatások, keserű viz. Jan. 13-án. Az üvegtest sokkal tisztább. Jseger 15 sz. betűit olvassa. A borogatások helyett kenőcsöt kap, 6 szmr. hamiblagot 1 nehezék zsiradékra. Ezen gyógymód alatt a felszívódás igen gyorsan haladt. Már febr. 20-án kényelmesen kutathatták szemtükörrel a reczeget, az üvegtestben csak egyes rögök és fonalak maradván hátra. Mart. 28-án kibocsáttatott a kórodéból, mikor Jaeger 2 számú betűit bár nehezen bírta olvasni. Csak ha igen lefelé néz, lehet még némely fonalakat az üvegtestben feltalálni. Egy évvel későbben Jaeger 1 számú betűit olvasta, daczára hogy ezen maradványok az üvegtest fenekén még mindig láthatók voltak. (Bericht über die Wiener Augenklinik 101 1.) A háncsul szem vizsgálatához. A kancsalság meggyógyitására végrehajtott műtételnek, mint tudva van, nincs mindig azon jó eredménye, hogy a két szemmeli együttlátás létrejöjjön. Igen gyakran elérjük ugyan a szépítő czélt, de midőn a beteg olvas, az egyik szeme mégis eltér, habár néha oly csekély mértékben, hogy a bajt nem egykönnyen vehetni észre. A beteg ezt természetesen még kevésbé tudja, mint a figyelő orvos. Egy egyszerű mód, melylyel Javai útmutatása szerint a tényállásról azonnal meggyőződhetünk, abban áll, hogy valami keskeny tárgyat, pl. rajzónt tartunk a beteg és a könyv közé, körülbelől 2 hüvelyknyire a soroktól. A ki mind a két szemmel olvas, annak a rajzón nem takar el semmit az Írásból, ellenben az, ki csak egyik szemét irányozza a tárgyra, a betűknek bizonyos számát ilyenkor nem láthatja. (Mackenzie, Maladies de 1’ oeil. Suppiément 216 1) PEST, 1867. KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA. (Dorottya-utcza 14. sz,
